Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével

A csillagászat történelmi jellemvonásai - Houzeau, J. C. - Régikönyvek
A csillagászat történelmi jellemvonásai - Régikönyvek A csillagászat történelmi jellemvonásai - Régikönyvek A csillagászat történelmi jellemvonásai - Régikönyvek A csillagászat történelmi jellemvonásai - Régikönyvek
(0 vélemény)

A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Budapest. 1889. A K. M. Természettudományi Társulat. 552 p.

Fordítók:
Czóger Alajos
Kiadó:
A K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás éve:
1889
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin-Társulat Könyvsajtója
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
552 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.00cm
Kategória:
Valamely tudomány könyvészete megismerteti az illető tudománytól a különböző korszakokban használt anyagok jellemvonását 1
Eme vonások váltakozása egyetemes törekvés eredménye 2
Különböző tudományaink nem egykorúak 2
A tudományok száma növekedőben van 3
Ez a növekedés az értelmi fejlődés eredménye és kifejezője 3
A csillagászatot a közös fejlődés elemének és részének fogjuk tekinteni 4
Az értelmi fejlődés sorrendje
Az emberi ismeretek fejlődésének meg vannak a maga törvényei 5
A számtan a legrégibb tudomány 5
Chronológiai szempontból a számtan az első tudomány 6
A tizes számlálás egyetemes volta 6
A számtan fejlődése az ó-korban 8
Az elvont szám fogalma 8
A geometria 8
Az alak fogalma 8
A geometria a számtan után közvetetlenül következik 9
A görögök geometriája 9
Munkáik nagysága 9
A mennyiségtani tudományok jelleme 10
A mathematikusok maga-magukból merítik tárgyaikat 10
E tárgyak csakhamar kimerűlnek 10
A mennyiségtani tudományok csak egy tehetséges kívánnak meg, a dedukcziót 11
Ezek alakultak meg először, mert fürkésző tehetségeinknek csak egyikével élnek 11
Az alkalmazott mennyiségtani tudományok 12
Ezek később következnek 12
A mennyiségtani tudományokat mely ágakra alkalmazták először 12
Az akusztika
Az ó-koriak akusztikája 13
A csillagászat 14
A csillagászat megalakulása 14
A mechanika 14
A mechanika keletkezése 14
Az optika 15
Az optika keletkezése 15
A hét szabad művészet 16
A mennyiségtani tudományok voltak az egyedüli exakt tudományok 16
Az újjászületés korabeli egyetemek quadriviuma és triviuma 17
Ezen oktatás korlátozott köre 17
A filozófiai rendszerek 18
Az emberben korán meg van a hajlandóság, hogy okoskodjék 18
Analógia a filozófia és a geometria között 18
A filozófiai alapelvek, miként a geometriaiak, eszményiek 19
Többféle filozófia és többféle geometria 19
Csak egy geometria van, melynek szabatossága kiterjed a tárgyszerűre 20
A dialektika 21
A nyelv- és történelmi tudományok 22
Grammatika és rhetorika 22
Nyelvtudása 23
A nem irgalmas nyelvek változandósága 23
A történelem mindenütt mesékben kezdi 24
A megfigyelő tudományok ős jelleme 24
Csalékony bizonyságok 24
Akkoriban a következtetések túljárnak a tényeken 25
A megfigyelések eleintén csak esetlegesek 26
Kell hogy a megfigyelések szántszándékosakká váljanak 26
A fizikai-chemiai tudományok 26
A fizikai-chemiai tudományok az ó-korban 26
A pozitív megfigyelések kezdete 27
Utolsó dolog: az indukczió 27
Az indukczió a fizikában és a chemiában 28
E két tudomány aránylag új-kori 29
Jelenleg exakt elvek sorával rendelkeznek 29
A geografiai és geológiai tudományok 29
A geografiai tudományok 29
Csillagászati geografia 30
A geológia keletkezése 31
A paleontológia 31
Az anthropológiai tudományok 33
Az ethnografia 33
A filológia 33
A szocziológia 33
A történelem 34
Az archeológia 34
A nemzetgazdaság 35
Az erkölcstan és a jogtudomány 35
A biológiai tudományok 36
A természet-história 36
A biológia 37
Az orvosi tudomány 38
E tudományok történelme nem szerepel tanításukban 39
A metafizikai tudományok 39
E tudományok jelleme 40
Országuk nem áll-e ábrándokból és képzeletekből? 40
Merészség volna, ha e tudományok jövőjét előre megítélnők 41
A mennyiségtani tudományok elsőbbsége a különböző népeknél 42
Minden népnél a tudományok egyazon sorrendben következnek egymásra 42
Az inkák tudománya 42
A chilei benszülöttek tudománya 43
Az aztékek tudománya 43
A malájok és indo-khinaiak tudománya 45
A hinduk tudománya 46
A khinaiak tudománya 47
A khaldéusok tudománya 48
Az ó-kori egyptomiak tudománya 49
A skandinávok tudománya 50
A tudományok fejlődésének sorrendje a feltételek természetétől függ 51
A csillagászat három fázisa 52
A csillagászat visszatükrözteti eme fejlődés különböző fázisait 52
Meséken kezdi 52
Áttér az empirizmusra és az idétlen dedukcziókra 52
Végtére induktív tudománnyá válik 53
A csillagászat a mesék világánál. - A csillagászat keletkezése
Az ősember kénytelen maga-magának csillagásza lenni 55
A csillagászat jelenleg szakemberek kezében van 55
Eleintén kinekkinek a maga csillagászának kellett lennie 56
A csillagászatnak az archeológián való érdeke 58
Az éjekkel számlált napi időszakok 58
Az éjnek és a napnak a nem-lételhez való hasonlítása 58
A napi időszakokat éjekkel számlálták 59
Az éj és a nap képe a skandinávoknál 59
Az éjekkel való számlálás maradványai 60
Hozzávetőleges órák 61
Hozzávetőleges órák 61
Hogyan tartották számon 61
A természetes nap felosztása Afrika fekete törzseinél és az Ujvilág benszülötteinél 61
Az izlandiaknál 62
A Társaság-szigetek benszülötteinél 63
A legrégibb klasszikus népeknél 63
A rómaiaknál 64
A sarkvidékek lakóinál 64
