A fecskék délre szállnak

."Addig ​én mozit csak egyszer láttam, még otthon, az Ózt, de Nagyapám meséi különbek voltak minden mozinál. Néha továbbálmodtam a történeteit. Andreasz, a görög fiú lett a szívbéli szerelmem. Képzeletemben vele töltöttem az egész napot. Sőt, még az éjszakákat is. Szerelmeskedtem is vele álmomban, ahogyan szombat éjszakánként Édesék, mikor azt hitték, alszunk már. Hosszú fényesfekete hajú, szép sudár lánynak álmodtam magam, és ott éltem abban a pelloponnészoszi faluban, amelyikről nagyapám mesélt." Két romantikus, különös szerelem, valamint a főszereplő kislány és fogadott nagyapja közötti megindítóan szép kapcsolat ível át az álomszerű történeten. A regény igazi hősei nem is annyira a benne szereplő személyek, hanem inkább maga a Sorsszerűség. A sorsszerű találkozások és szerelmek, valamint egy – még a szerelemnél is erősebb – másik érzelem, amely áthatja és felejthetetlen olvasmánnyá teszi a regényt. A neves újságíró, Vermes Éva a novella és a mese műfaja után most regénnyel jelentkezik. .

Mutass kevesebbet