A Bábolnai Arab Ménes (dedikált)

A "Das k. k. Staatasgestüt Radautz und seine Pferde." (A cs. k. állami ménes Radautz és lovai) című könyv megjelenésével a hippológiai könyvpiac régen tátongó űrét töltötte ki. A könyv a régi osztrák-magyar nemes lótenyésztés világába, annak kezdeteihez, Mária Terézia, a nagy császárnő és fia II. József császár korába vezeti vissza az olvasót. Feltárulnak Európa egyik legnagyobb ménese alapításának okai. Radautz történelmi fejlődése és a vele kapcsolatban álló ménesek jelennek meg olvasó szemei előtt. De a ménes szervezettsége, személyi állománya, annak egyenruhája, a ménesi lovak tartása, a lovak elnevezése, a bélyegzések rendszere mind-mind pontos leírást élveznek. Külön fejezetet szentel a könyv a ménesgazdaság leírásának, az állami méntelepeknek, és az udvari méneseknek. Első ízben kerül leírásra a ménes I. világháborút követő, 1914 augusztusban kezdődő evakuálása hitelesen és részleteiben. Végül az elmenekített lovak ideiglenes elhelyezését majd végleges sorsukat követi nyomon a Monarchia széthullása után. A Radautzi ménes hírnevét megalapozó fajták és törzsek leírása jelentős helyet kap a könyvben. A fontos törzsek minden egyes törzsménjének leírása, ivadékainak méltatása szerepel. Számtalan származási tábla, és 22 kancacsalád ábrázolása - ez különösen az arab fajtákra vonatkozik - egészíti a művet. Végül a könyv foglalkozik az 1919 után Radautzba visszatér lovak tenyésztésének történetével Romániában. Eredeti okiratok, a felszerelés leírása, szerszámok, nyergek, kocsik, a cs. k. állami lótenyésztő intézmények tárgyainak bemutatása teszi szemléletessé a művet. A magyar állami ménesek 1945-ig a Honvédelem kötelékébe tartoztak. Fiatalok, aki részben önként jelentkeztek, részben bevonultatták őket, gyakran árva gyermekek voltak, akik a lovak mellett új otthont kerestek. Pettkó-Szandtner Tibor bábolnai ménesparancsnokként kezdettől fogva arra törekedett, hogy ezeknek a fiataloknak olyan feladatot találjon, amely szabadidejükben is leköti őket, amely örömet okoz nekik, és amellyel később a ménesnek is jeles képviselői lehetnek. Így megkért egy nyugdíjba vonuló katonazenészt, hogy gondoskodjon zenei képzésükről, ennek eredményeképpen az 1930-as évek közepétől a Bábolnai lovas harsona nagy sikerrel lépett fel hivatalos eseményeken és hagyományait mind a mai napig hűségesen megőrizte. E könyv alapja Dr. Hecker Walter 1989-ben, Bábolna 200 éves jubileuma alkalmából magyar nyelven megjelent művének a szerző által lefordított és kiegészített, és lényegesen több képpel, eredeti dokumentummal gazdagított változata. A német szöveget Dr. Dr. h.s. Johannes Erich Flade lektorálta és érdekes, hasznos tudnivalókkal egészítette ki. A könyv leírja a bábolnai ménes történetét annak alapításától kezdve, (1789). Foglalkozik az első vásárlási expedíciók leírásával, Brudermann Rezső lovag, valamint Fadlallah el Hedad Mihály nagy jelentőségű beszerzéseivel, amelyek egész Európa lótenyésztését jelentősen befolyásolták. fejezeteket találunk a könyvben arról, hogyan alakult a ménes sorsa a világháborúkat követően, annak újra felépítésétől egészen napjainkig, és szól mai szerepéről is a modern sportlótenyésztés korában. A 200-at meghaladó kép melyek nagyrészt eddig ismeretlen ábrázolások jelentős arab telivér és Shagya-arab egyedekről hasznosan egészítik ki a könyv mondanivalóját. A legújabb kutatásokkal kiegészített ménvonalak, valamint terjedelmes regiszter teszi értékesebbé a jelentős művet.

Mutass kevesebbet