A csillagok szíve

Amikor a nap lebukik a Kilima Ndzsáró havas, égbe nyúló csúcsa mögött, pásztortüzek villannak fel Afrika elszórt kis falvaiban, a pusztákon, szavannákon. A tűzbe bámuló sivatagi pásztorok meséiben még az ősi Afrika tűnik elő, sokszor a maga vad nyereségében. Karavánok és vándorkereskedők az éjszakai szállásért mesével fizetnek, s a szavannák dús bozótjaiban küzdelemre induló harcosokat nemcsak a fegyverhordozók, hanem a diallik - énekmondók - lantosok is kísérik. A busongó nép hivatásos mesemondói a moaridik, gyakran nagy tekintélyű, nevezetes személyiségek. Madagaszkár rejtelmes földjén költőtáncosok mondják el meséiket, akik faluról falura vándorolnak, és szivesen látott vendégei minden ünneplő háznak. Miről szólnak ezek a mesék? A természet megmagyarázhatatlannak tetsző jelenségeiről, a hősök nagy erejéről, az együgyű emberek nevetségességéről, s az állatokról, az ostoba elefántról, vízilóról, a gonosz sakálról, és a kicsi, de mindenkinél furfangosabb, ügyesebb - tehát erősebb - nyúlról és antilopról. A mesék részben ismeretlenek, új világot más táján is mesélnek. A gazdag és érdekes mesekötet Molnár Ágnes színes illusztrációi és afrikai metszetekre emlékeztető rajzai díszítik. A meséket Radnóti Miklós, Bartócz Ilona, Beke Margit, Borbás Mária, Katona Tamás, Lengyel Balázs, Mészöly Miklós, Philipp Berta, Rab Zsuzsa, Rónay György, Torday Emil avatott tolmácsolásában közöljük.

Mutass kevesebbet