Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A családjog kézikönyve 2007 I-II.

A családjog kézikönyve 2007 I-II. - Dr. Kőrös András - Régikönyvek
(0 vélemény)

A kötetek oldalszámozása folytatólagos! // Az 1995-ben, 1997-ben és 2000-ben három kiadást megért, nagysikerű családjogi kézikönyv után ismét olyan gyakorlat-orientált kiadványt tart kezében az Olvasó, amely valamennyi családjogot művelő jogalkalmazóhoz és az e jogterület iránt érdeklődő laikushoz szól. A könyv első része a hatályos magyar családjogi jogszabályokat, mindenek előtt a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt, annak végrehajtási rendeletét és a hozzá kapcsolódó gyámügyi és anyakönyvi jogszabályokat tartalmazza, részletes magyarázatokkal, a legújabb bírói valamint gyámhivatali gyakorlattal együtt Különös súllyal és részletességgel foglalkozik az utóbbi években előtérbe került, aktuális kérdésekkel mint pl. a gyermek joga vérségi származásának megismeréséhez, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartás, a házastársak vállalkozási célú vagyonának megosztása, a gyengébb fél védelme a családon belül. Ezt követi a ma már szinte valamennyi európai országban családjogi kapcsolatként elismert élettársi jogviszony szabályainak bemutatása és egyre színesedő gyakorlatának elemzése. A könyv minden eddiginél szélesebb körű eligazítást nyújt a nemzetközi családjog folyamatosan bővülő forrásairól, a több- és kétoldalú nemzetközi egyezmények alkalmazásának módjáról és gyakorlatáról, az Európa Tanács valamint az Európai Unió szerveinek jogalkotásáról és a nemzetközi családjogi viták elbírálásának és megoldásának lehetőségeiről. Áttekintő táblázatok és összefoglalók segítik a jogkeresőket az alkalmazandó nemzetközi jogforrás kiválasztásában. A kézikönyv szerzői valamennyien a családjog általuk feldolgozott területének legjobb elméleti és gyakorlati szakértői közé tartoznak, többségük részt vesz a készülő új Ptk. családjogi részének kodifikációs munkáiban, így a magyar és a nemzetközi jogfejlődés tendenciáinak ismeretében magyarázzák a hatályos joganyagot és joggyakorlatot.

Kiadó:
Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás éve:
2007
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Negyedik, átdolgozott kiadás
Nyomda:
Multiszolg Bt.
ISBN:
9789637490699
Kötés típusa:
kemény papír
Terjedelem:
1272 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.50cm, Magasság: 20.50cm
Kategória:
ELSŐ KÖTET
Rövidítések jegyzéke
Előszó 1
A) A HÁZASSÁG, A ROKONSÁG ÉS A GYÁMSÁG
A családjog alapelvei 8
ELSŐ RÉSZ
A HÁZASSÁG
I. fejezet: A HÁZASSÁGKÖTÉS 20
1. A jegyesség 20
2. A házasságkötés alaki kellékei 21
2.1. A házasság létrejöttének feltételei 22
2.2. A nemlétező házasság 23
2.3. Az alakszerűségek megsértésének jogkövetkezményei 23
3. A házasságkötési eljárás 24
3.1. A házassági szándék bejelentése és más nyilatkozatok a házasságkötés előtt; a várakozási idő 26
3.2. A házasságkötés törvényes feltételeinek igazolása 27
3.3. Házassági akadályok 31
3.3.1. El nem hárítható házassági akadályok 31
3.3.2. Elhárítható házassági akadályok 32
3.4. A házasságkötés helye, ideje és nyilvánossága 32
3.5. A házasságkötésnél részt vevő személyek 34
3.6. A házasságkötés 35
3.7. Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén 36
4. Nemzetközi elemet tartalmazó házasságkötés 37
4.1. Nem magyar állampolgár házasságkötése Magyarországon 37
4.2. Kettős állampolgárok házasságkötése Magyarországon 41
4.3. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön 41
II. fejezet: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE 45
I. Érvénytelenségi okok 46
1.1. A kettős házasság 46
1.2. Rokoni, hozzátartozói kapcsolat mint házassági akadály 48
1.3. A házasuló cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állása 49
1.4. Házasságkötési korhatár 51
1.5. A házasuló teljes cselekvőképtelenségének állapota 53
1.6. A házasságkötés alakszerűségeinek a megsértése 54
2. A házasság érvénytelenné nyilvánítása 55