A Hold járása 65
A Hold változásai szembeötlők 65
Holdvilágos éjek 65
A holdujság örömtüzei 66
A peruiak az a nézete, hogy a Hold havonta meghal 66
A Hold és a Nap közötti viszálkodás eszméje 67
Különböző magyarázatok 67
A Hold váltakozó külseje 68
A hónap 68
A mit a Holdban látni 69
Minden nép megszokott tárgyakat lát a Holdban 69
A kelet-ázsiaiak nyula vagy házi nyula 70
Emberi arcz Dél-Amerikában és Óczeániában 71
A skandinávok, eszkimók és khassziák legendái 72
A klasszikus népek és az új-kori czivilizált népek látománya 73
A látományok nagy típusainak geografiai elterjedése 73
Eme látomány hatalma 74
A Nap járása 75
A délköri árnyékok hosszának változása 75
A felkelő vagy lenyugvó Nap árnyékának azimútja 75
Esthajnali felkelések és lenyugvások 76
A Nap periódusa csaknem észrevehetetlen a térítők alatt 77
A Nap járása gerjesztette a cziklus és a visszatérés fogalmát 77
A Nap periódusának első meghatározása Egyptomban a -XXX. század előtt 78
Hasonló meghatározás Ázsia régi népeinél 78
Az Ujvilág benszülötteinél 79
Az asztrognózia keletkezése 80
A csillagok látszólagos zavara 80
Viszonylagos csoportosításuk állandó marad 80
Az első megfigyelők dombokra mennek fel 81
A csillagok névlajstroma mindenütt személyeknek és különböző tárgyaknak az égre való helyezéséből áll 82
Vannak természetesnek látszó csillag-csoportosulások 82
A látható égnek csillag-csoportokra való teljes felosztása hosszas munka 83
Kezdetleges asztrognóziák 83
Csak hat népnek volt teljes asztrognóziája 83
Az uranografiai kísérletek régi volta Khinában 84
Az ó-kori Egyptomban 85
Khaldeában 86
Indiában 86
A galloknál és a skandinávoknál 87
A tejút a lelkek útja 87
Az előtüntető alakok egyezése különböző népeknél 88
A Plejádok 88
A Medve 89
A Bika V betűje 91
Az irokézek felismerték a sarkcsillagot 91
Az eszkimók kezdetleges asztrognóziája 92
Az elfogadott alakokban a nép élete tükröződik vissza 92
Az aztékek és a peruiak nagyjában való asztrognóziája 92
A patagoniak ege 93
A tahitiaké 94
A csillagok, mint kalauzok 95
Ilyetén alkalmazásuk az ősnépeknél 95
A hajósok a csillagokhoz folyamodtak 95
Az ég ismeretének fontossága úgy a skandinávoknál mint a főnicziaiaknál 96
Hogyan fogták el először az éggömböt 96
Az égi testeket hujántásnyira képzelték 96
Az égbolt mint valami fedő borította a Földet 96
Minden nép a Föld közepén vélte magát 97
A keleti szeleket Spanyolországban az égbolt tartóztatja fel 97
Az eget oszlop tartja 98
Az irokézek folyós ege 98
A kötélre kötözött Nap 99
Vénusz felfedezése 100
A bolygók felfedezése az uranografiára fordított figyelemtől függ 100
Eleintén csak Vénuszt ismerték fel 100
A hajnali csillagnak az esti csillaggal való azonosságát már felfedezése idején felismerték 100
Homer és Hesiodus csak Vénuszt említik 101
Az Ujvilág népei a bolygók közül csak Vénuszt fedezték fel 102
Vénuszt felismerték a peruiak, az aztékek, a máják, a pawnik, az irokézek és a topinambuk 102
Félelem a fogyatkozások idején 104
A Nap azért fogyatkozik, hogy haragját mutassa 104
A holdfogyatkozás felöltőbb a részletes napfogyatkozásnál 104
Az inkák nézete a holdfogyatkozásról 105
Hogyan viselték magukat fogyatkozás idején 105
Az Antillák lakóinak és a karaiboknak szokása 106
A huronoké és az eszkimóké 107
Szörnyek, melyek a Holdat elnyelik 107
A Holdat felfaló sárkánynak a hold-csomókkal való azonosítása 108
Az apokalipszis sárkánya 108
Babonák Indo-Khinában és a dél-ázsiai sziget-csoportokon 108
Babonák Khinában 109
Az ó-kori görögök nézetei 110
A fogyatkozások idején ütött zaj 111
Harangozás 111
A fogyatkozásokra vonatkozó babonák meglepő hasonlatossága 112
A keletkezőfélben levő csillagászat egykorú a meglelkesítéssel 113
A mesék hasonlatossága egyazon társadalmi színtájon 113
A meglelkesítés 113
Az istenek egymásra következő sora a fétisek, a légköri erők, az égi testek 115
Igézés, bűvészkedés, jóslás 115
A keletkező csillagászatnak megfelelő pszichológiai állapot 115
Az északvidéki népek pszichológiai állapota 116
A skandinávoké 117
Az afrikai fekete törzseké 118
A Kanári szigetek guánsaié 119
Az amerikai indiánoké 119
Az aztékeké és az inkáké 120
Az Ujvilág különböző törzseié 121
Dél-Ázsia és Óczeánia lakóié 121
Egyptom, Perzsia, India és Arábia ó-kori népeié 122
A klasszikus ó-koré 124
A légköri istenségek korszakának maradványai 124
Társadalmi állapot az őscsillagászat korában 124
A csillagászat keletkezésekor alávetették magukat a jelenségeknek a nélkül, hogy előre látták volna 125
Ez a törzsek és az első fontos mesterségek kora volt 125
A szellemi alkotás még nem karolta fel az égi testeket 125
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - A közkeletű csillagászat
Az őscsillagászat haladásának lassúsága 127
Némely társadalomnak mozdulatlansága; Afrika fekete benszülötteinek példája 127
Az írás-mesterség nyujtotta segítség nem volt meg 128
A fonetikus írás feltalálása 129
Az ó-korban ritkán használták az írást 129
A kezdetleges csillagászatot közkeletű dolgokra alkalmazzák 130
Az éggömb és forgása 130
Az éggömb körei 130
Az ég jobb- és baloldala 131
A dodekatemóriák átmenete a horizonton 132
A panatolai-k rendszere 132
Hajnali és akronitikus felkelések 133
A kinaiaknak a -XII. században tábláik vannak, melyek az ég állásának évi változásait tüntetik elő 133
Mértékes órák 134
Az égi órának két mutatólapja van: éjjeli és nappali 134
Időleges (nem egyenlő) órák és éjnapegyenlőségi (egyenlő) órák 134
