A csonkolás művészete

A fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, a három testőr phaserkarddal, a Rómában barátnőjével szórakozó ördög - mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást teszünk le most az SF-et kedvelő közönség elé. Az írásokban tér és idő nyílik meg: az olvasók bepillanthatnak egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az ember ismerkedik velük. A novellák mindegyike magán viseli a szerző jellegzetes humorát, meghökkentő világlátását, és mélyen emberi gondolkodását. A jövő és múlt nem diadalok sorozata, így a történésekből nem hiányzik az irónia sem. Ha meghökkennének olvasás közben, gondoljanak bele: miért lenne más a jövő embere, mint a mostani? Több írást is Pablo Neruda verseskötete, a Kérdések könyve ihletett. Szélesi Sándor akkor vette fel az Anthony Sheenard írói álnevet, amikor első SF-regénye, a Városalapítók, 1997-ben megjelentet. Ezért a művéért a szerző a következő évben megkapta a legjobb SF-regénynek járó Zsoldos Péter-díjat. Egyik szülőatyja a legnépszerűbb magyar space-fantasy sorozatnak, a Mysterious Universe világának. Az ebben játszódó Sötétség előtt című regényt 2005-ben ismét Zsoldos-díjjal jutalmazták. Az író leginkább novellistának tartja magát, ezért külön örömmel töltötte el, hogy idén egy, a Galaktika magazinban megjelenő novellája - a Galileo - hozta meg számára a harmadik hivatalos elismerést.

Mutass kevesebbet