2.1. Az érvénytelenítési per 55
2.2. A házasság érvénytelenítésének joghatásai 56
2.3. Az érvénytelenítési per indítására jogosultság 57
2.3.1. A házastársak perindítási jogosultsága 57
2.3.2. Az ügyész perindítási jogosultsága 58
2.3.3. A per indítására egyéb okból jogosultak 58
2.3.4. Az érvénytelenítési per alperese 58
2.4. A keresetindítási jog személyes volta 59
III. fejezet: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE 60
1. A házasság megszűnésének esetei 60
1.1. A megszűnés esetei 60
1.2. A házasság megszűnésének joghatásai 61
1.3. A házasság megszűnése halál okából 61
2. A házasság felbontása 62
2.1. A Csjt. bontási rendszere 6S
2.2. A házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján 64
2.2.1. A feldúltság elve 65
2.2.2. Felróható magatartások értékelése 66
2.2.3. A megbocsátás értékelése 69
2.2.4. Bontásra vezető egyéb körülmények 71
2.2.5. A különélés jelentősége az ún. tény állásos bontóperben 73
2.2.6. A gyermek érdeke 75
2.3. A megegyezésen alapuló bontás 78
2.3.1. A megegyezés fogalma, feltételei 78
2.3.2. Az egyezségkötések 80
2.3.3. Az egyezség megváltoztatása 83
2.3.4. A különélésen alapuló bontás 83
2.4. A bíróság békítő tevékenysége 84
2.5. Nemzetközi magánjogi kérdések 86
2.6. A bontóper indítási jogosultság; perbeli cselekvőképesség . 88
2.7. A házasság megszűnése bontás esetén 90
3. Házastársi tartás a házasság felbontása esetén 92
3.1. A házastársi tartás feltételei 94
3.2. A házastárs tartásra való rászorultsága 94
3.2.1. Betegség 95
3.2.2. Az életkor 96
3.2.3. Egyéb esetek 97
3.3. A tartást igénylő vagyoni helyzete 101
3.4. A tartásra jogosultságot kizáró magatartások 104
3.4.1. Az önhiba 104
3.4.2. Az érdemtelenség 105
3.5. A kötelezett teljesítőképessége 109
3.5.1. A tartás alapjául szolgáló jövedelem 109
3.5.2. A kötelezett vagyoni helyzete 110
3.6. A tartási kötelezettség időtartama 111
3.7. Körülmények változása 111
3.7.1. A tartás mértékének megváltoztatása 112
3.7.2. A tartási jog megszűnése 113
3.8. Tartás követelése a házasság felbontása után 114
IV. fejezet: A HÁZASTÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 116
1. Általános rendelkezések 116
1.1. A házastársi jogviszony 116
1.2. A házastársak autonómiája és együttműködése 117
1.3. A házastársi hűség és kölcsönös támogatási kötelezettség 118
2. A házastársak névviselése 119
2.1. A házassági névről általában 120
2.2. A feleség névviselése 121
2.3. A félj névviselése 122
2.4. Névviselés a házasság megszűnése, érvénytelenné
nyilvánítása után 123
2.5. Eltiltás a névviseléstől 123
2.6. A házassági névviselési forma megváltoztatása 124
2.7. A házassági név megváltozása a házastárs születési nevének megváltozása miatt 125
2.8. Nemzetközi magánjogi rendelkezések 125
3. Házassági vagyonjog 126
3.1. A magyar házassági vagyonjogi rendszer 128
3.2. A Csjt. házassági vagyonjogi szabályainak jellege 130
3.3. A házastársi vagyonközösség 133
3.3.1. A házastársi vagyonközösség létrejötte 133
3.3.2. A házassági életközösség 135
3.3.3. A házastársi vagyonközösség megszűnése 138
3.3.4. A házastársi vagyonközösség tartalma 139
3.3.5. A közös vagyon tárgyai 146
3.3.6. A különvagyon tárgyai 169
3.3.7. A házastársak adósságai 180
3.4. A házassági vagyonjogi szerződés 184
3.4.1. A házassági vagyonjogi szerződés fogalma 184
3.4.2. A házassági vagyonjogi szerződés hatálya 187
3.4.3. A házassági vagyonjogi szerződés alakja 189
3.4.4. A házassági vagyonjogi szerződés tartalma; a szerződési szabadság korlátai 191
3.4.5. A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszűnése 196
3.5. Harmadik személyek védelme 198
3.5.1. A házastársak tájékoztatási kötelezettsége 198
3.5.2. A tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezményei 198
3.6. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak használata, fenntartása és kezelése 202
3.6.1. A használati és kezelési jogok tárgyi és időbeli hatálya 202
3.6.2. Döntési jogosítványok a használat és a kezelés körében 204
