A fenomenológia a társadalomtudományban

Az Edmund Husserl által megalapított fenomenológia a XX. század egyik legfontosabb, szerteágazó elméleti következményekkel járó filozófiai irányzata. Kevésbé ismert, hogy ez az irányzat - néhány jelentős képviselőjének emigrációja után - elsősorban az Egyesült Államokban, de onnan elterjedve, Európában is a társadalomelméleti,szociológiai gondolkodás új törekvéseinek lett a kiindulópontja. A fenomenológikus szociológia elsősorban a mindennapi élet és a mindennapi tudás vizsgálatában hozott maradandó és továbbgondozásra érdemes eredményeket, de hatására az empirikus társadalomtudományok eddig magától értetődőnek vett módszertani alapjait is sok kritika érte. Kötetünk erről az irányzatról kísérel meg átfogó képet adni. Husserl néhány írása után viszonylag tág teret szentelünk Alfred Schüth gondolatainak, aki a husserli fenomenológia fogalmainak és elméleti konstrukciójának legjelentősebb "közvetítője" volt az Egyesült Államokban. Ezután néhány- immár "par excelence" szociológiai - írás következik a mindennapi élet és tudás tárgyköréből, majd konkrét esettanulmányokkal a fenomenologikus szociológia konkrét eredményeiről adunk képet. Ez utóbbi írások - már tárgyválasztásuknál fogva is - helyenként roppant élvezetesek: olvashatunk a járás fenomenológiájáról, a házasságról, a mindennapi világunk felépítését vezérlő elvekről és stratégiákról. A kötetet záró írások azokba a vitákba engednek bepillantást, amelyek a fenomenológia körül folytak és folynak,s érzékeltetik, hogy ez a sok oldalról megkérdőjelezett, ám még többről elismert áramlat valóban a társadalomelméleti gondolkodás alapkérdéseit feszegeti, s mint ilyen a hazai kutatások számára is megszívlelendő tanulságokkal jár.

Mutass kevesebbet