A csillagfejtés könyve

Ennek a könyvnek az a célja, hogy az érdeklődőt megismertesse az asztrológiával, rendszeresen végigvezesse a szükséges alapismereteken, majd az ezeken alapuló technikai eljárásokon, végül pedig az asztrológiai értelmezés szempontjain és a horoszkóp kifejtésének elvein. Az egymásra következő ismereteket lépcsőzetesen, fokról-fokra, az egyszerűbbtől az összetettebb dolgok felé haladva közöljük, hogy az összefüggések áttekinthetőbbek legyenek. Ezért ismétlések fordulnak elő, pl. a planétákat is többször tárgyalja a könyv; az alapismeretekről szóló részben csupán csillagászati szempontból, a horoszkóp kiszámítását ismertető részben mozgásaik és helyzetük matematikai szempontjából, a jelentés-tartalmakról szóló részben asztrológiai természetüket és hatásaikat ismertetve, a kifejtés elveit összefoglaló részben pedig már az összes többi asztrológiai vonatkozással egybehangolva. Ugyanígy jártunk el a többi asztrológiai alapelemmel, az állatövi jegyekkel, a horoszkópházakkal, a fényszögekkel, stb. is. Ezzel, reméljük, sikerült elérni, hogy amint az olvasó előrehalad a könyvben, az újonnan felmerülő kérdések és szempontok szervesen kapcsolódnak az előző, már megismert vonatkozásokkal, s így az egész kevésbé bonyolultnak, világosabbnak tetszik. A hasonló munka több-kevésbé elkerülhetetlenül kompiláció jellegű. Az asztrológia elmélete és gyakorlata túlnyomórészben ősrégi hagyományokon alapszik, ebben a tekintetben tehát kevés hely marad az egyéni, "eredeti" közlés részére. A modern asztrológiai irodalom hovatovább áttekinthetetlen bőségűvé dagad, s minden író kénytelen meríteni az előzők munkájából. Ha valahol, ezen a területen igazán szükséges is a kollektív igyekezet; a már felismert és gyakorlatban kipróbált elvek és módszerek közkinccsé válnak. Arra törekedtünk, hogy a terjedelmes szakirodalomból a legjobb, leghelytállóbb eredményeket használjuk fel, anélkül, hogy az egyik vagy másik módszert különösebb előnyben részesítenők. Az ilyen átvételek esetében - amilyenekkel különben minden asztrológiai munkában találkozunk - nem tüntettük fel a forrást, hiszen akkor a szöveg minden oldalát megjegyzésekkel és utalásokkal kellett volna teletűzdelni. Ahol azonban egy-egy szerző jellegzetes és feltűnően önálló nézeteiről van szó, ott a forrásra mindig hivatkozunk. Leggyakrabban felhasznált forrásmunkáink Brandler-Pracht, Carter, Fankhauser, Glahn, von Klöckler, Robson, Schwickert (Sindbad), Sebottendorf és Vehlow munkái voltak.

Mutass kevesebbet