A felfedező ásó nyomán

Ferenczy L. Tamás. A felfedező ásó nyomán. Budapest, [193?]. Dante kiadás. 132 p. Fűzött egészvászon. // Részlet a könyvből: A multakra minden nappal sűrűbben borul a feledés fátyla. Ezen kívül azonban napról-napra rájuk rakódik egy-egy finom réteg por is Akármilyen finom ez a réteg, évszázadok és évezredek során hatalma tömeggé válik s úgy eltemeti a régi világot, hogy nyomai se látszana! többé a föld színén. Így kerültek föld alá Kelet világbirodalmainak a kultúrái, az Eufrá tesz és a Tigrisz folyamok téréin emelkedett milliós városok. Így süllyedtek a föld mélyébe Palesztina helységei s a Nilus völgyében fekvő világhíre helyek és építmények is. Az a finom porréteg, amely naponként ellepi asztalunk lapját, bútorainkat és a szobánk padlóját, kétezer év alatt - más tényezőkkel együtt - öt-hat méterre a föld felszíne alá süllyeszti a római utakat - s jó néhány réteggel mélyebbre fektet mindent, amire hajdan a nap sütött s ami még régebben a föld felszínén volt... Ez az eltemetett világ nem kerül nyomtalanul a föld alá. Maradnak emlékei bőven. Többé-kevésbbé határozott írásokból, egyre valószínűtlenebbekül hangzó hagyományokból valamit mindig tudunk róluk, de az írásnak és a történetnek ez a tudása csak sűrű fátylakon keresztül sejtet a régi valóságot. Ha látni akarjuk, ha fel akarjuk támasztani, - a felfedező ásó kell igénybe vennünk. A föld mélyéből ki kell emelnünk, a por alól fel kell tárnunk, a rárakodott rétegek alól ki kell ásnunk a múltak maradványait, hogy szemtől-szembe álljunk velük, hogy emlékeiket kezünkbe vegyük, meg vizsgáljuk s hogy ez emlékek tömegének egymás mellé sorakoztatása és megelevenítése segítségével megelevenítsük az eltemetett régi korokat, népek és korszakok egész életét és műveltségét. A felfedező ásó igen fontos tényezője a tudománynak s a múltakról való ismereteinknek. Assziria, Babilon, Egyiptom, Palesztina, Trója és Görögország, Róma és a római birodalom valamennyi nagy emléké! azóta ismerjük igazán, mióta ásó is feltárta őket. A felfedező ásó adott fogalmat arról hogy milyenek voltak ókori nagy városok, milyen volt rég eltűnt világok gazdasága, kényelme és fényűzése, mekkora alkotásaik voltak a szumiroknak, vagy az asszíroknak, az egyiptomiaknak és a hébereknek, a felfedező ásó nyomán jutottak felszínre az ókori művészet kolosszális alkotásai s a görög-római szobrászok legszebb remekei. Ezeknek javarésze véletlen és önkéntelen, - de végzetes következetességei -- került a föld alá. Várost és házat a feledés pora csak akkor temet el, ha belőle az élet elköltözik, - ha ellenség feldúlja, ha lakói elpusztulnak, ha az élet árja más medret ás magának.

Mutass kevesebbet