A falu, ahol élek

Az író, újságíró Dippold Pál Székesfehérváron született 1954-ben. Végzettségét tekintve magyar-történelem szakos tanár, de dolgozott cipőgyári segédmunkásként, figuránsként, volt portás, mentőápoló és üzemvezető a budaörsi Szabadság moziban. Ha Székesfehérvár környékén jár vele az ember, mindig megmutatja azt a vasúti átjárót, ahol a síneken való zökkenés következtében megszült egy állapotos asszony a mentőkocsiban. A gyermeket Dippold mentőápoló segítette világra. Az író egyébként dolgozott a Hitel szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, később az Új Magyarország vezető szerkesztője, a Demokrata munkatársa, aztán az Új Magyarország főszerkesztő-helyettese lett. Pillanatnyilag a Lyukasóra című irodalmi lapot szerkeszti. Dippold néha a Schwarzenegger Pál nevet is használja. A széles körben elterjedt legenda szerint az író, aki legalább olyan magas, mint az osztrák származású body builldinges filmsztár, csak tizedannyi izom van rajta, levelet írt a csillagnak. Kérte, hogy a csaknem azonos testalkat, valamint a szinte teljesen megegyező harcias habitus miatt használhassa a nevét. Az író fontosabb művei: Schwarzenegger el volt utazva (regény, 1993.); És majd ez történt velünk. [Rendszerváltoztató szóhalom 1981-1995] (1997); A Lónyayért (dokumentum-összeállítás szerkesztése). 1999-ben József Attila-díjat kapott. Néha úgy írja alá barátainak szánt leveleit, hogy „Dippold Pál, zsámbéki asztalos". Nincs ebben semmi meglepő, az író, ha csak teheti, valóban különböző polcok és szekrények összeállításával bajlódik.

Mutass kevesebbet