A csend hangjai

Az amerikai jogászprofesszornő saját élettörténetét írta meg lebilincselő könyvében, bemutatva mindazt a küzdelmet, amelyet fogyatékossága miatt kellett megvívnia. Bonnie siketen született, ám családja sohasem beszélt fogyatékosságáról, hallók iskolájába íratták, megtanították beszélni. A lány ezt megszokta, új ismerőseinek sem árulta el, hogy nem hall. Sosem tanulta meg a siketek jelbeszédét, viszont olyan kiválóan elsajátította a szájról olvasás képességét, hogy sokan nem is vették észre fogyatékosságát. Ép hallásúak iskolájába járt, ahol a gyerekek, sőt néhányan a tanárok közül is kiközösítették. Bonnie azonban elszántan küzdött céljaiért, be akart illeszkedni a hallók világába. Számára a leghétköznapibb dolgok is gondot okozhattak, élete egyik legnagyobb frusztrációjaként élte meg, hogy képtelen volt telefonálni. Óriási csalódás érte, amikor siketsége miatt nem vették fel az iskolai pomponcsapatba, vagy amikor élete első nagy szerelme elhagyta, szintén fogyatékossága miatt. Fiatalon férjhez ment, szült három gyermeket, párja azonban nem tudott megbirkózni a teherrel, amit felesége fogyatékossága jelentett, és elvált tőle. Bonnie - aki ekkor szembesült igazából fogyatékosságával - ezután új életet kezdett, elvégezte a jogi egyetemet. Ügyvédként tolmács segítségével dolgozott, majd egyetemi előadó lett. Sokféle frusztráció érte, de ő mégis a hallók világát választotta, ahol rendkívüli eredményeket ért el.

Mutass kevesebbet