Az időleges órák használata Khaldeában és Egyptomban 134
A khinaiak időleges virrasztói 135
Az időleges órák egyetemes használata Görögországban és Rómában 135
Ez a szokás Európában a XVI. századig tart 136
Olasz módra számított órák 137
A közép-időt egészen közelmúlt időkben fogadták el 138
Óráink miért tizenkettes rendszerbeliek 138
Az aztékek és májak órái 138
Az idő megfigyelése a csillagok révén 139
A csillagok felkelése mozdulatlan időpontokat szolgáltatott 139
Ezt az eljárást használták a régi egyptomiak 139
A khinaiak kulminácziókkal éltek 139
Ez a módszer nem kerülte el a görögök figyelmét 140
A nagy bolygók felfedezésének befejezése 140
A nagy bolygók mindegyikének felfedezése összefügg a csillagos ég szorgalmasabb megfigyelésével 140
A bolygók ismerete a görög-latin czivilizációban 140
A bolygók az ó-kori egyptomiaknál 141
Az asszíriaiak bolygói 142
Az ó-kori Perzsia bolygói 144
A hinduk bolygói 144
A khinaiak bolygói 145
Az indiai dravidák és a tahitiak a bolygóknak csakis egy részét fedezték fel 146
A naptár alapítása 147
A naptár alapja a hónap és az év 147
Valamely naptárnak alapításához a csillagászat bizonyos fejlettsége kívántatik meg 147
A hónap és az év hozzávetőleges használata az amerikai indiánoknál 147
Az időmérés nehéz volta a sarkvidékeken 148
Két mérték, melyekből három naptár származik: a holdjárású, a napjárású és a hold-napjárású 149
Holdjárású naptárak 150
Elvük 150
Arab naptár 150
A peruiak naptára 151
A holdjárású naptár inkább pásztoroknak mint földmívelőknek való 151
Napjárású naptárak 151
Az évi jelenségek szabályszerű volta Egyptomban 152
A legújabb időkig való állandóságuk 152
Az egyptomi naptár régi volta 153
A hozzávetőleges évnek a maradandó évvel való helyettesítése 154
A főniksz-periódus 154
Sirius hajnali felkelésének elmozdulása a preczesszió hatása miatt 154
A labirintus 155
Az akkádiak naptára 156
A perzsák naptára 156
Az aztékek naptára 157
A mexikóiak chronologikus kereke 158
Mája naptár 160
A hónap-nevek megválasztása a népek foglalkozása szerint 161
A rómaiak naptára 162
A greogriánus reform 163
Hold-napjárású naptárak 164
Közbeiktatás egész hónapok révén 164
Az asszíriai oktaétisz 165
Meton-nak Callipus-tól javított cziklusa 166
Az ó-kori Görögország naptára 166
A khinai csong-ki vagyis az egyenlő felosztású két skála rendszere 167
A hittérítők szerencsétlenül újították ezt a rendszert 168
A 19 éves cziklus Khinában 168
A 60 napos és 60 éves cziklusok 169
A világosság palotája 170
A Védák naptára 170
Az új-kori hindu naptár 171
A muyzka naptár 172
A százados ünnepek 172
A «ludi saeculares» Rómában 173
A század ünnepe az aztékeknél 173
Az ünnep részletei 174
Az egész nép aggodalma 174
Az egyptomi Izisz-ünnephez való hasonlatosság 175
A gúlák 175
A csillagoknak emelt oltárok 176
Lépcsős gúlák 176
Az egyptomi nagy gúlák kora 176
E gúlák rendeltetése 177
Gúlák vagy tornyok Mezopotámiában 178
A szellemek tornya Khinában 180
Lépcsős gúlák az Ujvilágban 180
A gúlák vallásos csillagászati mozgalom jelei voltak 181
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - Az ég megelevenítése
Az égi testek megszemélyesítése 182
Az égi testekben valami értelmesség van 183
Istenesítésük 183
A lélekkel felruházott Nap 184
A Nap útjának változása napfordulatkor 184
Ennek oka 184
A Nap a tengerbe merül 185
A Föld alatt megy át 186
Barlangba húzódik 186
Az égi testeknek szabad akaratuk van 187
Timoleon vezérlő csillaga 187
Megesett a Nappal, hogy éj idején késedelmeskedett 187
Megesett vele, hogy egészen megállott 188
Megállott még a XVI. században is 188
A fogyatkozások az ő akaratáról függnek 189
A csillagimádás 189
A theokratikus korszak egyetemes volta 190
Az asztrolátria csak a bolygók felfedezése után kerül fel igazán 190
Az égi testek tisztelete a szemitáknál 191
Khaldea csillagpantheizmusa 191
Az égi testek tisztelete a szabédusoknál 191
A főnicziaiaknál 192
A zsidóknál 192
A Napnak különböző látszata szerinti istenesítése 193
Az égi testek tisztelete Egyptomban 193
A Nap különböző megszemélyesítése 193
A Nap kinyilatkoztatja magát a holtak lelkének 195
Az afrikaiak kultusza 195
Az égi testek tisztelete Indiában 195
Kezdetei az árjáknál 195
A brahmanizmus fejlődése 195
A különböző alakokban imádott Nap 196
A fény révén való kinyilatkoztatás 196
Az oriszai templom 197
Visnu tisztelete 197
A csillagok tisztelete az ázsiai sziget-csoportokon 198
Az égi testek tisztelete a mongol népeknél 198
Khinában ez inkább bámulat mint tisztelet 199
Japánban az asztrolátria nem volt teljes 199
Nap-imádás a régi turániaknál és a hiungnuknál 199
A parthusok és az új-kori perzsák üdvözlik a Napot 200
Az égi testek tisztelete Európában 200
A klasszikus ó-korban 200
A szlávoknál és Norvégiában 200
A szászoknál 201
Az égi testek tisztelete az Ujvilágban és Óczeániában 202
A Nap ünnepe az inkáknál 202
A Nap tisztelete az aztékeknél 203
Az apalachoknál 203
A huronoknál és az irokézeknél 203
Az asztrolátria Amerikában megállapodott a Nap és a Hold tiszteleténél 204
A tahitiak csakis a Napot imádták 204
A csillag-kultusz fejlődésének és a csillagászat haladásának kölcsönös viszonya 204
A szent tűz 205
A szent tűz a Nap része 205
A szent tűz az ó-korban 205
A zsidók örök tüze 205
A Veszta-kultusz 206
Pyréthusok 206
Az örök tűz a skandinávoknál 206
Indiában és Japánban 207
A nacsézeknél 207
Az inkáknál 208
A mexikóiaknál 208
Hogyan gyújtják meg az új tüzet 208
