A feleségem története

Hétévi megfeszített munka eredményeként az 1942. évi könyvnapra megjelenik Füst Milán A feleségem története című nagyregénye, a ma már világhírű remekmű, amely páratlan lélekelemzésével, gazdag életanyagával, káprázatos környezetfestésével, s nem utolsósorban áradó indulataival a féltékenység maradandó eposzává magasult. Füst Milán művészetének mindvégig lényeges vonása, hogy figurái egyszerre megrázóak és nevetségesek, momentálisak és kisszerűek. A regény Störr kapitánya is egyszerre hordozója az elpusztíthatatlan erőnek, szenvedélynek, s ugyanakkor a mindennapok kisszerű intrikáiban vergődő, csetlőbotló áldozatnak. Füst Milán eredeti tehetségének köszönhető, hogy a modern ábrázolás eszközeivel különössé, újszerűvé varázsolódott A feleségem története túl a történeten - Bernard Noel szavaival élve - "az idő születésének regénye" is, amelyben a tegnap és ma, a valóság és fantázia "az író sajátos titka szerint alakul, változik", s válik szemünk láttára művészi alkotássá. Az elismerés váratott magára. Első megjelenésekor a magyar irodalmi élet szinte alig vesz tudomást róla, s noha a felszabadulás utáni újra megjelentetését már szeretettel fogadja, igazi sikert harmadik kiadása, az 1957-es megjelenés hoz, - amit rövidesen még két újabb kiadás követ. Ezzel egyidejűleg, 1958-ban, Gyergyai Albert előszavával a Gallimard-nál is megjelenik francia nyelven, s egy csapásra megindul a nemzetközi siker útján. A francia kiadást pár év alatt lengyel, német, holland és jugoszláviai kiadás követi, s 1965-ben a Nobel-díj jelöltek listájára is felkerül írója.

Mutass kevesebbet