A diplomácia története

Name: A diplomácia története
Price: 1200.00 HUF
Availability: InStock
Author: Patyomkin, V. P. (szerk.)

Az újkori diplomácia története 1872-1919

Patyomkin, V. P. (szerk.) - A diplomácia története, Budapest 1948 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 200 Ft

3 000 Ft

60%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

A táblák szélei, sarkai és kötése sérültek, gerince kopott.

hűségpont

Hogy működik az alku?

AZ ÚJKOR DIPLOMÁCIÁJA (1872-1919) BEVEZETÉS A francia-porosz háború végétől az első világháború befejezéséig terjedő időben az imperializmus fejlődése új jelleget adott a diplomácia tevékenységének. Ebben az időben „kezdett hanyatlani a kapitalizmus, a párizsi kommün ekkor mérte az első csapást a kapitalizmusra, a régi „szabad" kapitalizmusból imperializmus fejlődött és az Októberi Forradalom erői a Szovjetunióban megdöntötték a kapitalizmust". A régi, szabad versenyen alapuló kapitalizmust a monopolista kapitalizmus: az imperializmus váltja fel. A kapitalizmusnak ebben a fejlődési szakában az ipari tőke összenő a banktőkével; megkezdődik a monopóliumok és a finánctőke uralma; a tőkekivitel mind nagyobb jelentőségre tesz szert; a kapitalista államok teljesen felosztják egymás között a világot. Mindezek a folyamatok a XIX. század hetvenes éveiben kezdődnek; a XIX. és XX. század határán az imperializmus, mint a kapitalizmus legújabb fázisa teljesen kialakul. A XIX. század utolsó évtizedeit a még szabad gyarmati területek elfoglalásáért folyó harc jellemzi; lázasan folyik a világ felosztása. A XIX. század végén Afrikában, Polinéziában, Ázsiában és Amerikában már alig marad olyan el nem foglalt terület, mely az imperialistákat érdekelhette volna. Ezért a legerősebb hatalmaknak új módon kellett felosztaniok maguk közt a világot. Ettől az időtől fogva a vezető imperialista államok külpolitikája és diplomáciája ezt a célt szolgálja. Az imperializmusba való átmenettel a kapitalista országok történeti fejlődése mind egyenlőtlenebb lesz. Angliát és Franciaországot, melyeknek korábban kezükben volt a gazdasági vezetés, a XIX. század végétől kezdve fiatal kapitalista országok: Németország, az Északamerikai Egyesült Államok, Japán szorítják már háttérbe...

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Szikra Irodalmi és Nyomdai Rt
Kiadás éve:	1948
Kiadás helye:	Budapest
Kötés típusa:	félvászon
Terjedelem:	421 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 22.00 cm
Kategória:	Történelem / Politika / Történelem / Újkor-legújabb Kor / Egyetemes

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Az Újkor diplomáciája*
                             (1872-1919)
                                                                Oldal
Bevezetés  • • • •  •  • • • . • •  • • • . • • • • • •  • •   5-12
                             Első Ieiezet
                       A frankfurti béke után
                             (1872-1875)
Franciaország és Németország viszonya 1871-1873-ban. A három 
császár egyezménye. Az 1874 évi francia-német konfliktus. Rada-- 
witz 1875 februári missziója. Az 1875 évi háborús riadalom , 13•25
                           Második fejezet 
                           A keleti válság 
                             (1875-1877)
A hercegovinai felkelés. Angol-orosz harc Közép-Ázsiában a XIX. 
század 70-es éveiben. A bolgár felkelés és a szerb török háború. 
A reichstadti találkozás. Törökellenes sajtóhadjárat Angliában. 
Werder tábornok kiilletése. Nlünch báró kiilletése A konstanti- 
nápolyi konferencia. A budapesti megegyezés. Francia-német 
háborús riadalom 1877-ben és a londoni jegyzőkönyv „ ° e 26- 12
                           Harmadik fejezet 
                         Az orosz-török háború 
                             (1877-1878) 
                   :és az 1878. évi berlini kongresszus
Az orosz-török háború. A san-stefanói béke. Az 1878 évi berlini 
kongresszus    •   JI • • • 0 • s• • •  • •  • • • ..          43-52