A husvéti viaszgyertya 209
Bizonyos korban az asztrolátria valamennyi nép vallásának alapja 209
A meteorkövek tisztelete 211
Talán ez volt a kövek tiszteletének eredete 211
Meteorkövek az ó-kori templomokban 211
Az újkori Európa templomaiban 212
A hulló csillagok 212
Eme futólagos jelenségek felizgatják a képzeletet 213
Az arabok hiedelme 213
A különböző indiánus törzsek hiedelme 213
A képes éggömbök 213
Különbözők az egyes népeknél 214
Ilyes gömb befejezéséhez több század kivántatik meg 214
A khaldéusok gömbje 214
A régi egyptomiaké 216
Hermes könyvei 218
A hinduk gömbje 218
A keleti gömbök jelleme 218
A khinaiak gömbje 219
A khinai hajósok a déli égen nem alkottak csillagképeket 220
Az ó-kori arabok és a klasszikus arabok gömbjei 220
Amerika és Óczeánia népeinek csak nagyjában való gömbjük volt 221
A csillagászati hitregék 222
Hitregék vagy legendák kifejezői voltak-e az éggömb ábrái? 222
Miképen képezték az új-koriak a többi csillag-csoportot 222
Az ó-koriaktól az égre helyezett utolsó csillagképek 223
Csillag-csoportok, melyeknek jelképe megváltozott 224
Arab regék, melyeknek csillagok a hősei 224
Az égi személyiségek születése és halála 225
A déli ég képei 225
Az éggömböt borító személyiségek inkább csak arra valók, hogy névlajstromot adjanak 220
A Nap állatköre 227
A dodekatemóriák akkádi eredete 227
Görögországba való behozataluk idején az állatkörnek már voltak csillagképei 228
Eme behozatal kora 228
Az állatkör jelképei 229
A dodekatemóriákat elfogadó népek azokat módosítják is 230
Az egyptomi jelek 230
Az egyptomi templomok állatköreinek kora 231
A dekánok 231
Az állatkör behozatala Perzsiába 233
Indiába 233
Khinába 234
Mongol, tibeti és japán állatkör 235
Az aztékek némely állatköri jele megegyezik az ázsiai jelekkel 235
Közlekedés eredménye-e ez? 236
Vésett glóbusok és antik planiszferák 237
A glóbusok kelte az éjnapegyenlőségek helyzete révén állapítható meg 237
A Farnese-múzeum és az arolseni múzeum glóbusa 238
A Vatikán planiszferája 238
A Hold állatköre 239
Ez az égnek a holdmozgás megfigyelése czéljából való kiczövekelése 239
India nakshatrái 240
Mik ezek az új-kori hinduknál 241
A preczesszió hatása a hold-szállásokra 242
A meghatározó csillagok koordinátái 242
A khiaiak hold-állatköre 243
A cze osztályrész eltűnése 245
Az arabok és perzsák hold-állomásai 245
A népek érintkezése a történelem előtti időkben 247
Az antik czivilizácziókat elszigetelt tűzhelyeknek szokták képzelni 247
Khina ó-kori közlekedése a Nyugattal 249
Közlekedése a kalifák birodalmával 249
A főnicziaiak utazásai 250
Semmi valószínűtlensége, hogy az ó-korban bizonyos ismeretek átvitettek 250
Az empirikus korszak. - Az első megfigyelések.
A megfigyelések tevékeny korszaka megkezdődik 252
A megfigyelés szántszándékossá válik 252
Az égi mozgások régi hipotézises korszakai 253
A Napfordulatok megfigyelése 254
Nagyon régi Khinában 254
A syene-i kát 254
A Meton és Euctemon-féle napfordulat 255
Eme megfigyelés elve Peruban 255
A cuzco-i tornyok 256
A Nap zenit-átmeneteinek megfigyelése 258
Peruban 258
Mexikóban 260
A fogyatkozások megfigyelése 260
Régente Khinában 260
Babilonban és Ninivében 261
Az ó-kori Egyptomban 262
Nehézség az évek számlálásában 262
Az eponímák sora 263
Az ó-koriaknak az időpont megállapításánál elkövetett hibája 264
Mahabharata fogyatkozása 264
Történelmi nevezetességű klasszikus fogyatkozások 264
A csillagászat hivatalos tiszte 265
Egyptomban a csillagászat a papok kezében volt 265
A ninivei csillagászati táblácskák 266
A rajtuk talált csillagászati feljegyzések 267
A csillagászat hanyatlása Babilonban 268
A csillagászati szolgálat szervezete Khinában 268
A csillagászati udvartartás 268
Üstökösök, napfoltok és időleges csillagok megfigyelése Khinában 269
Merkur-megfigyelések 270
Az etruszkok csillagászati évkönyvei 271
Az inkáktól megőrzött néhány megfigyelés 271
Az aztékektől megőrzöttek 271
Almanachok szerkesztése 272
Az «évfolyam könyvei» 272
A bolygók járását tartalmazó egyiptomi táblácskák 272
A hinduk, szinghaliak és törökök almanachjai 273
Khina hivatalos almanachjai 274
Az aztékek chronológikus kereke 275
A skandinávok rúna-pálczái 276
Árnyékvédő műszerek 276
A madagaskariak az ember árnyékát láb-hosszakkal mérik 276
Eleintén az árnyék hossza volt használatos 277
A polosz, vagy horologium 277
Pálczás kő Mexikóban 277
Csúcsos és lyukas gnómon 278
Khina napóra 278
Egyptomi egyenlítői napóra 280
Kúpos napóra 280
Az arachné 281
A gnómonika fejlődése a kúpszeletek tanulmányozása révén 282
Hipparchus analemmás napórája 282
A tudományos gnómonikát a szélső Keleten és Amerikában nem ismerték 283
A gnómonok és a napórák Görögországba való behozatalának kora 283
Mikor hozták be Rómába 284
Az árnyék hosszát nyilvánosan hirdették 284
Augustus obeliszkje 284
Az árnyékvető műszerek fontossága a társadalmak községi szervezete idején 285
A délvonal kitűzése 285
Az egyptomi gúlák a világtájakra vannak beállítva 285
Egyptomi műszer a Nap azimútjának meghatározására 286
Khinai módszerek a délvonal meghúzására 287
Proclus az egyenlő árnyékokat használja fel 287
Hyginus a délvonal egyazon oldalán három árnyékhosszt használ 288
Ulug-bég módszere 288
A mexikói gúlák a vilgátájakra vannak beállítva 288
A víz-órák 288
Az időmérésre alkalmas valamely műszer tisztább fogalmat nyújt a tartam folytonosságáról és haladásáról 288
A ceyloniak példája 289
A khinaiak és hinduk víz-órái 289
