A debreceni cívisvagyon

A kötet a debreceni cívisek vagyoni viszonyainak jellegzetes vonzásait összegzi. Szerzője a cívis jogállást itt rendi-társadalmi kategóriaként értelmezi, ezért a polgári vagyon fejlődése szempontjából a XVI. század közepétől 1848-ig terjedő korszakot tekinti át. A vagyon fogalmát széles értelemben használja: a pénzben kifejezhető ingó és ingatlan vagyontárgyak mellett a jogi vonzatokat is tekintetbe veszi. Bőséges levéltári forrásanyagra támaszkodhatott, mert az Alföldön nincs több olyan város, amelyik hasonló mennyiségű és jellegű adatbázissal rendelkeznék. Emelett figyelembe vette a társtudományok (néprajz, nyelvészet, jog- és építészettörténet stb.) eredményeit, a kéziratos térképeket, rajzokat és a különböző tárgyi emlékeket is. Elemzését a cívis fogalmának meghatározásával kezdi, majd sorra veszi a vagyon ingatlan és ingó elemeit. Külön fejezetekben tárgyalja a polgári benefíciumok kérdését (legelőhasználat, fakompetencia, borárusítási jog) és a pénzbeli vagyontápláló forrásokat. Kitér a vagyon örökítésének szokásrendjére, és forgalmazásának méreteit is statisztikai módszerekkel igyekszik felmérni. A kötet néprajzi, földrajzi szakemberek, jogtörténészek, építészettörténészek, nyelvészek, iskolatörténészek és természetesen a történészek érdeklődésére tarthat számot. Mondanivalója van egyetemi hallgatók s a Debrecen iránt érdeklődő közönség számára is.

Mutass kevesebbet