3.6.3. A fenntartással és a kezeléssel járó költségek viselése 205
3.7. Rendelkezés a közös vagyonnal 206
3.7.1. A közös egyetértésen alapuló rendelkezési jog 206
3.7.2. A közös rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményei 208
3.7.3. Közös vagyontárgy „apportálása" 213
3.8. Felelősség a másik házastárs által kötött ügyletért 216
3.8.1. A közös egyetértésen alapuló felelősség 216
3.8.2. A vélelmezett hozzájáruláson alapuló felelősség 217
3.8.3. Az ügyletkötésben részt nem vett házastárs felelősségének módja és terjedelme 223
3.8.4. Az ügyletkötő házastárs felelőssége házastársával szemben 226
3.9. A nem ügyleti alapon fennálló felelősség harmadik személlyel szemben 227
3.10. A házastársi vagyonközösség megszüntetése az életközösség alatt 227
3.11. A házastársi közös vagyon megosztása 230
3.11.1. A házassági életközösség megszűnésének vagyonjogi következményei 230
3.11.2. A házastársi közös vagyon megosztása szerződéssel 233
3.11.3. A házastársi közös vagyon megosztása ítélettel 243
3.11.4. A Ptk. szabályainak alkalmazása; méltányosság 298
4. A házastársak lakáshasználatának rendezése 307
4.1. A házastársi közös lakás fogalma 309
4.2. A lakáshasználat rendezése megállapodással 311
4.3. A lakáshasználat rendezése a bíróság által 313
4.3.1. A bíróság döntésének keretei 315
4.3.2. A lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek 317
4.3.3. A lakáshasználat rendezése a házastárs különvagyonában vagy önálló bérletében lévő lakás esetén 318
4.3.4. A lakáshasználat rendezése a házastársak közös tulajdona, illetőleg közös bérlete esetén 324
4.3.5. Használati (többlethasználati) díj 329
4.3.6. A lakáscserére kötelezés 332
4.3.7. A lakáshasználat újrarendezése 334
4.4. A lakáshasználati jog ellenértéke 336
4.4.1. A térítés mértékének számítása 338
4.4.2. Az ellenérték megfizetésének módja 340
4.5. A lakáshasználati jog ellenértéke és a közös tulajdon megszüntetése 342
4.6. A bérlőtársi jogviszony megszüntetése a lakás elhagyása miatt 342
4.6.1. A visszatérési szándék nélküli elhagyás 343
4.6.2. Lakáshasználati jog ellenértéke elhagyás esetén 344
4.7. A lakáshasználatra vonatkozó határozat végrehajtása 345
5. A háztartás költségei - Tartás 346
5.1. A közös háztartás költségei 346
5.2. Házastársi tartás az életközösség megszakadása esetén 347
6. Vélt házasság vagyonjogi hatásai 348
MÁSODIK RÉSZ
A CSALÁD
V. fejezet: A CSALÁDI JOGÁLLÁS 351
1. A rokonság 351
1.1. A rokonság fogalma 351
1.2. A rokonság joghatásai 352
1.3. A gyermekjogai családi jogállásával kapcsolatban 352
2. Az apai jogállás keletkezése 354
2.1. Az apasági vélelmek rendszere 354
2.2. Apasági vélelem az anya házassága alapján 355
2.2.1. Az apasági vélelem alaptényállása 356
2.2.2. Apasági vélelem érvénytelen házasság alapján 357
2.2.3. A vélelmezett fogamzás i idő 358
2.2.4. Mögöttes apaság 365
2.3. Az apai jogállás betöltése házasságon kívül született gyermek esetén 366
2.4. Apasági vélelem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján 368
2.4.1. Az elismerés célja, jellege 371
2.4.2. Az elismerés személyessége 373
2.4.3. Az elismerés időpontja 374
2.4.4. A korkülönbség szerepe 375
2.4.5. Cselekvőképesség szerepe 375
2.4.6. Hozzájáruló nyilatkozatok 376
2.4.7. Nyilatkozatok a jegyzőkönyvezéshez 378
2.5. Az apaság bírói megállapítása 378
2.5.1. Az apasági per előkérdései 379
2.5.2. Az apasági per struktúrája 380
2.5.3. A bírói kényszer jellege 382
2.5.4. A bizonyítás kettős célja 382
2.5.5. A bizonyítás eszközei 384
2.5.6. Az anya vallomása 385
2.5.7. A nem kívánt apaság elhárítása 387
2.5.8. Az orvosszakértői vizsgálatok; a 22. számú módszertani levél 388
2.5.9. Az orvosszakértői vizsgálatokra kötelezés 397
2.5.10. Perindítási határidő 399
2.6. Apasági vélelem utólagos házasságkötés alapján 399
2.6.1. Célok, szerkezeti sajátosságok 400
2.6.2. Az elismerés feltételei 401
2.6.3. A hozzájárulások gyakorlása 403
2.6.4. A házasság érvénytelenségének hatása 403
2.6.5. Apasági vélelem örökbefogadás esetén 404
