A Debreceni Nagytemplom

A Nagytemplom, amely tömegével ma is uralkodik a városkép felett, s topográfiai elhelyezésével 850 év óta megszabta Debrecen utcahálózatát, az utóbbi másfélszáz év alatt szinte jelképpé nőtte ki magát. Motívuma lett a képzőművészetnek, megtaláljuk a népművészetben és szimbóluma a városnak. Mondanivalója eredeti rendeltetésén túl nyilvánvalóan mélyebb. Nyolc és fél évszázados múltja, a vele és körötte lejátszódott történelmi események nemcsak egy város, hanem a magyarság életének lényeges és döntő korszakaihoz kapcsolódnak. A mai templom a XIII. század végén letett alapokon áll. Ez a templom 1564-ben leégett, az 1626-ban megindult újjáépítés a falakat még meghagyta, de az új templomot a megváltozott idők új követelményeinek megfelelően alakította át. A XVII. században átalakított épület még közel 200 évig állott, míg egy újabb tűzvész immár alapjáig lerombolta a falakat. Az 1805-ben megkezdett építkezés a régi alapfalakon történt, de ismét más igények mellett. A mai, előttünk álló kép egy teremtőerejű, dús képzeletű építőművész tervének torzója ugyan, de még így is jellemző az alkotójára és a korra, amelyben létrejött. A megvalósult mű az óhaj és a lehetőségek összeütközésének eredménye, de még ebben a formában is monumentális alkotás

Mutass kevesebbet