A film gyakorlata és elmélete

Name: A film gyakorlata és elmélete
Price: 1280.00 HUF
Availability: InStock
Author: Chiarini, Luigi

Chiarini, Luigi - A film gyakorlata és elmélete, Budapest 1968 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 280 Ft

1 600 Ft

20%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Kopottas, a könyvtest meghajlott.

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

hűségpont

Hogy működik az alku?

A szerző, Luigi Chiarini (1900 - 1975), "az olasz film atyja" Rómában született. Irodalomkritikuként indult. Jelentős tanulmányai jelentek meg Carducciról és D'Annunzióról. A filmmel az 1935-ben megjelent kötetével - Cinematograi fo (A mozi) - jegyezte el magát. Ebben az évben egyik alapítója volt annak a filmművészet-főiskolának, amely a neorealizmus kialakulásában olyan nagy szerepet játszott, a Centro sperimentale di cinematografiának. 1940 és 1949 között több filmet rendezett, amelyek közül igen jelentős a La bella addormentata (Csipkerózsika, 1942) szicíliai tárgyú alkotása. A pisai egyetem filmtörténet és esztétika professzora és a Velencei Filmfesztivál igazgatója is volt.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás éve:	1968
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	306 oldal
Fordítók:	Zentai Éva
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 12.30 cm, Magasság: 18.50 cm
Kategória:	Művészetek / Film, Színház

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó a magyar kiadáshoz (Luigi Chiarini)	5
Bevezetés	7
A film technikája	
Első fejezet	35
A téma	
Téma és a film	36
A filmalkotás folyamatának egysége	38
Az irodalmi szöveg és a megvalósítás	38
A témával kapcsolatos egyéb tévedések	39
Az igazi filmtéma	42
A filmtéma-őrület	44
A látható-hallható, mozgó világ meghatározása	45
A stílus meghatározása	46
Második fejezet	48
A filmnovella	
A filmnovella	49
A cselekmény	49
A cselekmény jellemző vonásai	52
Az elbeszélő montázs	56
A képsor	56
A filmidő és a filmtér	57
Képeket nem lehet ragozni	57
A plasztikus anyag	58
A párbeszédek	60
Harmadik fejezet	62
Az irodalmi forgatókönyv	
A film mint vizuális dráma	63
Az irodalmi forgatókönyv mint vázlat	64
A kép	64
A képkapcsolás	67
Az analitikus montázs	73
A párbeszédek	76
Szinkron és aszinkron hangvágás	77
A dialektus	77
A dialógusok és a felvétel	78
A szinkron	79
A dialógus-mester	80
A színpadi dialógusok felhasználása	80
Negyedik fejezet	82
A színészi játék	
A színész mint művész	82
A színművész Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig	82
Technika és rögtönzés	83
A színész művészete	84
Művészet és érzelem	85
"Szívvel-lélekkel"	85
Művészet és nyelvezet	86
Művészet és pszichologizmus	87
Színpadi színész és filmszínész	88
A színpadi illúziókeltés	89
A színpadi színész technikája	90
A művészi értelemben vett természetesség	90
A filmszínész technikája	91
A film játékstílus	93
A filmszínész önkontrollja	94
Belső kapcsolat film és színész között	94
A "deklamálás"	96
A filmszínész külsejének jelentősége	96
A közelkép	97
A színész és a film kifejező eszközei	99
A színész és a szerepek	101
A színészek gyengéi és előítéletei	102
Ötödik fejezet	104
A forgatás	
A felvétel	104
A színészek megválasztása	106
A színészvezetés	108
A díszlet	110
A berendezés	111
A jelmezek	112
A maszk	114
A fényképezés	114
A képkapcsolás	117
Hatodik fejezet	122
A vágás	
A montázs	122
A részletek kiválasztása	123
A részletek felhasználása	123
A hatások kiválogatása	124
A ritmus keresése	125
Szinkronitás és aszinkronitás	126
Különleges hatások	127
A zörejek	127
A zene	129
A zene szerepe a filmben	129
A zene és a dialógus	130
A zene és a kép egysége	131
A technika lehetőségei	131
A film és a művészetek	
Első fejezet	135
Film és látványosság	
A film-poétikák kezdetei	136
Canudótól az idealista filozófusokig	136
A film mint művészet és a filmkép	138
Művészet és elmélet	143
A "kritikai revízió"	144
Drámai szöveg filmelőadása	146
Látványosság és film	148
A látványosság folytonossága a színháztól a filmművészetig	150
A látványosság önállósága az irodalmi szöveghez képest	151
A szöveg, a film és szerzője	152
Filmművészet és film	153
A rendezés nem tipográfia	157
A filmnek nincs "irodalmi szakasza"	158
Diderot és a "filmtémák"	159
A film születése	161
A dokumentumfilm jelentősége	163
A neorealizmus "dokumentarista értéke"	164
Grierson kiáltványa	165
A "valóság alkotó feltárása"	167
A film sajátossága	167
A látványosság és a "filmeszközök" alkalmazása	169
A filmművészet és a látványosság megkülönböztetésnek problémái és nehézségei	171
Válasz néhány ellenvetésre	173
Második fejezet	179
Film és színház	
A színházi látványosság létjogosultsága	179
Költészet és látványosság	186
Film és látványosság	192
Hasonlóságok és eltérések a színház és a film között	195
Színházi és filmdramaturgia	198
Színészi játék színházban és filmben	200
A film alkotó rendezője	202
Harmadik fejezet	206
A film és a képzőművészetek	
Három probléma	207
A film vizualitása	207
A film sajátosságai	208
A harmadik dimenzió	209
A formátum	209
Kompozíciós problémák	210
A festészet primitív hatásai	210
Mire tanítanak a képzőművészetek	212
Az avantgardizmus	213
A képzőművészeti kultúra	215
A történelmi filmek	216
Festészet sugallta filmek	216
A rajzfilmek	217
A színesfilm	218
Művészeti tárgyú dokumentumfilmek	218
Negyedik fejezet	224
A film és az elbeszélő irodalom	
A film formanyelve	224
A film és az elbeszélő irodalom egybevetése	234
A hős	242
A képek a filmben és az elbeszélő irodalomban	246
A kifejező eszközök	248
Szintetizáló természetű-e a film	251
Kölcsönhatás az elbeszélő irodalom és a film között	255
Luigi Chiarini (Nemeskürty István)	261
Jegyzetek	267
Filmcímek mutatója	293
Névmutató	297