2.7. Apasági vélelem az anya élettársával szemben reprodukciós eljárás alapján 404
3. Az anyaság bírói megállapítása 406
3.1. Az anyai jogállás 406
3.2. Az anyaság elismerése 406
3.3. Az anyaság megállapítása iránti per 407
3.4. Negatív anyasági per 408
3.5. Anyasági igény gyermekcsere esetén 408
3.6. Az anyai jogállás változásának hatása az apaság vélelmére 409
3.7. Anyaság reprodukciós eljárás útján 410
3.8. Pótanyaság, béranyaság 411
4. A gyermek nevének és személyi adatainak megállapítása ismeretlen szülő esetén 412
5. A gyermek neve 416
5.1. A gyermek családi neve 418
5.1.1. A házasságból született gyermek családi neve 418
5.1.2. A házasságon kívül született gyermek családi neve 420
5.1.3. Az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek családi neve 420
5.2. A gyermek utóneve 421
5.3. A gyermek nevének megváltoztatása 422
6. Az apaság vélelmének megtámadása 423
6.1. A vélelem megtámadásának előkérdései 424
6.2. A vélelem megdöntésének alapvonásai 425
6.3. A szívességből vállalt apaság megtámadása 426
6.4. Az apasági vélelem megdöntésének esetei 427
6.5. A vélelmezett apától való származás kizártsága 429
6.6. Az apasági vélelem megtámadása reprodukciós eljárás esetén 430
6.7. Teljes hatályú apai elismerés megtámadása 431
6.8. A vélelem megtámadásának határideje 432
6.9. Megtámadási határidő mögöttes apaság esetében 434
6.10. A megtámadási határidő egyéb kérdései 435
6.11. Az ügyész önálló megtámadási joga 436
6.12. A vélelem megdöntése és a gyermek névviselése 437
7. A családi jogállás megállapítására irányuló perek közös szabályai 437
7.1. Az igényérvényesítés jellege 438
7.2. Keresetindítási szabályok 440
7.3. Perindítási határidők 443
7.4. A családi jogállás kizárólagossága 443
VI. fejezet: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS 445
1. Az örökbefogadás célja 447
1.1. Családi kapcsolat és nevelés 447
1.2. Az örökbefogadás célja és a felek érdekei 451
2. Az örökbefogadás feltételei 456
2.1. Az örökbefogadó cselekvőképessége 457
2.2. Az örökbefogadó alkalmassága 459
2.3. A szülői felügyelet szünetelése és megszüntetése az örökbefogadás szempontjából 467
2.4. Közügyektől eltiltás 469
2.5. Egyéb feltételek az örökbefogadó oldalán 470
2.6. Korkülönbség az örökbefogadó és az örökbefogadott között 472
2.7. Örökbefogadási feltételek az örökbefogadott oldalán 472
2.8. Az örökbefogadott és az örökbefogadó állampolgársága 474
3. Az örökbefogadási eljárás 478
3.1. A nyílt és a titkos örökbefogadás fogalma 479
3.2. Okiratok csatolása, bemutatása és beszerzése 482
3.3. Az örökbefogadással kapcsolatos nyilatkozatok 486
3.3.1. Az örökbefogadó nyilatkozata 490
3.3.2. Az örökbefogadott nyilatkozata 490
3.3.3. A gyermek szülőjének nyilatkozata 491
3.3.4. Az örökbefogadó házastársának nyilatkozata 494
3.4. A gyermek gondozásba történő kihelyezése
és a szakértői vélemények 495
3.5. A titkos örökbefogadás speciális szabályai 500
3.6. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás 503
3.7. A kiskorú gyermek érdeke és a közérdek 507
4. Az örökbefogadás hatálya 511
4.1. Örökbefogadással kapcsolatos hatáskör és illetékesség 512
4.2. A határozat tartalma 514
4.3. A határozat elleni jogorvoslat 516
5. Az örökbefogadás joghatásai 518
5.1. Az örökbefogadott családi jogállása 520
5.2. Az örökbefogadás és a rokoni kapcsolat 521
5.3. Az örökbefogadás és a tartási kötelezettség 523
5.4. Az örökbefogadás és az öröklés 524
5.5. Az örökbefogadás és a házasságkötés 528
5.6. Az örökbefogadás anyakönyvi bejegyzése 529
5.7. Az örökbefogadás és a szülői felügyelet 530
5.8. Örökbefogadás és a névviselés 533
5.9. A származás megismeréséhez való jog 537
6. Az örökbefogadás hatálytalanná válása 539
6.1. Az örökbefogadás és az apaság vélelme 539
6.2. A hatálytalanná válás jogkövetkezményei 541
6.3. A hatálytalanná vált örökbefogadás anyakönyvezése 542
7. Az örökbefogadás megszűnése 543
7.1. Kölcsönös kérelmen alapuló felbontás 544
7.2. Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre 549