Lyukas víz-órák 290
E készüléket még most is használják Ázsiában 291
Víz-órák Khaldeában és Egyptomban 291
A víz-órák a görögöknél 292
A rómaiaknál 292
Az araboknál 292
A tulajdonképeni csillagászati megfigyelések 293
A khinaiak az égi testeket glóbuson tűzik ki, mely az ég mozgását automatikusan követi 293
A deklináczió mérése csővel való megirányozás segítségével 294
Az ekliptika beosztása egyenlő részekre a víz-óra segítségével 295
Az idő meghatározása két csillagnak egyazon függélyes síkba érkezése révén 295
Valamely csillag magassága révén 295
Szögmérő műszerek 296
A kör felosztása a különböző népeknél 296
Éjnapegyenlőségi armillák 297
Asztrolábium 297
Fali kör 298
Dioptra 299
Parallaktikus vonalzók 299
A khinaiak köre, teljes gömbje és gnómonja 300
Oszlop a táblájával 300
Vízszintező és függő ón 301
Hipparchus dioptrája a látszólagos átmérők mérésére 301
A Nap megfigyelése 302
Alexandria, obszervatórium és könyvtárai 302
A görög tudomány felsőbbsége nyilvánulni kezd 302
Khaldéusi könyvtárak 302
Alexandria könyvtárai 304
Alexandria obszervatóriuma 305
A sötétség reakcziója 305
Hypatiát felkonczolják 306
A szent szikra az arabokra száll át 306
Az empirikus korszak (folytatás). - Az első dedukcziók.
A görög csillagászat ujkori csillagászatunknak kiinduló pontja 307
Mindegyik ó-kori nemzetnek mindent elülről kellett kezdenie 307
Az új-kori tudomány folytatása a görögnek 308
A Hold fényváltozásainak magyarázata 308
A geometriára van alapítva 309
Az új Hold láthatósága 310
A holdkorong 310
A görögök három fő-foltot különböztettek a Holdon 310
E foltok természete 311
A hamvas fény 312
A fogyatkozások időszakossága 312
A Hold a fogyatkozások alkalmával odahagyja az eget 312
A népek a fogyatkozásokat nem egyformán jól ismerik 313
A 18 éves periódus feltalálásának nehéz volta 313
Ez a periódus Khinában 314
Görögországban 315
Az asszíriaiak fogyatkozás-cziklusa 316
A fogyatkozások magyarázata 316
Eme magyarázat nehéz volta 317
A görögöknek csak nagy nehezen sikerült a fogyatkozásokat előre kitűzniök 317
Így voltak velük a rómaiak is 317
A paralaxisok befolyása 319
Vízszintes fogyatkozások 319
A Föld árnyék-kúpjába hatoló fény 319
A hold- és a napfogyatkozások szaporaságára vonatkozó számok 320
A Nap koronája 320
A homoczentrikus szferák 321
Az égi testek keringése a mozgékony szferák eszméjét gerjeszti 321
E szferák egymásba vannak béllelve, és pedig a bolygók távolságának látszólagos sebességükkel megegyező sora szerint 322
Mit neveztek a görögök előrejárásnak és visszafutásnak 322
Eudoxus 27 szferája 322
Callippus 34 szferája 324
Aristoteles 55 szferája 324
A szferák nem adtak számot a távolságok változásáról 325
A szferák harmoniája 325
Pythagoras felfogása 325
A hangok megegyeznek a lant húrjainak hangjaival 326
Hol kezdődött az égi harmónia oktávája 327
A szferák harmóniája a khinaiaknál, a hinduknál és a zsidóknál 327
E hiedelem megmaradása Európában 328
Az égi testek sebessége nem egyenletes 329
A négy csillagászati évszak egyenlőtlensége 329
A holdpálya hajlása, perigeumának és csomójának mozgása 330
A Nap pályájának tulajdonított hajlás 330
A khinaiak sokáig megmaradtak az egyenletes mozgásoknál 331
A Hold kilencz útja a khinaiaknál 332
A bolygók megállásának és visszafutásának kiszámításában sokáig késedelmeskedtek 332
A hinduk csillagászati táblái 333
Keltük 333
Ezeket fogadták el az Indiával szomszédos népek 334
Az ó-koriak planetariumai 334
Archimedes automatikus planetariuma 334
Posidoniusé és a Talmudé 335
A különböző középpontú körök és az epicziklusok 335
A középpontkívüli körök elve 335
Ez a szerkesztés, bár eleget tesz az irányoknak, nem tünteti elő kellőképpen a távolságokat 336
Az epicziklus eszméje 337
Hipparchus meghatározza a Nap apogeumát és középpontkívüliségét 337
A Hold elmélete 337
A Hold Ptolemaeus-féle elmélete 337
Hogyan tartja számon a perigeum lengéseit 338
Hogyan tünteti elő az evekcziót 339
Eltérések ezen elmélet és a megfigyelések között 340
Ismerte-e Abul Wéfa a variácziót? 341
Ptolemaeus régi elmélete bonyolódik 342
A távolságokat tekintve egészen hamis 342
Kopernikus és Tycho Brahe hiába igyekeznek, hogy rajta segítsenek, Kepler lemond róla 343
Az a nézet vert gyökeret, hogy ez a szerkesztés a dolgok valódi állapotát tünteti elő 343
A bolygók elmélete 344
Hasonló módon fejtettek ki 344
A megállások és visszafutások meglepő volta 344
Alexandriai iskola, melyben a bolygó-helyzetek kiszámítását és a fogyatkozások előzetes meghatározását tanították 345
Az apszidák mozgása 345
A Nap szélességének változása 346
Alpetrads spirális elmélete 346
A khinaiak és hinduk csillagászati rendszere 347
A khinaiak empirikus módszere 348
A Szurja-sziddhánta módszere Indiában 349
A hinduk haladása a trigonometriában 350
A Szurja kelte 351
A görög csillagászat hatása Indiában 352
Hol állapodtak meg a hinduk 353
Az égi testek távolsága és nagysága 353
A Nap és a Hold Földtől való távolsága keveset változik 353
Aristarchus kísérlete, hogy e távolságok viszonyát meghatározza 354
A Nap bámulatos távolsága 354
Hipparchus megméri a Hold távolságát 355
Ptolemaeus közvetlenül keresi a hold-parallaxist 356
A Nap-parallaxis meghatározása nem sikerül 357
A látszólagos átmérők mérése 357
A Hold abszolut méretei 358
Konjekturák a Nap métereire nézve 358
Anaxagorast istentelenséggel vádolják 358
Az üstökösök 358
A világos sokasága 360
Az ó-korban el volt fogadva 360
