A felekezetek egymáshoz való viszonya 1791-1830.

Balázs László. A felekezetek egymáshoz való viszonya 1791-1830. Különös tekintettel az egykorú nyomtatványokra. Bp., 1935. Medika-nyomda kiadása. 134 p. Tűzött papírkötés. // Részlet: A felekezetek, mint az állam legelső szolgái. A felvilágosodás, a francia forradalom előszele minden számottevő európai országba eljutott és mindenütt megérintette lehelletével a lelkeket. A francia felvilágosodás forradalomhoz vezet, de ehhez alkalmat az ország szerencsétlen erkölcsi és gazdasági állapota nyújtott. A felvilágosodás Magyarországba is eljut, hiszen a Monarchiában maga a császár, II. József és a kancellára, Kaunitz elsősorban a felvilágosodott, Bécsben Martini egyet, tanár hirdeti nyíltan s Sonnenfels báró pedig a folyóiratokban a Contrat Social tanítását. De Magyarországon a felvilágosodást nem követi forradalom, mert itt 1.) nem igen volt polgárság, kevés lévén a város s ha volt is valami polgárság, ezek is kis városokban laktak majdnem mind; 2.) mert a jobbágyság helyzete az urbáriális rendelettel megszabályoztatott; 3.) mert a köznemesség, amely jogokért küzdött, ámbár terminológiája sokszor a francia forradalomé volt, mégis elsősorban saját jogainak, a nemesi előjogoknak az uralkodóval szemben való biztosításáért küzdött és a „droits de l'homme" jelszót a saját maga nemesi jogaira értette. Pedig közel volt Magyarországhoz a forradalom 1790-ben, amikor II. József erőszakos, törvénytelen uralkodása után meghal, minthogy a lelkek emiatt nagyon nyugtalan állapotban voltak, a szerencsétlen török háború pedig az ország lakosságát gazdaságilag is erősen megrongálta. Mégsem lett azonban ez a fellángolás forradalom. Azért sem, mert nemzeti színezetűvé tette ezt a küzdelmét a magyarságnak a németesítéssel szemben való reakciója és ebben az ellentétben azután le is vezetődik a felhevült lelkek háborgása, indulata.

Mutass kevesebbet