7.3. Az 1953. január 1. napja előtti örökbefogadás felbontása 552
7.4. A bírósági eljárás 553
7.5. Az örökbefogadás megszűnésének joghatásai 554
8. Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok 557
VII. fejezet: A ROKONOK ELTARTÁSA 559
1. A rokontartás közös szabályai 559
1.1. A rokontartás általános feltételei 559
1.1.1. A jogosult rászorultsága 560
1.1.2. Tartásra kötelezhető házastárs hiánya 560
1.1.3. A jogosult érdemtelensége 561
1.2. A tartásra kötelezettek és jogosultak köre 561
1.2.1. A tartás sorrendje 563
1.2.2. A szülőtartás 567
1.2.3. A testvértartás 572
1.3. A tartás mértéke és a teljesítés módja 573
1.4. A tartás iránti igény érvényesítése 574
1.4.1. A per indítására jogosultak köre 574
1.4.2. Az igény érvényesítésének határideje 575
1.5. A tartás mértékének megváltoztatása 576
2. A kiskorú gyermek tartása 578
2.1. A gyermek rászorultsága, a szükséges tartás 579
2.2. A szülő fokozott felelőssége a tartásdíjért 581
2.3. A tartásdíj fizetés módja 582
2.4. A szülők megegyezése a tartásdíjról 583
2.5. A tartásdíj bírósági megállapítása 587
2.5.1. A gyermektartásdíj alapja 590
2.5.2. A gyermek saját jövedelme 602
2.5.3. Külön háztartásban nevelkedő gyermekek tartása 604
2.5.4. A tartásdíj megállapításának formája 605
2.5.5. A saját háztartásban élő gyermek utáni pénzbeni tartási kötelezettség 606
2.5.6. Szüléssel járó költségek megtérítése 607
3. A nagykorú gyermek tartása 607
3.1. A nagykorú gyermek rászorultsága 607
3.2. A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartása 609
3.2.1. Szükséges tanulmányok, a továbbtanuló gyermek rászorultsága 612
3.2.2. A továbbtanulás új formái 617
3.2.3. A tanulmányok folyamatos végzése (alkalmasság) 619
3.2.4. Érdemtelenség 621
3.2.5. A tartásdíj mértéke 623

MÁSODIK KÖTET
VIII. fejezet: A SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS 625
1. A szülői felügyelet általában 625
1.1. A szülői felügyelet tartalma 625
1.2. A szülői felügyelet korlátai 627
1.3. A szülői felügyelet gyakorlása, a közös szülői felügyelet 629
1.3.1. A közös szülői felügyelet 630
1.3.2. A különélő szülők közös szülői felügyelete gyermekelhelyezés hiányában 631
1.3.3. Közös szülői felügyelet a szülők különválását és a gyermekelhelyezést követően 632
1.3.4. A közös szülői felügyelet megszüntetése 636
1.4. A gyermek kiadásának követelése iránti jog 637
2. A gyermek elhelyezése 637
2.1. A gyermekelhelyezés általános szempontjai 637
2.1.1. A gyermekelhelyezési jogviták jellege 638
2.1.2. Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása 639
2.1.3. A gyermek érdeke 640
2.1.4. Felelősség a gyermekért 641
2.2. A gyermekelhelyezés módjai 643
2.2.1. A szülők megegyezése a gyermek elhelyezéséről 644
2.2.2. A bíróság döntése a gyermek elhelyezése tárgyában 648
2.3. A gyermek elhelyezése harmadik személynél 667
2.4. A gyermek elhelyezésének megváltoztatása 670
2.5. A gyermek kiadása 674
2.6. A gyermekelhelyezési per 675
2.6.1. A perindításra jogosultak 675
2.6.2. Bizonyítás a gyermekelhelyezési perben 676
2.6.3. Ideiglenes intézkedés a gyermekelhelyezési perben 679
3. A szülői felügyelet közös gyakorlása különélő szülők esetében, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben 680
3.1. A kiskorú gyermek nevének meghatározása 681
3.2. A gyermek tartózkodási helyének kijelölése 682
3.3. A gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása 683
4. Eljárás a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos vita esetén 684
4.1. A bíróság döntése a szülői felügyelettel kapcsolatos vitában 684
4.2. A gyámhatóság döntése a szülői felügyelettel kapcsolatos vitában 686
5. A szülők és a gyermek meghallgatása a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárás során 688
6. A gyermek gondozása és nevelése 690
6.1. A gondozás és nevelés, mint a szülői felügyelet alapvető tartalma 690
6.2. A gyermek lakóhelye 691
6.2.1. Gondozás és nevelés a szülök lakásában, háztartásában 693
6.2.2. A gondozás és nevelés „szünetelése" a szülői ház elhagyására tekintettel 693