A lakott Hold 361
Honnét jönnek a meteorkövek 361
A preczesszió és a nagy periódusok 362
A sark elmozdulása és a sarkcsillagok változása 362
Hipparchus felfedezi a preczessziót 363
A preczessziót nem mindenki fogadja el 364
A görög asztrológusok a preczessziót az éjnapegyenlőségek lengésévé alakítják át 364
Ugyanez a felfogás Indiában és az araboknál 365
A preczesszió felfedezése Khinában 366
A preczesszió periódusa Assziriában és Egyptomban 367
Az apokatasztázis, vagyis a helyreigazodás 367
A nagy bolygó-év 368
A kozmológiai korszakok 369
A világ fennmaradására vonatkozó nézetek 369
Az égi dolgok maradandósága és állhatatossága 369
Az empirikus korszak (folytatás). - A rendszerek mulékonysága
Az asztrológia eredete 371
Az égi testek mozgásának geometriai szabályossága megszünteti személyi jellemüket 371
Hatalmuk már csak fizikai 372
Az asztrológus tudós 372
A természetes asztrológia 373
Az ítélő asztrológia 374
A bolygók csoportosulása vezérli sorsunkat 375
Az égi testek befolyása az egészségre 375
Firmicus magyarázata 376
Az asztrológia tudós jóslás volt 377
A jóslás hit, de nem tudomány 378
Az asztrológia tudós dedukczió ábrándos alapon 378
A bolygójárású hét 378
A hét bolygójárású eredete 378
A holdváltozás hozzáveetőleges felosztása az inkáknál nem volt hét 379
Az akkádiak hét napja nem volt az időmérés valamely egysége 379
A zsidók hebdomas-a 379
A hét eredete 380
A hét nem nagyon régi Khinában 381
Behozatala Indiába és Indo-Khinába 381
Görögországba, Egyptomban és Rómában későn fogadták el 382
Észak-Európa népeinek hete 383
Az inkák 9 napos és a mexikóiak 13 napos periódusának egészen más kiinduló pontja volt 383
Hetünk nem lépett ki az ázsiai-európai czivilizáció köréből 384
Az asztrológia Afrikában és a Keletieknél 384
Nincs meg az afrikai fekete törzseknél 384
Igen régi Egyptomban 385
Asztrológiai naptárak 386
Az asztrológia Khaldeában 386
A khaldéus név egyértelmű az asztrológussal 387
Az asztrológia Perzsiában 388
Az ó-kori Indiában 388
Az új-kori Indiában 389
Sziam- és Tibetben 390
Khinában 390
A spekulácziók túlcsapongása Khinában 392
Az asztrológia Japánban 392
Az asztrológia az Ujvilágban 393
Az inkáknál 393
Az aztékeknél 394
Az asztrológia a görög-római czivilizáció körében 394
Az asztrológia az ó-kori Görögországban 394
Nagy Sándor kora után 395
A Ptolemaeusnak tulajdonított asztrológiai munkák 396
Az asztrológia Rómában 396
Itt üldözték 396
Az asztrológia a közép-korban és az uj-kori Európában 397
Az asztrológiát összeegyeztetik a kereszténység elveivel 397
Az asztrológusok hatalmasakká válnak 398
Az arabok hajlama az asztrológia iránt 398
A leghíresebb arab asztrológusok 398
Ujjászületés korabeli asztrológusok 398
Az asztrologia támadói és védői 399
Hivatalos asztrológia 399
A nagyok pártolják 400
Sokáig fentartja magát 400
Az utolsó czímzetes asztrológus 401
Midőn a Föld elveszti a mindenségben való középponti helyzetét, a geoczentrikus és anthropoczentrikus felfogások is oda vannak 401
A természetes asztrológia a köznépnél tovább is fenmaradt 402
Az asztrológia elvei 402
Aben-Ragel előterjesztése 403
A bolygók tulajdonságai 403
Az állatköri jelek befolyása a testrészekre 404
A befolyások egybevetése 404
Nagy keringések és konjunkcziók 405
Pierre d'Ailly és Ozanam jóslatai 405
Árvizek megjóslása 406
A csillagok az okai a bujakórnak és a szörnyszülötteknek 407
A konjunkczióknak tulajdonított fontosság úgy Khinában, mint Európában 408
A horoszkóp 408
Mivolta 408
A kezdetleges horoszkópot pusztán a naptárból veszik 409
Az igazi csillagászati horoszkópok utáni vágy lendít a csillagászat haladásán 410
A horoszkóp 12 háza 410
A bolygók lakóhelyei 411
Híres horoszkópok 411
Tévedés Luther horoszkópjában 412
Az asztrológia szabályainak módosulása 413
Az asztrológiai jelképek 413
Az asztrológia bűvös írása 413
A Nap és a Hold jelei 414
A bolygók jelei 414
Az állatköri jeleket eltűntető betűk 415
A kabalisztikus jelekkel való összefüggésük 416
Egymásnak megfelelő fémek és bolygók 416
Talizmán készítésére való reczipe 417
A rendszerek sorsa 418
A rendszer-szerzőktől befutott út bámulatos 418
A rendszerek vágyaknak tesznek eleget 419
Valamely hiedelemben érzett boldogság nem függ a hiedelem igazságától 419
Az értelmi fejlődés bizonyos fokán az asztorlógia uralma egyetemes volt 419
Ép oly egyetemes, mint az asztrológia, melynek a nyomába lépett 420
Eltűnő fázis nyomai keletkező fázisban 420
Az összeomlott rendszerek sokasága 421
A haladás meg van akasztva, ha a tudomány engedményeket tesz a balhitnek 422
Az induktív korszak. - A megfigyelések fejlődése
Hagyományos eszmék és új eszmék 423
A hagyományos eszmék és az induktív elméletek közötti küzdelem 423
A gondolkodás nehézkes alkalmazkodása 424
A római egyház nem egyedül ellenkezett az új eszmékkel 424
A tudományos tények sokasága 425
Az indukczió ereje a tőle rendezett tények számában rejlik 425
A tudományos haladás gyorsulása 425
Emberi kezdeményezés jelenleg csak a tudományok országában van 426
Az arabok obszervatóriumai 427
Szükséges hogy sok mérő megfigyelés egyesítették 427
A műszerek nagyobbodása 427
Mezopotámia és Egyptom arab obszervatóriumai 427
A tatár és mongol birodalom obszervatóriumai 428
Az arab korszak végén elismerik a számbeli meghatározások fontosságát 429
A hanyatlás és az ujjászületés kora Európában 429
A görög-római társadalom hanyatlása 429
A középkori európaiak az afrikai négerek színvonalára buktak 430
Az ujjászületés korában mindent az araboktól kaptunk 430
A kozmopolita tudományos mozgalom kezdete Európában 431
A búvárkodás mechanikai eszközeinek tökéletesítése szükséges 432
Kerekes és szárnyas óraművek 432
A súlyhajtotta órák kiszorítják a víz-órákat 432
Vízszintes szárnnyal kapcsoltatnak össze 433
Hordozható órák és zsebórák 433
A spirál-rugós billegő feltalálása 434
Az idő átszállítása hosszúság-meghatározásokra 435
A szárnyas óraművek szabatosságának foka 436
Az nga alkalmazása az órákra 436
Eleintén szabad ingát használnak, melynek lengéseit közvetlenül olvassák meg 436
Ezután magával az ingával számláltatják meg a lengéseket 437
Huyghens a zárómű révén az elveszített energiát minden egyes lengésnél helyreállítván, a járást folytonossá teszi 437
E pillanattól kezdve volt az idő igazán meghódítva 438
Az ingás óra és a messzelátó a búvárkodásnak oly eszközei, melyek annak hatalmát egészen átalakítják 438
Az ó-koriak optikai műszerei 439
A lencsék 439
A szemüvegek és az összetett mikroszkóp 439
Nero «megkímélő» smaragdja 440
A homorú tükör 441
Az alexandriai tükör 441
A ragusai tükör Illyriában 442
Az irányzó-csövek vagy pseudo-messzelátók 442
Aristoteles és Strabo ismeri ezeket 442
Caesar is használta 443
A Talmud és említi 443
Az észak-amerikai indiánok zsírkőből készítettek ilyeneket 443
Aymara-szobrocska, mely ilyen csövet tart 445
Eme csövek használata a régi Görögországban, Indiában, Khinában és az araboknál 445
Gerbert csővel irányozza meg a sarkcsillagot 446
Az olaszok «occhiate»-ja nem volt messzelátó 447
Az igazi messzelátó 447
Roger Baco e műszer elméleti szerkezetét írja le 447
Úgy látszik, hogy műkedvelők e szerkezetet a XVI. század elején megvalósították 447
Több fizikus elméletileg e készüléket 448
Galilei homályos leírás nyomán készít egyet 449
Az égre irányzott messzelátó 450
A tér meghódítása 451
A messzelátóval csak egy találmány mérkőzik: a spektroszkóp, mely azonban kevésbé egyetemes jellemű 451
A messzelátó alkalmazása a beosztott körökre 451
A messzelátó alkalmazása pontosabb irány-kitűzésre 451
Auzont és Picard fonálkeresztet tesznek bele 452
A megfigyelések folyton növekedő szabatossága 452
A szögmérések hibája folyvást csökken 452
Úgyszintén az időméréseké 453
A jelenkori csillagászat jelleme 454
A műszer-készlet tökéletesedése 454
A tények bámulatos felhalmozódása 454
Elévült tanulmány-ágak 455
Valamely törvényben mérhetetlen számú külön eset foglalódik össze 455
Mellőzve a tények felsorolását, csak a nagy induktív felfedezések természetére fogunk egy pillantást vetni 456
Az induktív korszak (folytatás). - A nagyszabású elméletek.
Az első csillagászati indukczió 457
A nagy eszméket különböző korszakokban sejtették 457
Hipparchus preczesszió elmélete már indukczió 457
Hogyan fogták fel a világrendszert 458
Mi az égi testek igazi berendezése? 458
A Föld egyensúlya a térben 458
A czentrifugális erő tartja fen a csillagokat 459
Philolaus szerint a Föld egy nap egy keringést tesz a mindenség középpontja körül 459
Heraclides e keringést puszta forgássá alakítja át 460
E forgás eszméje megfogamzott Egyptomban, Khinában, Indiában 461
A Föld mozdulatlanságát illető ellenvetés 461
Samos-i Aristarchus egybeveti a Földnek tulajdonított két mozgást, a forgót és a keringőt 462
E nézet nem volt befolyással a tudományra 462
Merkur és Vénusz a Nap csatlósai 464
Julianus 12 századdal előzi meg Tycho Brahe rendszerét 464
A kopernikusi indukczió bebizonyulása 465
Kopernikus előterjesztése 465
A bolygó-rendszerben még mindig ott kísértenek az epicziklusok 466
Marsz visszafutó sebessége megegyeztethető a Kopernikus rendszerével, de nem a Ptolemaeuséval 466
Bebizonyulás Merkur és Vénusz fázisai révén 467
A jupiter-holdak keringése a Naphoz és nem a Földhöz viszonyítva egyenletes 467
A csillagok aberácziója 468
Különböző kölcsön-viszonyos bebizonyítások 469
Kepler törvényei 469
Mi a bolygók valódi pályája? 469
Az ovális és az ellipszis első eszméje 470
Kepler megcsinálja Marsz pályájának tervét 470
Kimutatja, hogy a helioczentrikus sebesség változó, és hogy a vezető sugár súrolta területek arányosak az idővel 471
Feltalálja a keringés-idők és a távolságok viszányát 472
A szabad tér 473
A bolygók pályái egyszerű eszményi görbék 474
Descartes forgó szelei 474
Az üstökösök keresztül-kasul járják azokat 475
Az egek problémája immár csak a mechanikának nagy kérdése 476
A Newton-féle attrakczió 476
A csillagok közötti nehézkedés első eszméje 476
Ez a nehézkedés fordított viszonyban van a távolság négyzetével 477
Hooke kísérletei a kúpos ingával 477
Newton «Principia»-ja 478
Eme mű magasztossága 479
Mi az attrakczió? 480
Az egyetemes nehézkedés bebizonyulásának jelleme 481
Az ár-apály 481
Az ár-apály a csillagoktól függ 482
Roger Baco és Kepler a Hold attrakcziójának hatását ismerik fel benne 483
Galilei elmélete 483
Descartes elmélete 483
Newton indukcziójának bebizonyulása 484
A próbakőre tett attrakczió 485
A hold-perigeum mozgásnál felmerülő nehézség 485
Jupiter és Szaturnusz nagy egyenlőtlensége 486
A Hold százados gyorsulása 488
Ez a gyorsulás nagyobb az elmélettől szolgáltatott számnál 489
Néhány más nehézség a bolygó-rendszerben 490
A nehézkedés elméletének nagyszerű bebizonyulása 490
Az induktív módszer termékenysége 491
Különböző indukcziók 491
A tudomány gyorsuló mozgással halad 491
E gyorsulás a módszernek köszönhető 491
A csillagászat a történelemben.
A tudományok haladó jelleme 493
A tanulmányok mezejének fokozatos tágulása 493
A tudományos fejlődés állhatatossága és szabályszerűsége 494
A csillagászat a mesék világánál 494
Minden tudomány a mesék és a képzelet uralma alatt kezdődik 494
Ez a meglelkesítés kora 495
E kor megfelel a vad ember tudományának 495
A légköri istenségek 496
Az asztrolátria 497
Monotheizmusban végződik 497
A képzelet 498
Befolyásának koraérettsége 498
Szerepe a tudományos vizsgálatokban 498
Az empirikus korszak 499
A dedukáló képesség 499
A fizikai hatalmakká vált csillagok 499
Az asztrológia 500
Egykorú az empirikus csillagászattal 500
A rendszerek furcsasága 501
Bonyodalmaik 502
A természet egysége 503
A megfigyelés 503
Feltételei 503
Eszközei 504
Az induktív korszak 504
Az égi testek mozgásának puszta kisegítő eszközökkel való eltűntetése sehogy sem megy 504
Az indukczió 505
Az indukáló tehetség eleddig rejtve volt 506
Vajjon utolsó eszköze ez a búvárkodásnak? 506
A természeti törvények visszavezetése egy törvényre 507
A bebizonyítás 507
Miben áll 508
A mértékes bebizonyítés 508
Alkalmazható lesz a geológiai tudományokra 5059
Nincs abszolut bizonyosság 509
A három korszak párhuzamos sorokban 509
A három korszak jellemvonásai részben együtt vannak meg 510
Folyaomk ezek, melyek egymás mellett folynak 510
A megelőző korszakok csillagászati maradványai 511
A fogalmak «túlélése» 511
Balhit, mely a kezdetleges csillagászatra vezethető vissza 514
Semmi sem pusztul el egészen 514
Vannak-e öröklött vélemények? 514
A művelt osztályoktól vallott téves nézetek 515
A föld mozgásának ellenfelei 515
Csaknem egyetemes a hiedelem, hogy a Hold befolyással van az időjárásra 515
A megelőző nemzedékek véleménye hagy-e anyagias nyomokat az agyban? 516
A kezdeti eszmék maradandósága az egyénnél 517
A három korszak csillagászati emlékei 517
Ezek különböző természetűek 517
Eleintén feliratok a faragványok 518
Azután kéziratok 518
Költemények és asztrológiai iratok 519
A tulajdonképeni értekezéseknek kétezer év tartamában egyazon alakjuk van 519
A harmadik korszaknak forrásai nyomtatott könyvek 520
A három korszak megfigyelései 520
Kezdetben nem őrizték meg a megfigyeléseket 520
Később csak a nevezetes jelenségeket jegyezték fel 521
A koordináták szerinti folytonos megfigyelés újkori 521
A tudományos haladás és a társadalmi állapot összhangja 521
Az értelmi fejlődésben minden összefűződik 521
A csillagászat műszerkészlete a mesterségek fejlődésével együtt alakult át 522
A csillagászat mindenütt összefügg a társadalmi állapottal 522
Eme tudomány fejlődésének fázisai mindenütt egyazon sorrendben kerültek fel 523
A tudományok alkalmazása a közéletben 524
Ezek az alkalmazások a tudományok régi voltától függnek 524
A csillagászat alkalmazásainak fontossága 524
A közelebbi idők tudományainak alkalmazása 525
A végleg meg nem alakított tudományoknak ez irányban való tehetetlensége 526
A jelenségeket törvények kormányozzák 526
Minden jelenségben szabályszerű lánczolat ismerhető fel 527
De nem ismerjük a jelenségeket kormányzó törvények mibenlétét és forrását 527
Jelenleg a jelenségek szabják ismereteink határát 528
A tudomány még nem fogott fel valamely okot elszigetelve 528
A jelenségek lánczolata úgy mutatkozik, mintha benső képességektől függne 528
A külső látszat szerint az anyag mindent úgy hoz létre, mint saját méhe gyümölcsét 529
De azért a jelenségek fejleménye sem könnyebben magyarázható, sem kevésbé bámulatos 529
A csillagászat fejlődése 530
A jelenségek sehol sem kapcsolódnak szorosabban a törvényekhez, mint a csillagászatban 530
Ez a tudomány egykorú a kőkorszakkal 530
A vad ember alkotja az első csillagcsoportokat 530
A csillagászat a bronz-korszakban lép empirikus korszakába 531
A rendszerek pusztulása 532
Az égi mozgások magasztossága és maradandósága 532
A csillagászat jövője 533
Az eszmék körének tágulása az ő-korszak óta 533
A mult záloga a jövőnek 534
A tudományok között talán a csillagászat elsőnek fog túljárni a törvényeken 534

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...