                         Negyedik fejezet 

           Ausztria-Magyarország és Németország szövetsége 
             A három császár egyezményének megújítása

Oroszország és Németország            romlása. Ausztria
Magyarország szövetsége (1879. október 7.). A három császár 
szövetségének megújítása     —                            53-60

                         ötődik fejezet 

               A nagyhatalmak gyarmati terjeszkedése
A burzsoá államok gyarmati terjeszkedésének okai a XIX. százan. 
70-es és 80 as éveiben. Anglia gyarmati terjeszkedése a XIX 
század 70-es éveiben. Tunisz elfoglalósa 1881-ben. A hármas 
szövetség megalakulása 1882-ben Törökország gúzsbakötése 
Egyiptom f.slfogbilása 1882 ben. Angol francia pénzügyi ellenőrzés 
Egyiptomban. Kongó elfoglalása (1879-1884). A berlini kon- 
ferencia. Bismarck gyarmatpolitikája. Az 1885-ös afgán konfliktus 01 ;15

                         Hatodik fejezet 

        Bismarck külpolitikája kaneellárságának utolsó éveiben 
                          (18851890) 
                 A francia-orosz szövetség megkötése 
                          (1891-1893)
Az 1885-1886 évi bolgár válság. Oroszország és Németország 
gazdasági ellentétei. A revánsmozgalom erősödése Franciaország- 
ban. A három uralkodó szövetségének összeomlása. Háborús ria- 
dalom 1887. január havában. A földközitengeri antant. Viszont 
biztosítási szerződés. Oroszország és Németország viszonyának 
romlása. Salisbury és Anglia ..splendid ísolation"-politikája. Bis- 
marck lemondása. Bismarck mint diplomata. A francia-oroSz 
szövetség (1891-1893)                                   77-107

                         Hetedik fejezet 

               Az angol-német antagonizmus kezdete 
                 A távolkeleti probléma kiéleződése
A tavolkeleti probléma kiélesedése. Az 1894 --1895 évi japán 
kínai háború. Az orosz politika sikerei Kínában. Az örmén. 
kérdés. Jameson rajtaütése és II Vilmos távirata Krügerhez 
A délafrikai válság következményei Az 1897 évi osztrák-orosz 
egyezmény. Kiaucsou elfoglalása Ai1 német szövetségi tárgya- 
lások. Biilow mint diplomata. Az német haditengerészeti
törvény. A fasodai incidens. A bagdadi vasút „ „        108-137


             Nyolcadik fejezet
      A világ felosztásáért folyó harc befejezése és az első 
          háborúk a világ új felosztásáért
              (1898-1904)      Oldal                                A spanyol-amerikai háború. Hay doktrinaja (a kínai „nyilt           ajtók"). Az angol-búr háború. A Panama-csatorna-szerződés.          Németország haditengerészeti programja. Az 1899. évi hágai kon-     ferencia. A nép felkelése Kínában (a „boser-felkelés-). Mandzsu-    fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
A spanyol-amerikai háború. Hay doktrinaja (a kínai „nyilt           ajtók"). Az angol-búr háború. A Panama-csatorna-szerződés.          Németország haditengerészeti programja. Az 1899. évi hágai kon-     ferencia. A nép felkelése Kínában (a „boser-felkelés-). Mandzsu-    fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
ajtók"). Az angol-búr háború. A Panama-csatorna-szerződés.          Németország haditengerészeti programja. Az 1899. évi hágai kon-     ferencia. A nép felkelése Kínában (a „boser-felkelés-). Mandzsu-    fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
Németország haditengerészeti programja. Az 1899. évi hágai kon-     ferencia. A nép felkelése Kínában (a „boser-felkelés-). Mandzsu-    fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
ferencia. A nép felkelése Kínában (a „boser-felkelés-). Mandzsu-    fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
fia kiiirítésének kérdése. no missziója. Az angol-japán szerződés.  Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
Angol-orosz közeledési kísérlet. Az orosz-japán háború .. 138-156
            Kilencedik fejezet
            Az antant megalakulása
              (1904-1907)                                           Az angol-fruncia oldani. Orosz-német szövetség megkötésére irá-     nyuló kísérletek 1904 végén. Az 1905-1906 évi marokkói válság.      II. Miklós és II. Vilmos björkői találkozása. A portsmoulhi béke.   Az algecirasi konferencia. Anglia és Franciaország katonai együtt-  működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
Az angol-fruncia oldani. Orosz-német szövetség megkötésére irá-     nyuló kísérletek 1904 végén. Az 1905-1906 évi marokkói válság.      II. Miklós és II. Vilmos björkői találkozása. A portsmoulhi béke.   Az algecirasi konferencia. Anglia és Franciaország katonai együtt-  működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
nyuló kísérletek 1904 végén. Az 1905-1906 évi marokkói válság.      II. Miklós és II. Vilmos björkői találkozása. A portsmoulhi béke.   Az algecirasi konferencia. Anglia és Franciaország katonai együtt-  működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
II. Miklós és II. Vilmos björkői találkozása. A portsmoulhi béke.   Az algecirasi konferencia. Anglia és Franciaország katonai együtt-  működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
Az algecirasi konferencia. Anglia és Franciaország katonai együtt-  működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
működése. Az angol-orosz egyezmény .. 157-176
              Tizedik fejezet 
      Az antant és az osztrák-magyar-német blokk harca 
              (1908-1911)                                           Anglia és Németország tengeri versengése. Harc a Balkánért és       Tőrökországért a XX. század elején. Az 1908 évi buchlatii orosz-    osztrák-magyar egyezmény. A casablancai incidens. A potsdami        találkozás. Agadir. Az olasz-török háború. „Csarykov demarsa".      Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
Anglia és Németország tengeri versengése. Harc a Balkánért és       Tőrökországért a XX. század elején. Az 1908 évi buchlatii orosz-    osztrák-magyar egyezmény. A casablancai incidens. A potsdami        találkozás. Agadir. Az olasz-török háború. „Csarykov demarsa".      Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
Tőrökországért a XX. század elején. Az 1908 évi buchlatii orosz-    osztrák-magyar egyezmény. A casablancai incidens. A potsdami        találkozás. Agadir. Az olasz-török háború. „Csarykov demarsa".      Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
osztrák-magyar egyezmény. A casablancai incidens. A potsdami        találkozás. Agadir. Az olasz-török háború. „Csarykov demarsa".      Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
találkozás. Agadir. Az olasz-török háború. „Csarykov demarsa".      Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
Haldane küldetése. Az angol-francia antant megszilárdulása .. 177-211           Tizenegyedik fejezet 
1           Tizenegyedik fejezet 
             A balkánháborúk 
              (1912-1913)                                           A balkán-blokk. Az elsö balkánháború. A nagykövetek tanács-         kozása Londonban. A második balkánháború. A bukaresti béke.         A balkankérdés 1913 végén és 1914 elején 212-232
A balkán-blokk. Az elsö balkánháború. A nagykövetek tanács-         kozása Londonban. A második balkánháború. A bukaresti béke.         A balkankérdés 1913 végén és 1914 elején 212-232
kozása Londonban. A második balkánháború. A bukaresti béke.         A balkankérdés 1913 végén és 1914 elején 212-232
A balkankérdés 1913 végén és 1914 elején 212-232
            Tizenkettedik fejezet 
           Az első világháború kezdete                              A nemzetközi helyzet 1914 nyarán. A Közel-Kelet. A távolkeleti      kérdés 1908-1914-ben. Anglia és Németország viszonya 1913-ban       és 1914 elején. A német imperializmus elhatározza a háborút.        A szarajevói gyilkosság. A potsdami tárgyalások. Edward Gre■        mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
A nemzetközi helyzet 1914 nyarán. A Közel-Kelet. A távolkeleti      kérdés 1908-1914-ben. Anglia és Németország viszonya 1913-ban       és 1914 elején. A német imperializmus elhatározza a háborút.        A szarajevói gyilkosság. A potsdami tárgyalások. Edward Gre■        mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
kérdés 1908-1914-ben. Anglia és Németország viszonya 1913-ban       és 1914 elején. A német imperializmus elhatározza a háborút.        A szarajevói gyilkosság. A potsdami tárgyalások. Edward Gre■        mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
és 1914 elején. A német imperializmus elhatározza a háborút.        A szarajevói gyilkosság. A potsdami tárgyalások. Edward Gre■        mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
A szarajevói gyilkosság. A potsdami tárgyalások. Edward Gre■        mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
mint diplomata. Poincaré pétervári utazása. Osztrák•magyar ulti     matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
matum Szerbiának. Grey feltárja Anglia álláspontját. Német ulti-    mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
mátum Oroszországnak. Az orosz-német háború kezdete. Harc           az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
az angol kormányon beliil. Németország hadat üzen' Francia-         országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260
országnak. A német csapatok betörése Belgiumba 233-260


                                 Tizenliarma-di• )éjeiét 
                     A diplomácia az első világháború idején                         Oldal
Japán fellépése. Törökország fellépése. Olaszország fellépése. Az 
antant hatalmak kölcsönös viszonya. Az antant hatalmak hódító 
tervei. Németország hódító tervei. Bulgária fellépése. Románia 
fellépése. Ázsiai Törökország felosztása. Japán 21 követelése 
Kínával szemben. Fordulat a világháborúban. Az Északamerikai 
Egyesült Állaniok háborús beavatkozása. A.burzsoá-demokratikus 
forradalom Oroszországban. Ausztria-Magvarorzág helyzete. A 
német imperializmus ..béke"-manöverei 1917-ben. Kerenszkij 
offenzívája. A nyugati szövetségesek és Oroszország 1917-ben ..• 261-295
                                 Tizennegyedik fejezet 
                 Oroszország kiválása az imperialista háborúból
1. A szovjetdiplomácia
A külügyi népbizlosság megszervezése. A titkos imperialista szer- 
ződések közzététele. A békéről szóló határozat. A fegyverszünet.
2. Fegyverszünet a német blokkal
A szovjet-német fegyverszüneli tárgyalások megnyitása. Az antant 
intervenciós tervei ..296-312 ..    • •  • .   .•   . •   •,    • •
                                 Tizenötödik fejezet
                                    A breszti béke
1. A béketárgyalások elsó- szakasza
A szovjet békefeltételek. Ellentétek a német blokkon belül. Német- 
ország elfogadja a szovjet békeformulát. Németország felfedi 
imperialista szándékait.
2. A béketárgyalások második szakasza
Németország kihasználja az áruló Ukrán Központi Rádát. A német 
diplomácia támadásba megy. A békefeltételek előterjesztése. Ulti- 
mátum.
3. A bresztlitovszki béke megkötése
Új német ultimátum. A breszti békeszerződés. Az antant katonai 
segítséget ajánl. Lenin szerepe a diplomáciai béketárgyalásokban. 
Finnország függetlenségének elismerése. Románia magához ra- 
gadja Besszarábiát • • • • • • • 313-351

                                 Tizenhatodik fejezet
                   • Az antant győzelme Németország felett
A német blokk veresége. A-pusztuló Németország folytatja az ag- 
ressziót. Ausztria-Magyarország békeajánlata. Fegyverszünet Bul- 
gáriával. Wilson 14 pontja. Németország fegyverszünetet kér. 
Ausztria-Magyarország és Törökország fegyverletétele. Előzetes 
fegyverszüneti tárgyalások. A compiégue-i fegyverszünet 352-369


             Tizenhetedik fejezet 
 Az intervenció kezdete és Szovjetnroszország diplontficiai ciszigeteleNr
Az antant fe,gyveres osztagainak parir!?Qzfillása Szovjetorosz- 
ország,ban. Diplomaták felkelés szervezők szerepében. Lockbart 
összéeskiivése Szovjetoroszorság diplomáciai elszigetelése 1918 
ban it,--387
Bibliográfia• • a          • • 388-410
Névmutató                      411-417

A diplomácia története

Az újkori diplomácia története 1872-1919

Antikvár könyv

1 200 Ft

3 000 Ft

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A diplomácia története

A diplomácia története

Az újkori diplomácia története 1872-1919

Antikvár könyv

1 200 Ft

3 000 Ft

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

3 000 Ft

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.