6.2.3. A gyermek végleges külföldre távozása 694
6.3. A gyermek életpályájának (iskolájának) meghatározása 696
7. A vagyonkezelés 697
7.1. A szülői vagyonkezelés általános rendje 698
7.2. A szülők vagyonkezelése alól kivett vagyon 699
7.3. A szülők feladatai, felelőssége a vagyonkezelés során 700
7.3.1. Az ingó vagyon kezelésének korlátai 705
7.3.2. Az ingatlannal való rendelkezés korlátai 706
7.3.3. Vagyonkezelés a gyermek gazdasági társasági tagsága esetén 708
7.3.4. A kiskorú jövedelmének felhasználása a vagyonkezelés során 709
7.4. A vagyonkezelői jog megszűnése 710
7.5. A gyermek hozzájárulása a szülői háztartás költségeihez 711
8. A törvényes képviselet 711
8.1. A szülői törvényes képviselet a gyermek vagyoni és személyes ügyeiben 713
8.2. ' Törvényes képviselet a gyermek egészségügyi kezelése során 714
8.3. A törvényes képviselet korlátai 715
8.4. A törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt 715
9. A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése 716
9.1. A szülői felügyeleti jog megszűnése 717
9.2. A szülői felügyeleti jog megszüntetéséről általában 720
9.3. A szülői felügyelet bíróság általi megszüntetése 721
9.3.1. A gyermek súlyos sérelme vagy veszélyeztetése 723
9.3.2. Gondozás, nevelés akadályozása 724
9.3.3. A szülői felügyelet megszüntetése bűncselekmény elkövetése esetén 726
9.3.4. Együttélés a felügyelettől megfosztott szülővel 726
9.3.5. A megszüntető ítélet hatálya 727
9.4. A szülői felügyelet visszaállítása 729
9.5. A szülői felügyelet megszüntetésére és visszaállítására irányuló per 730
9.6. A szülői felügyelet szünetelése 733
9.6.1. A cselekvőképtelen és a cselekvőképességében korlátozott szülő 734
9.6.2. Ismeretlen helyen távol levő, vagy akadályozott szülő szülői felügyeletének szünetelése 736
9.6.3. A szülői felügyelet szünetelése a gyermekvédelmi gondoskodás során 736
9.6.4. A szülői felügyelet szünetelése a családbafogadás fennállása alatt 738
9.6.5. Szünetelés a szülői ház elhagyása miatt 739
9.6.6. A távoltartott szülő felügyeleti jogának szünetelése 740
9.7. A különélő szülő felügyeleti joga 741
9.8. A szülői felügyelet feléledése 743
10. A kapcsolattartás 745
10.1. A kapcsolattartásról általában 746
10.1.1. A kapcsolattartás célja 746
10.1.2. A gyermek kapcsolattartáshoz való joga 747
10.2. A kapcsolattartás alanyai 749
10.2.1. A kapcsolattartásra jogosultak 749
10.3. A kapcsolattartás terjedelme 753
10.3.1. A kapcsolattartási jog és a szülői felügyeleti jog viszonya 756
10.4. A kapcsolattartás formái, mértéke és módja 757
10.4.1. Folyamatos kapcsolattartás 757
10.4.2. Levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás 761
10.4.3. Az időszakos kapcsolattartás 762
10.4.4. A kapcsolattartás mértéke 766
10.5. A felek megállapodása a kapcsolattartásban 766
10.6. A gyermekvédelmi közvetítés (mediáció) 771
10.7. A kapcsolattartásról való döntés, az újraszabályozás 775
10.7.1. Döntés a kapcsolattartásról 775
10.7.2. A határozat tartalma 783
10.7.3. Kapcsolattartás újraszabályozása 784
10.8. Bírósági és gyámhatósági hatáskör 785
10.8.1. Bírósági hatáskör 785
10.8.2. Gyámhatósági hatáskör 786
10.9. A kapcsolattartás elutasítása, megvonása, korlátozása és szünetelése 787
10.9.1. A kapcsolattartás elutasítása 787
10.9.2. A kapcsolattartás megvonása 788
10.9.3. A kapcsolattartás korlátozása 791
10.9.4. A kapcsolattartás szünetelése 793
10.10. A kapcsolattartás végrehajtása 794
11. A gyermekvédelmi gondoskodás 798
11.1. A gyermekek védelmének rendszere (áttekintés) 798
11.2. A gyermekvédelmi rendszer korszerűsítése 801
HARMADIK RÉSZ
A GYÁMSÁG
IX. fejezet: GYÁMRENDELÉS 803
1. A gyámrendelés feltételei 803
1.1. A szülői felügyelet és a gyámság alá tartozás 804
1.2. A gyámrendelés feltételei, a gyámrendelést megelőző eljárás 806
2. A gyám kirendelése 809
2.1. A nevezett gyám 810
2.2. A gyámnevezés alaki kellékei 810
2.3. A gyámhivatal által rendelt gyám 812
2.4. Gyámság a szülői felügyelet átmeneti szünetelése esetén 814
3. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók gyámsága 819
3.1. Az egységes gyámság 820
3.2. A gyermekvédelmi gyámság 822
3.2.1. A gyámságot vállaló nevelőszülő, gyermekotthon vezető 823
3.2.2. Hivatásos gyám 825
4. A gyám személye 826
X. fejezet: A GYÁMSÁG ELLÁTÁSA 829
1. A gyám jogai és kötelességei 829
1.1. A gyámrendelő határozat 830
1.2. A gyám és a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogai, kötelezettségei 830
1.3. A gyám működésének felügyelete és irányítása 832
1.4. A gyám számadási kötelezettsége és felelőssége 833
2. Meghallgatás a gyámhatóság előtt 835
XI. fejezet: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE 838
1. Megszűnés 838
1.1. A gyám felmentése 839
1.2. A gyámságból történő elmozdítás, gyám felfüggesztése 839
2. Számadás 840
2.1. Jelentéstétel, végszámadás 841
2.2. Számadási felelősség 842
ZÁRÓ RENDELKEZÉS 845
B) AZ ÉLETTÁRSI JOGVISZONY
1. Általános, történeti áttekintés 850
2. Az élettársak fogalma 852
2.1. A fogalmi elemek együttes vizsgálata 853
2.2. Tartós együttélés szándéka 855
2.3. A gazdasági közösség mint fogalmi elem fennállása 856
3. Az élettársak vagyoni viszonyai 863
3.1. Tulajdoni igény 863
3.2. Az élettársak közös vagyonának és különvagyonának köre 866
3.3. A közös vagyon és a különvagyon elhatárolásának sajátos esetei 871
3.4. A korlátozott élettársi vagyonközösség kizártsága 875
3.5. Az élettársi vagyonközösségtől való eltérés lehetősége szerződés útján 876
3.6. Az élettárs tartozásaiért való felelősség 878
3.7. Az élettársi közös vagyon megosztása - a szerzésben való közreműködés arányának megállapítása 879
4. Az élettársi kapcsolat egyéb vagyoni joghatásai 885
4.1. Kölcsönös támogatási kötelezettség; az élettársi kapcsolat fogalmi elemeit meghaladó tartás az élettársi kapcsolat fennállása alatt; tartási szerződés 886
4.2. Lakáshasználat 889
4-3. Öröklés 891
5. Az élettársi kapcsolatból származó személyi joghatások és az élettársak közös gyermekével kapcsolatos jogok és kötelezettségek 893
5.1. Hozzátartozói kapcsolat 893
5.2. Névviselési jog 894
5.3. A szülő-gyermek jogviszony keletkezése, apasági vélelem 894
5.4. Az élettárs szülő és a gyermek jogviszonya 895
5.5. Örökbefogadás 895
6. Az élettársi jogviszony rendezésének jövője 895
6.1. Az élettársi jogviszony szabályozása a Ptk. Javaslatában 895
6.2. Az élettársi kapcsolatok szabályozásának tendenciái dióhéjban 897
C) NEMZETKÖZI CSALÁDJOG
A hivatkozott magyar és európai közösségi jogszabályok,valamint nemzetközi szerződések e részben használt rövidítéseinek jegyzéke 901
1. A nemzetközi családjog jelentősége, alapkérdései és jogforrásai 911
1.1. A jogforrások a nemzetközi családjog terén 911
1.1.1. A belső jog: a nemzetközi magánjogi kódex 911
1.1.2. Nemzetközi szerződések 912
1.1.3. Az európai közösségi jog 919
1.2. A nemzetközi családjog alapkérdései 931
1.2.1. A joghatóság 931
1.2.2. Az alkalmazandó anyagi jog 938
1.2.3. A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 947
2. A házassági jog nemzetközi vonatkozásai 994
2.1. A házasságkötés 994
2.1.1. A házasságkötés alaki kellékeire irányadó jog a magyar belső jog kollíziós szabályai szerint 994
2.1.2. A házasságkötés anyagi jogi feltételeire irányadó jog a magyar belső jog kollíziós szabályai szerint 1000
2.1.3. A házasságkötésre irányadó jog a nemzetközi szerződések kollíziós szabályai szerint 1005
2.2. A házassági köteléket érintő jogi eljárások nemzetközi vonatkozású szabályai 1006
2.2.1. Joghatósági és kollíziós jogi szabályok házassági eljárásokban 1006
2.2.2. Házassági ügyekben hozott külföldi határozatok elismerése 1028
3. A külföldi elemet tartalmazó tartási ügyek 1050
3.1. Joghatósági szabályok és alkalmazandó jog tartási jogvitákban 1050
3.1.1. Joghatósági szabályok tartási ügyekben a magyar belső jog és a Brüsszel-I. R. alapján 1050
3.1.2. Joghatósági szabályok tartási ügyekben nemzetközi szerződések alapján 1063
3.1.3. A tartási jogviszonyokra alkalmazandó jog 1067
