A Balaton környékének archaeologiája - Lelőhelyek és leletek

1907-ben indult az a kutatási program, amelynek keretében természet- és társadalomtudósok vállalkoztak a Balaton és környékének sok szempontú leírására. Az eredményeket közreadó maradandó és számos esetben úttörő művek sorába tartozik a vidék őskori, római és népvándorláskori régészeti topográfiáját tartalmazó munka. Az aquincumi polgárváros feltárásának irányításával hírnevet szerzet régész összeállítása a Balaton környékére vonatkozó addigi régészeti tanulmányok és törekvések, valamint ezek eredményeinek legteljesebb összefoglalását adta. A kötet törzsét a lelőhelyek és leletek leírása teszi ki, amit egy bevezetés és két tárgymutató foglal keretbe. A bevezetésben a Balaton környékének régészeti leleteire vonatkozó irodalmi művekről, valamint a jelentősebb kutatókról és munkásságukról kapunk bőséges ismertetést és alapos összefoglalást, a 17. század végétől a 19-20. század fordulójáig terjedő időszakra nézve. A topográfiai ismertető települések szerinti csoportosításban közli a leletek és lelőhelyek leírását a szerző saját tapasztalatai és az irodalmi hivatkozások mellett a szóbeszédekből ismert nyomokról is megemlékezik. Az aprólékos összeállítás az akkor ismert leletek teljes körű felmérésére törekedett. A számos leletet és lelőhelyet először ismertető mű első mutatója a lelőhelyek pontos jegyzékét adja, megyénként és járások szerint csoportosítva, valamint korok szerint részletezve; a második tárgymutató anyag, forma és funkció szerint dolgozza fel a leíró rész anyagát. A maga korában korszerű és előremutató kezdeményezésként értékelt, fekete-fehér fényképekkel gazdagon illusztrált, eredetileg 1920-ban kiadott szakmunka ezúttal reprint formájában jelent meg.

Mutass kevesebbet