A bábosok

"Lara azon gondolkodott, hogy vajon milyen egyezségek köttettek a háttérben. Miért kapott Dalam engedélyt a bábszínházra, amikor a falu évszázadok óta elszigeteltségben él, és eddig nem tűrt meg ilyesmit a területén? Vezetői a sámánok, de ők maguk is elutasítottak minden külső segítséget, nem akartak utakat, csak egy alig használt szekérút kapcsolta a falut az úthálózathoz - vagy nyolcvan kilométernyire innen. Nem csatlakoztak a politikai élethez, nem voltak tagjai a közigazgatásnak, nem választottak képviselőket, és az iskolát meg a tanítót is csak az erőszaknak engedve, hosszú viták után engedték működni. Nem kértek és nem engedtek be orvost, nem használnak telefont, rádiót, elektromosságot. Alig tudunk valamit az életükről, mert kutatókat sem engedtek eddig nézelődni. Egyedül Dr. Samgust volt néhány napig a faluban, amikor az iskolával kapcsolatos szerződés nagy nehezen megszületett. Feljegyzéseit valamiért titkosították, és az intézetnél vannak letétben. Amikor a falu beleegyezett a bábosok jövetelébe, a Város értesítette az intézetet, hogy esetleg egyetlen kutató elkísérhetné őket, ha a falu nem ellenzi nagyon. Őt választották." - ebbe az elképzelt, archaikus világba, a Kövek Közösségébe érkezik meg Csányi Vilmos új regényének egyik főhőse. A Bábosok ősi és harmonikus törvények szerint élő faluja mégis pusztulásra ítéltetett. A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a lehetséges válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese... Csányi Vilmos 1935-ben született Budapesten. Biológus, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Huszonkilenc könyv szerzője.

Mutass kevesebbet