3.2. A tartási ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása 1072
3.2.1. Elismerés és végrehajtás a Brüsszel-I. R. alapján 1072
3.2.2. Elismerés és végrehajtás nemzetközi szerződések alapján 1088
3.2.3. A Brüsszel-I. R., illetve a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek egymáshoz való viszonya 1095
3.2.4. Elismerés és végrehajtás a belső jog alapján 1099
3.3. A tartásdíjak külföldön történő behajtásával kapcsolatos igényérvényesítés megkönnyítése 1101
3.3.1. A New York-i Egyezmény intézményrendszere 1104
3.3.2. Viszonosság Magyarország és az USA között 1113
3.3.3. A végrehajtási jogsegély a kétoldalú jogsegélyszerződések szerint 1122
4. Szülői felügyeleti jogviszonyok - határok nélkül 1132
4.1. A szülői felügyeleti viszonyokat érintő nemzetközi vonatkozású eljárások és azok jogforrásainak rövid áttekintése 1132
4.2. Joghatósági szabályozás a szülői felügyeleti viszonyok terén 1134
4.2.1. A magyar belső jog szerinti joghatósági szabályozás 1134
4.2.2. A közösségi jog szerinti joghatósági szabályozás szülői felelősséget érintő ügyekben 1137
4.2.3. A nemzetközi szerződések szerint joghatósági szabályozás 1148
4.3. A szülői felügyeleti viszonyok tekintetében alkalmazandó anyagi jog 1152
4.3.1. Az alkalmazandó jog a magyar belső jog kollíziós szabályai alapján 1152
4.3.2. Az alkalmazandó jog nemzetközi szerződések alapján 1153
4.4. A szülői felügyeleti viszonyok szabályozása tárgyában hozott külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 1155
4.4.1. Az elismerés és végrehajtás feltételei a magyar belső jog szerint 1155
4.4.2. Az elismerés és végrehajtás feltételei nemzetközi szerződések szerint 1160
4.4.3. Az elismerés és végrehajtás a közösségi jog szerint 1174
4.5. Gyermek jogellenes külföldre vitelével, illetve külföldön élő gyermek láthatásával kapcsolatos ügyek 1187
4.5.1. A Hágai Gyermekelviteli Egyezmény célja, alkalmazási területe 1187
4.5.2. A gyermek visszavitelének elrendeléséhez szükséges feltételek 1188
4.5.3. A gyermek visszavitelének elrendelése iránti eljárás és a szülői felügyeleti jogot érintő egyéb eljárások viszonya 1194
4.5.4. A gyermek Magyarországról külföldre történő jogellenes elvitele 1196
4.5.5. A visszavitel iránti kérelem benyújtása, a központi hatóságok szerepe 1201
4.5.6. A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti eljárás 1203
4.5.7. A gyermek átadásának végrehajtása 1204
4.5.8. A láthatás (kapcsolattartás) biztosítására vonatkozó eljárás 1205
5. Az apasággal, származással és örökbefogadással kapcsolatos nemzetközi magánjogi kérdések 1211
5.1. Joghatóság apasággal és származással kapcsolatos ügyekben 1211
5.1.1. Joghatóság a magyar belső jog alapján 1211
5.1.2. Joghatóság nemzetközi szerződések alapján 1212
5.2. Az apasággal és származással kapcsolatos kérdésekre alkalmazandó jog 1213
5.2.1. A magyar belső jog szerinti kollíziós szabályok 1213
5.2.2. A nemzetközi szerződések szerinti kollíziós szabályok 1217
5.3. Az apasággal és származással kapcsolatos ügyekben hozott külföldi határozatok elismerése 1219
5.3.1. A nemzetközi szerződések szerinti feltételek 1219
5.3.2. A magyar belső jog szerinti elismerési feltételek 1219
5.4. Nemzetközi örökbefogadás 1226
5.4.1. A nemzetközi örökbefogadásról szóló Hágai Egyezmény előzményei és célja 1226
5.4.2. A nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos anyagi jogi követelmények 1229
5.4.3. Központi Hatóságok és meghatalmazott testületek 1230
5.4.4. A nemzetközi örökbefogadás eljárásjogi követelményei 1234
5.4.5. Elismerés és az örökbefogadás követelményei 1238
5.4.6. A nemzetközi örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb rendelkezések 1242
Nemzetközi szerződések részes államai 1244
Bibliográfia a nemzetközi részhez 1255
Tárgymutató 1259

Dr. Kőrös András

Dr. Kőrös András  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 500 Ft 2 450 Ft
akár 40%
Hűségpont:
 
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
360 Ft 252 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...