A Balatonfüred-Csopak Tája Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alapítói 1959-2009

Tisztelet a szövetkezet alapítóinak! Ötven évvel ezelőtt. 1959 tavaszán a mai nemesvámosi székhelyű Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet jogelődjeit alkotó mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagsága, 1371 gazdálkodó, ma úgy fogalmazunk, hogy alapító szövetkezeti tag hozta létre Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonszőlős, Csopak, Felsőörs, Hidegkút, Lovas, Nemesvámos, Paloznak, Pécsely, Tótvázsony és Veszprémfajsz községekben a termelőszövetkezeteket. Akkor ezt akként fogalmazták, hogy ezekben a községekben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez azt jelentette, hogy az egyéni parasztok közel 95-98 %-a aláírta az adott szövetkezetre vonatkozóan a belépési nyilatkozatot és bevitte földjét a közös művelésbe, a szövetkezetbe, egy kataszteri hold háztáji terület megtartásán túl. Nemesvámos községben mindössze hat család maradt egyénileg gazdálkodó paraszt. Rendkívüli volt-e ez a döntés, ha igen, miért nevezhetjük annak? A válasz egyértelmű, azért volt rendkívüli, mert több évszázados hagyományokban változtatta meg a gazdálkodók életét, amikor a megélhetésüket jelentő legfontosabb eszközöket, a földet, az állatokat és egyéb termelőeszközöket a közösbe, a szövetkezetbe kellett vinni. A parasztember önálló döntési lehetősége megszűnt, hisz a szövetkezetben elsősorban az alapítók közül újonnan megválasztott vezetők határozták meg azt, hogy ki milyen feladatot végezzen. Ehhez járult még az a probléma, hogy a korábban alakult szövetkezetek sok gonddal gazdálkodtak, nem adtak jó példát a változásnak. A gondok miatt a fiatalok igyekeztek az iparban elhelyezkedni, a belépők átlagéletkora 60 év körül volt a legtöbb szövetkezetben. A kisüzemeket sújtó beszolgáltatás megszűnt ugyan, de továbbra is megélhetési gondokkal éltek a mezőgazdaságban, amely arra ösztönözte a parasztságot 1958-59-ben, hogy az erős agitációs nyomásnak engedjen és próbálja meg a nagyüzemi termelés előnyét kihasználni. Ez azonban nem volt könnyű, hisz a nagyüzem keretei között kisüzemi eszközökkel, módszerekkel voltak kénytelenek termelni a megalakulást követő első esztendőkben. A közösbe adott állatokat házaknál voltak kénytelenek tartani, mivel nem voltak nagyüzemi istállók, a szállítási feladatokhoz alig volt gép, csak lovas fogatokkal tudták e munkát elvégezni. A gépesítés csak bizonyos korlátok között volt bevezethető a pénz hiánya miatt, de a gépekhez nem volt szakember sem, ami ugyancsak problémát jelentett. Mindezek jól mutatják, hogy a szövetkezetbe történő belépés döntésének a meghozatala rendkívüli döntés volt, melynek előnye csak 5-10 év után jelentkezett egyértelműen, kedvezően. Ezért jár a szövetkezeti alapítóknak különös tisztelet, hisz a legnehezebb időszakot kellett megélniük, mellyel elindították a későbbi fejlődést. Elsősorban ezek az okok. amelyek miatt szükségesnek tartottuk a Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet területén megalakult szövetkezetek alapító tagjaira történő megemlékezést, tiszteletadást.

Mutass kevesebbet