A fertődi Eszterházy-kastély

"...Ezúttal mégiscsak szívesebben tértünk vissza Esterházy herceg tündérbirodalmába. Ez az előkelő követ úgy akarta megünnepelni a mai napot, hogy teljesen mellőzte a maga kedvezőtlenül fekvő szállását s ahelyett elől színesen kivilágított portállal, hátul pedig még pompásabb látványossággal díszítette fel a Rossmarkt nagy hársesplandját. Az egész kertet lámpákkal jelölték meg. A fák közt fénypiramisok és golyók állottak átlátszó talapzaton. Egyik fától a másikig ragyogó füzérek húzódtak, amelyekről függő lámpák csüngtek alá. Több helyütt kenyeret és hurkát osztottak és a borral sem fukarkodtak. Boldog hangulatban négyesben jártunk fel s alá, s én Gretchen oldalán úgy éreztem magam, mintha valóban Elisium boldog mezején járnék, ahol az ember fáról tépi a kristályserleget, melyek tüstént megtelnek a kívánt borral, s ahol kezével rázza le a gyümölcsöt, amely aztán tetszés szerinti életre változik" - így írt Goethe a "Dichtung und Wahrheit"-ben Eszterházy Miklós hercegről, aki a XVIII. század egyik leggazdagabb magyar főúri családjának kimagasló, Európa-hírű tagja, a fertődi kastély építtetője volt. Az Eszterházy-család felemelkedése a XVI. század végén kezdődik, s a XVII. század első negyedében már jelentős szerepet játszanak Magyarország politikai életében. Gazdagságuk alapját az ellenreformáció korában vetették meg, amikor a katolikus vagy rekatolizált főurak a Habsburg-monarchiához és az egyházhoz való hűségükért hatalmas birtokokat kaptak adományként. Vagyonukat és hatalmukat a Rákóczi-szabadságharc leverése után még növelték. A magyar szabadság-mozgalmak bukása szabaddá tette az utat a Habsburgok gyarmatosító törekvései előtt, és az abszolutista politikájukat támogató főurakat bőkezűen jutalmazták.

Mutass kevesebbet