Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A film gyakorlata és elmélete

A film gyakorlata és elmélete - Chiarini, Luigi - Régikönyvek
A film gyakorlata és elmélete - Régikönyvek A film gyakorlata és elmélete - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Zentai Éva
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1968
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
306 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.30cm, Magasság: 18.50cm
Súly:
0.30kg
Kategória:
Előszó a magyar kiadáshoz (Luigi Chiarini) 5
Bevezetés 7
A film technikája
Első fejezet 35
A téma
Téma és a film 36
A filmalkotás folyamatának egysége 38
Az irodalmi szöveg és a megvalósítás 38
A témával kapcsolatos egyéb tévedések 39
Az igazi filmtéma 42
A filmtéma-őrület 44
A látható-hallható, mozgó világ meghatározása 45
A stílus meghatározása 46
Második fejezet 48
A filmnovella
A filmnovella 49
A cselekmény 49
A cselekmény jellemző vonásai 52
Az elbeszélő montázs 56
A képsor 56
A filmidő és a filmtér 57
Képeket nem lehet ragozni 57
A plasztikus anyag 58
A párbeszédek 60
Harmadik fejezet 62
Az irodalmi forgatókönyv
A film mint vizuális dráma 63
Az irodalmi forgatókönyv mint vázlat 64
A kép 64
A képkapcsolás 67
Az analitikus montázs 73
A párbeszédek 76
Szinkron és aszinkron hangvágás 77
A dialektus 77
A dialógusok és a felvétel 78
A szinkron 79
A dialógus-mester 80
A színpadi dialógusok felhasználása 80
Negyedik fejezet 82
A színészi játék
A színész mint művész 82
A színművész Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig 82
Technika és rögtönzés 83
A színész művészete 84
Művészet és érzelem 85
"Szívvel-lélekkel" 85
Művészet és nyelvezet 86
Művészet és pszichologizmus 87
Színpadi színész és filmszínész 88
A színpadi illúziókeltés 89
A színpadi színész technikája 90
A művészi értelemben vett természetesség 90
A filmszínész technikája 91
A film játékstílus 93
A filmszínész önkontrollja 94
Belső kapcsolat film és színész között 94
A "deklamálás" 96
A filmszínész külsejének jelentősége 96
A közelkép 97
A színész és a film kifejező eszközei 99
A színész és a szerepek 101
A színészek gyengéi és előítéletei 102
Ötödik fejezet 104
A forgatás
A felvétel 104
A színészek megválasztása 106
A színészvezetés 108
A díszlet 110
A berendezés 111
A jelmezek 112
A maszk 114
A fényképezés 114
A képkapcsolás 117
Hatodik fejezet 122
A vágás
A montázs 122
A részletek kiválasztása 123
A részletek felhasználása 123
A hatások kiválogatása 124
A ritmus keresése 125
Szinkronitás és aszinkronitás 126
Különleges hatások 127
A zörejek 127
A zene 129
A zene szerepe a filmben 129
A zene és a dialógus 130
A zene és a kép egysége 131
A technika lehetőségei 131
A film és a művészetek
Első fejezet 135
Film és látványosság
A film-poétikák kezdetei 136
Canudótól az idealista filozófusokig 136
A film mint művészet és a filmkép 138
Művészet és elmélet 143
A "kritikai revízió" 144
Drámai szöveg filmelőadása 146
Látványosság és film 148
A látványosság folytonossága a színháztól a filmművészetig 150
A látványosság önállósága az irodalmi szöveghez képest 151
A szöveg, a film és szerzője 152
Filmművészet és film 153
A rendezés nem tipográfia 157
A filmnek nincs "irodalmi szakasza" 158
Diderot és a "filmtémák" 159
A film születése 161
A dokumentumfilm jelentősége 163
A neorealizmus "dokumentarista értéke" 164
Grierson kiáltványa 165
A "valóság alkotó feltárása" 167
A film sajátossága 167
A látványosság és a "filmeszközök" alkalmazása 169
A filmművészet és a látványosság megkülönböztetésnek problémái és nehézségei 171
Válasz néhány ellenvetésre 173
Második fejezet 179
Film és színház
A színházi látványosság létjogosultsága 179
Költészet és látványosság 186
Film és látványosság 192
Hasonlóságok és eltérések a színház és a film között 195
Színházi és filmdramaturgia 198
Színészi játék színházban és filmben 200
A film alkotó rendezője 202
Harmadik fejezet 206
A film és a képzőművészetek
Három probléma 207
A film vizualitása 207
A film sajátosságai 208
A harmadik dimenzió 209
A formátum 209
Kompozíciós problémák 210
A festészet primitív hatásai 210
Mire tanítanak a képzőművészetek 212
Az avantgardizmus 213
A képzőművészeti kultúra 215
A történelmi filmek 216
Festészet sugallta filmek 216
A rajzfilmek 217
A színesfilm 218
Művészeti tárgyú dokumentumfilmek 218
Negyedik fejezet 224
A film és az elbeszélő irodalom
A film formanyelve 224
A film és az elbeszélő irodalom egybevetése 234
A hős 242
A képek a filmben és az elbeszélő irodalomban 246
A kifejező eszközök 248
Szintetizáló természetű-e a film 251
Kölcsönhatás az elbeszélő irodalom és a film között 255
Luigi Chiarini (Nemeskürty István) 261
Jegyzetek 267
Filmcímek mutatója 293
Névmutató 297

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...