A Budavári Hess András tér

A Hess András tér a budavári polgárváros történeti és művészeti emlékekben gazdag tere. A körülötte álló építmények mindegyike több évszázad emlékeit őrzi. Neve a századok folyamán gyakran változott. A XIII. század második felétől a keleti oldalán álló domonkos kolostor Szent Miklós kolostor utcája, Szent Miklós utca. Nyugati oldalát a XV. századtól az ott nagyszámban letelepült tekintélyes, gazdag ötvösökről Ötvös utcának nevezték. Ebből ágazott el nyugati irányba, a domonkosok templomával szemben a Kis utca. A török időkben Hüszrev pasa piaca. Az 1687-ben készült Haüy féle térkép is piactérként jelöli. Ezen a téren halt hősi halált Abdurrahman, az utolsó budai pasa Buda visszafoglalásakor 1686-ban. Az 1696. évi "Zaiger über die Vöstung" (az ingatlanok összeírása) ezen a helyen négyszögletes terecskét említ a "Zöldfánál" (Bey dem Grünnen Baumb). Valószínűleg egy különleges növésű fa-óriás érdemelte ki azt, hogy a teret róla nevezzék. Zöldfa térnek nem hívták sokáig.l A XVIII-XIX. században a környező épületek rendeltetése szerint, nem túl nagy változatossággal, de gyakran változtatva Collegium-, Iskolaház-, Iskola térnek nevezték. 1879-1936-ig déli fele az ellenreformáció bíbornokáról, a nagyszombati egyetem alapítójáról elnevezett Pázmány Péter utca. Egységes nevet kapott a tér 1936-ban, amikor a budai Vár töröktől való visszavívását hatékonyan támogató XI. Ince pápa szobrát itt felállították. Ettől kezdve 1954-ig XI. Ince pápa tér. 1954-ben a Főváros Tanácsa VB a teret Hess Andrásról, az első budai nyomdászról nevezte el. Ez utóbbi névadás oka és gyökere a középkorig nyúlik vissza.

Mutass kevesebbet