A Császár és utána a sötétség

„– Hol van a lényeg? – tűnődik el, és hirtelen nem is tudja, mivel kezdje a választ. Időnként megkapom a Kickert, a legnagyobb nyugatnémet sportmagazint. Abban olvasom, hogy szerintük a mostani Bundesligának csak két-három szuperklasszisa van. Schumacher, Rummenigge és esetleg Förster. És mégis, micsoda válogatottat csináltak sokáig velük! Nekünk az aranycsapat utáni korszakokban is mindig összejött volna két-három szuperklasszis és hozzájuk egy csapat. Megvoltak a képességek, kezdetben megvolt a felkészültség is és még ha az erőnlét nem is volt tökéletes, csodákra lehettek volna képesek. De nem lettek, mert valami hiányzott belőlük. Nem a lábukból...” Albert ​Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15.) aranylabdás magyar labdarúgó. 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett. Pályafutása alatt végig, 1958–1974-ig a Ferencváros játékosa volt. Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna gólkirálya volt. 1965-ben VVK-győztes. 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály. Négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert MNK-t. Magyarországon kétszer választották az év játékosának. Többször is szerepelt a Világválogatottban és az Európa-válogatottban. EB- és olimpiai bronzérmes. * Magyar bajnok: 1963, 1964, 1967, 1968 * Gólkirály: 1960, 1961, 1965 * MNK-győztes: 1972 * VVK-győztes: 1965 * Aranylabdás: 1967 * Világválogatott: 1968, 1973 * Európa-válogatott: 1972 Az Aranylabda díjazottjai Előző díjazott: Bobby Charlton Abert Flórián 1967 következő díjazott: George Best

Mutass kevesebbet