Több geszta-éneket, kaland-éneket és udvari történetet sorolhatnánk, melyek főszereplői magyar hercegek és hercegnők, kik számos próbatételt és viszontagságot állnak ki, mielőtt ismét visszakerülhetnének az őket a származásuk szerint megillető helyre. Közülük a legfigyelemreméltóbb főhősnő … Philippe de Rémi Csonkakezű királylánya
Philippe de Rémi olyan regényt kíván írni, melyet mindenki öröm-
mel hallgat; és melyről tudják, akárki hallgatja, hasznos tanulságot
meríthet belőle.
Ám, ha akad a közönség körében olyan, kinek nincs kedvére az ef-
féle történet, Istenre kérem, ne maradjon itt, mihamarabb távozzon,
hiszen nem vall sem udvariasságra, sem jóérzésre, ha valaki a mesé-
lőt zavarja. Előbb túrnám fel a mocsarat tőzegért, mint hogy olyan
kellemetlen, irigy és gőgös emberek előtt kelljen szólnom, kiket hit-
vány nemteleneknek tartanak. Az ilyen emberek kimutatják, s még
tüntetnek is a rosszal, míg a jóról, még ha tisztában vannak is vele,
mélyen hallgatnak. S mivel nem kedvelem őket, még mielőtt belekez-
denék regényem mesélésébe, arra kérem őket, hogy menjenek el, vagy
ne vitatkozzanak, és ne is zajongjanak. Mert mire való az a szép
történet, melyet nem szívből fogadnak, legfőképpen azok, akik hall-
gatják. Így tehát azt kérem ezektől az emberektől, hogy ne hallgassák
meg e versbe szedett elbeszélést.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről