A film története

Name: A film története
Price: 20940.00 HUF
Availability: InStock
Author: THOMPSON, KRISTIN
ISBN: 9789639651456

THOMPSON, KRISTIN , BORDWELL, DAVID - A film története, Budapest 2007 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

20 940 Ft

34 900 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

1047

hűségpont

Hogy működik az alku?

A Palatinus Kiadó filmes szakkönyvsorozatának eddigi legnagyobb vállalkozása lesz Kristin Thompson és David Bordwell A film története című hatalmas kötete. Ez a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789639651456
Sorozatcím:	Palatinus filmkönyvek
Kiadó:	Új Palatinus Könyvesház Kft.
Kiadás éve:	2007
Kiadás helye:	Budapest
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	802
Fordítók:	Módos Magdolna
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 22.00 cm, Magasság: 28.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Történelem / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Művészetek / Film, Színház

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 19
BEVEZETÉS: Hogyan írják a filmtörténetet? 21
Miért érdeklődünk a régi filmek iránt? 21
Hogyan dolgozik a filmtörténész?
Kérdések és válaszok 22
A filmtörténet mint leírás és értelmezés 23
Bizonyítékok 24
A múlt értelmezése: fő megközelítési módok 25
A múlt értelmezése: a bizonyítékok rendszerezése 25
Könyvünk megközelítési módszere 27
Történeti elemzés mint történet 29
Jegyzetek 30
ELSŐ RÉSZ: A MOZGÓKÉP KORAI KORSZAKA 33
1. fejezet A MOZGÓKÉP FELTALÁLÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI AZ 1880-AS ÉVEKTŐL 1904-IG 35
A mozgókép feltalálása 35
A mozgókép megszületésének feltételei 36
A mozgókép jelentős előfutárai 37
A találmány nemzetközi elterjedése 38
A filmkészítés és a filmvetítés kezdetei 43
Tájfelvételek, híradók és cselekményes filmek 43
Vonzó műsor-összeállítás 43
A francia filmipar kialakulása 45
Keretben: Georges Méliés, a mozi mágusa 46
Anglia és a brightoni iskola 48
Az Egyesült Államok: verseny és Edison visszatérése 50
Megjegyzések és útmutatók 54
A korai filmek azonosítása és megóvása 54
A filmezés kezdetei iránt megújuló érdeklődés: a brightoni konferencia 54
Hivatkozások 54
Irodalom 54
2. fejezet A MOZI VILÁGMÉRETŰ ELTERJEDÉSE, 1905-1912 56
Az európai filmgyártás 56
Franciaország: a Pathé és a Gaumont 56
Olaszország: látványos történelmi filmek 58
Dánia: a Nordisk és Ole Olsen 58
Más országok 60
Harc a terjeszkedő amerikai filmiparért 60
A nickelodeonok virágzása 60
A Mozgókép-szabadalmi Társaság és a függetlenek 62
Társadalmi nyomás és öncenzúra 63
A játékfilm felemelkedése 64
A sztárrendszer 64
A filmgyártás Hollywoodba költözik 65
Az elbeszélés érthetőségének problémája 65
Kezdeti lépések a klasszikus elbeszélés felé 65
Nemzetközi stílus 73
Megjegyzések és útmutatók 74
Griffith jelentősége és a filmstílus fejlődése 74
Keretben: Az animációs film kezdetei 75
Hivatkozások 77
Irodalom 77
3. fejezet A NEMZETI FILMGYÁRTÁSOK, A KLASSZIKUS HOLLYWOODI FILM ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ, 1913-1919 78
Amerika átveszi a vezetést a világpiacon 79
Az európai filmgyártás megerősödése 80
Németország 80
Olaszország 82
Oroszország 82
Keretben: A sorozatok rövid aranykora 84
Franciaország 84
Dánia 86
Svédország 88
A klasszikus hollywoodi film 91
Alakulófélben a nagy stúdiók 91
A filmgyártás szabályozása 92
Filmgyártás Hollywoodban az 1910-es években 93
Keretben: Részletező jelenetezés az európai filmekben 94
Filmek és rendezők 95
Az amerikai animáció korszerűsödése 100
Kisebb filmgyártással rendelkező országok 100
Megjegyzések és útmutatók 102
Folytatódik az 1910-es évek újrafelfedezése 102
Hivatkozások 103
Irodalom 103
MÁSODIK RÉSZ: A NÉMAFILM KÉSŐI KORSZAKA, 1919-1929 105
4. fejezet Franciaország az 1920-as években 109
A francia filmipar az első világháború után 109
Versenyben a külföldi filmekkel 109
A francia filmipar széttagoltsága 110
Korszerűtlen gyártási feltételek 110
A háború utáni jelentősebb műfajok 111
A francia impresszionista irányzat 112
Az impresszionisták viszonya a filmiparhoz 112
Az impresszionizmus elmélete 113
Keretben: A francia impresszionista filmezés kronológiája 114
Az impresszionizmus formai jellemzői 115
A francia impresszionizmus vége 122
A filmesek a maguk útját járják 122
Problémák a filmiparon belül 122
Megjegyzések és útmutatók 123
A francia impresszionista elmélet és kritika 123
A Napóleon restaurálási munkálatai 124
Hivatkozások 125
Irodalom 125
5. fejezet NÉMETORSZÁG AZ 1920-AS ÉVEKBEN
Németország az első világháború után 126
A háború utáni német filmművészet műfajai és stílusai 127
Látványosság 127
Keretben: A német expresszionista filmek kronológiája 128
A német expresszionista irányzat 129
Kamaradrámafilm 134
Német filmek külföldön 135
Jelentős változások az 1920-as évek közepétől az évtized végéig 136
A német filmstúdiók technikájának modernizálása 136
Az infláció vége 137
Az expresszionista irányzat vége 138
Új tárgyiasság 139
Keretben: G. W. Pabst és az új tárgyiasság 140
Filmexport és a klasszikus stílus 142
Megjegyzések és útmutatók 143
A német filmművészet és a német társadalom 143
Expresszionizmus, új tárgyiasság és más művészetek 143
Hivatkozások 143
Irodalom 143
6. fejezet A SZOVJET FILMMŰVÉSZET AZ 1920-AS ÉVEKBEN 144
A hadikommunizmus nehéz időszaka: 1918-1920 144
Fellendülés az új gazdaságpolitika hatására: 1921-1924 148
Megerősödő állami ellenőrzés és a montázsirányzat, 1925-1930 149
A filmipar növekedése és a filmexport 149
A konstruktivizmus hatása 150
Az új nemzedék: a montázsirányzat rendezői 152
A szovjet montázsirányzat rendezőinek elméleti írásai 154
A szovjet montázs formája és stílusa 155
Más szovjet filmek 163
Az első ötéves terv és a montázsirányzat vége 164
Megjegyzések és útmutatók 165
Filmipar és kormánypolitika: kusza történet 165
A Kulesov-effektus 165
Az orosz formalisták és a film 166
Hivatkozások 166
Irodalom 166
7. fejezet A NÉMAFILMKORSZAK UTOLSÓ ÉVEI HOLLYWOODBAN: 1920-1928 167
A mozihálózatok és a filmipar szerkezete 167
Vertikális integráció 168
Filmpaloták 168
A Három Nagy és az Öt Kicsi 169
A mozgófilmek amerikai gyártói és forgalmazói 170
Stúdiók 171
A stílus és a technika változásai 171
Az 1920-as évek nagy költségvetésű filmjei 173
Új befektetések és kasszasikerek 176
Műfajok és rendezők 177
Keretben: Némafilmvígjátékok az 1920-as években 178
Külföldi filmesek Hollywoodban 182
Az afroamerikai közönségnek készült filmek 186
A műsor animációs része 188
Megjegyzések és útmutatók 190
Buster Keaton újrafelfedezése 190
Hivatkozások 190
Irodalom 190
8. fejezet NEMZETKÖZI ÁRAMLATOK AZ 1920-AS ÉVEKBEN 191
"Európa Film" 191
A háború utáni ellenségeskedések alábbhagynak 191
Konkrét lépések az együttműködés felé 192
Rövid siker 193
"Nemzetközi stílus" 194
A stílusjegyek egybeolvadása 194
Carl Dreyer, egy európai rendező 195
Kísérletek a filmipar főáramlatán kívül 197
Absztrakt animáció 197
Keretben: A művészfilm intézményeinek terjedése 198
Dadaista filmek 201
Szürrealizmus 202
Tiszta film 203
Lírai dokumentumfilmek: városszimfóniák 204
Kísérletezés az elbeszéléssel 206
A dokumentumfilmek térhódítása 208
A különböző országok kereskedelmi filmgyártása 209
Japán 210
Nagy-Britannia 211
Olaszország 211
Néhány kisebb ország filmgyártása 212
Megjegyzések és útmutatók 212
A némafilm klasszikus alkotásainak eltérő változatai 213
Hivatkozások 214
Irodalom 214
HARMADIK RÉSZ: A HANGOSFILM KIDOLGOZÁSA, 1926-1945 215
9. fejezet A HANGOSÍTÁS KEZDETI LÉPÉSEI 217
Hangosfilmek az Egyesült Államokban 217
A Warner Brothers és a Vitaphone 218
A hangsávos filmre esik a választás 218
A filmkészítés és a hang
Keretben: A korai hangtechnika és a klasszikus stílus 220
Németország kihívja Hollywoodot 224
A nemzetközi torta felszeletelése 224
A hangosfilm kezdetei Németországban 225
A szovjet filmgyártás a maga útján jut el a hanghoz 228
A hangosítás nemzetközi elfogadása 230
Franciaország 230
Nagy-Britannia 231
Japán 232
A világ filmszínházai átallnak a hangosfilmvetítésre 233
A nyelvi korlátok ledöntése 234
Megjegyzések és útmutatók 235
Filmalkotók a hang megjelenéséről 235
A hang megjelenése és a filmtörténet átértékelése 235
Hivatkozások 236
Irodalom 236
10. fejezet A HOLLYWOODI STÚDIÓRENDSZER, 1930-1945 237
A filmipar új szerkezete 238
Az Öt Nagy 238
A Három Kicsi 240
Keretben: A Hays-kódex: az öncenzúra Hollywoodban 240
A függetlenek 242
Filmvetítés az 1930-as években 242
További újítások Hollywoodban 243
Hangrögzítés 243
Kameramozgás 244
Technicolor 244
Jelentős rendezők 248
Az idősebb nemzedék 248
Új rendezők 250
Keretben: Az Aranypolgár és A csodálatos Ambersonok 251
Új emigráns rendezők 252
Műfaji újítások és átalakulások 252
A musical 253
A hóbortos vígjáték 254
A horrorfilm 255
Társadalmi problémákon alapuló filmek 256
A gengszterfilm 257
Film noir 258
A háborús film 259
Az animáció és a stúdiórendszer 259
Megjegyzések és útmutatók 261
Orson Welles a viták kereszttüzében 261
Hivatkozások 262
Irodalom 262
11. fejezet MÁS STÚDIÓRENDSZEREK 263
Kvótafércművek és háborús megszorítások: a brit stúdiók 263
Növekedőben a brit filmipar 263
Exportsikerek 265
Alfred Hitchcock thrillerei 266
Válság és talpra állás 266
A háború hatása 268
Egy ipar megújulása: Japán stúdiórendszere 270
Az 1930-as évek populáris filmjei 271
Keretben: Ozu Jaszudzsiro és Mizogucsi Kendzsi az 1930-as években 273
A csendes-óceáni háború 276
India: zenére épülő filmipar 280
Rendkívüli széttagoltság 280
Mitológiai, társadalmi és áhítatos filmek 280
A rendszert gyengítő függetlenek 281
Kína: filmgyártás a bal- és a jobboldal szorításában 282
Megjegyzések és útmutatók 283
AZ újra felfedezett japán filmművészet 283
Hivatkozások 284
Irodalom 284
12. fejezet FILMMŰVÉSZET ÉS ÁLLAM: SZOVJETUNIÓ, NÉMETORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG, 1930-1945 285
Szovjetunió: szocialista realizmus és a második világháború 285
Filmek az 1930-as évek elején 285
A szocialista realizmus doktrínája 286
Keretben: A szocialista realizmus és a Csapajev 287
A szocialista realizmus fő műfajai 288
A szovjet filmművészet a háború idején 292
Német filmgyártás a náci korszakban 294
A nemzetiszocialista rezsim és a filmipar 295
A náci korszak filmjei 296
A náci korszak után 299
Olaszország: propaganda és szórakoztatás 300
A filmipar trendjei 300
A kikapcsolódást szolgáló filmek 301
Új realizmus? 303
Megjegyzések és útmutatók 305
Hivatkozások 305
Leni Riefenstahl esete 305
Irodalom 306
13. fejezet FRANCIAORSZÁG: LÍRAI REALIZMUS, A NÉPFRONT ÉS A MEGSZÁLLÁS, 1930-1945 307
Filmipar és filmgyártás az 1930-as években 307
Gyártási gondok és művészi szabadság 308
Fantázia és szürrealizmus: René Clair, Pierre Prévert és Jean Vigo 308
A stúdiók minőségi filmjei 310
Emigránsok Franciaországban 311
Hétköznapi realizmus 311
Költői realizmus 313
Tragikus szerelmek és atmoszférateremtő díszletek 313
Jean Renoir alkotóereje kibontakozik 314
A többi alkotó 315
Rövid közjáték: a Népfront 316
Keretben: Filmezés a Népfront idején: a Miénk az élet! és a Marseillaise 317
Filmkészítés a megszállt Franciaországban és a vichyi rendszerben 320
A filmipar helyzete 320
Filmek a megszállás idején 322
Megjegyzések és útmutatók325
Megújuló érdeklődés a Népfront iránt 325
Hivatkozások 325
Irodalom 325
14. fejezet BALOLDALI, DOKUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK, 1930-1945 326
A politikai film elterjedése 326
Egyesült Államok 326
Németország 328
Belgium és Hollandia 328
Nagy-Britannia 329
Nemzetközi baloldali filmgyártás az 1930-as évek végén 330
Államilag és intézmények által támogatott dokumentumfilmek 331
Egyesült Államok 331
Nagy-Britannia333
Keretben: Robert Flaherty: Az arany ember és a „romantikus dokumentumfilm" 334
Háborús dokumentumfilmek 335
A hollywoodi rendezők és a háború 336
Nagy-Britannia 337
Németország és a Szovjetunió 339
Nemzetközi kísérleti filmek 339
Kísérleti narratívak lírai és absztrakt filmek 339
Szürrealizmus 340
Animáció 342
Hivatkozások 344
Irodalom 344
NEGYEDIK RÉSZ: A HÁBORÚ UTÁNI KORSZAK 1945-TŐL AZ 1960-AS ÉVEKIG 345
15. fejezet AZ AMERIKAI FILM A HÁBORÚ UTÁNI KORSZAKBAN, 1945-1960 349
1946-1948 349
Az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság, a hidegháború eléri Hollywoodot 350
A Paramount-határozat 350
A hollywoodi stúdiórendszer hanyatlása 351
Változások az életmódban, verseny a szórakoztatóiparban 352
Hollywood alkalmazkodik a televízióhoz 353
Keretben: Nézze széles vásznon! 354
Művészmozik és autósmozik 357
A cenzúra erőpróbája 359
Előtérbe kerülnek az egyedi filmek, és újjáéled a roadshow 359
A függetlenek felemelkedése 360
A főáramhoz tartozó függetlenek: ügynökök, a sztárok hatalma és a csomagtechnika 360
Exploitation 362
Függetlenek a periférián 363
Klasszikus hollywoodi filmezés: a hagyomány folytatása 363
Összetett és realista elbeszélés 363
A stílus változásai 364
Új fordulatok a régi műfajokban 366
Jelentős rendezők, több nemzedék 369
A stúdiókorszak nagy öregjei 359
Az emigránsok maradnak 370
Welles küzdelme Hollywooddal 371
Keretben: Alfréd Hitchcock 372
A színház hatása 373
Új rendezők 375
Megjegyzések és útmutatók 375
A szélesvásznú formátum története 376
Hivatkozások 376
Irodalom 376
16. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI FILMMŰVÉSZET: A NEOREALIZMUS ÉS KORA, 1945-1959 378
A háború utáni helyzet 378
Filmipar és filmkultúra 379
Nyugat-Németország: a „papa mozija" 379
Szembeszállás az amerikai filmáradattal 380
Művészfilmek: visszatér a modernizmus 382
Olaszország: neorealizmus és ami utána következett 384
Az olasz tavasz 384
Keretben: Neorealizmus, és ami utána következett; események és válogatott művek kronológiája 385
A neorealizmus meghatározása 387
A neorealizmus után 389
Keretben: A sorompók lezárulnak: a cselédlány felébred 390
Keretben: Róma nyílt város: Pina halála 391
Keretben: Luchino Visconti és Roberto Rossellini 392
Spanyol neorealizmus? 395
Megjegyzések és útmutatók 396
Viták a neorealizmus körül 396
Hivatkozások 397
Irodalom 397
17. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI FILMMŰVÉSZET: FRANCIAORSZÁG, SKANDINÁVIA ÉS NAGY-BRITANNIA, 1945-1959 398
A francia filmművészet a háború utáni évtizedben 398
Az ipar talpra állása 398
Keretben: A háború utáni francia filmkultúra 399
A minőség hagyománya 400
A régi rendezők visszatérése 402
Új független rendezők 406
A skandináv film újjáéledése 408
Keretben: Carl Theodor Dreyer 409
Anglia: minőség és vígjáték 410
A filmipar problémái 410
Irodalmi örökség és különcség 411
Külföldi művészmozikban aratott sikerek 414
Megjegyzések és útmutatók 414
A háború utáni francia filmelmélet 414
A Powell-Pressburger reneszánsz 415
Hivatkozások 416
Irodalom 416
18. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI FILMMŰVÉSZET A NYUGATI VILÁGON KÍVÜL, 1945-1959 417
Általános tendenciák 417
Japán 419
Az ipar újjáéledése a megszállás alatt 419
Régi nagy rendezők 420
A háborús nemzedék 422
Háború utáni filmművészet a szovjet befolyási övezetben 423
Szovjetunió: a sztálinizmus tetőpontjától az enyhülésig 423
Kelet-európai filmek a háború után 426
Kínai Népköztársaság 430
Polgárháború és forradalom 430
A maoizmus és a hagyomány keveredése 432
India 433
Szervezetlen, ám virágzó filmipar 434
A populista hagyomány és Radzs Kapur 434
Keretben: Zene a háború utáni indiai filmben 435
Szemben az árral: Guru Dutt és Ritwik Ghatak 436
Latin-Amerika 437
Argentína és Brazília 438
Mexikói népszerű filmek 439
Megjegyzések és útmutatók 440
Desztalinizálás és eltüntetés 440
Hivatkozások 441
Irodalom 441
19. fejezet MŰVÉSZFILMEK ÉS A SZERZŐSÉG ESZMÉJE 442
A szerzői elmélet megjelenése és elterjedése 442
Szerzőség és a művészfilm fejlődése 443
Luis Bunuel (1900-1983) 444
Ingmar Bergman (1918-) 446
Kuroszava Akira (1910-1998) 449
Federico Fellini (1920-1993) 452
Michelangelo Antonioni (1912-) 454
Robert Bresson (1907-1999) 455
Jacques Tati (1908-1982) 458
Szatjadzsit Raj (1921-1992) 461
Megjegyzések és útmutatók 464
A szerzőközpontú felfogás hatása 464
A szerzőközpontú felfogás és az amerikai filmművészet 464
Az 1950-es és az 1960-as évek modern filmje 465
Hivatkozások 466
Irodalom 466
20. fejezet ÚJ HULLÁMOK ÉS A FIATALOK FILMJEI, 1958-1967 467
Az ipar új szükségletei 467
Formai és stílusbeli trendek 468
Franciaország: új hullám és új film 471
Az új hullám 471
Keretben: Francois Truffaut és Jean-Luc Godard 474
Új film: a Bal-part 476
Olaszország: fiatalok filmjei és spagetti-westernek 479
Nagy-Britannia: realista dráma 482
Fiatalok filmjei Németországban 484
Új film a Szovjetunióban és Kelet-Európában 486
Fiatalok filmjei a Szovjetunióban 486
Új hullámok Kelet-Európában 488
Keretben: Jancsó Miklós 494
A japán új hullám 496
Brazília: cinema novo 499
Megjegyzések és útmutatók 503
Cenzúra és a francia új hullám 503
Új filmelmélet 503
Hivatkozások 504
Irodalom 504
21. fejezet DOKUMENTUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN, 1945-TŐL AZ 1960-AS ÉVEK KÖZEPÉIG 505
A személyes dokumentumfilm felé 506
Újító trendek 506
A Nemzeti Filmtestület és a free cinema 508
Franciaország: a szerző-rendezők dokumentumfilmjei 509
Jean Rouch és az etnográfiai dokumentumfilm 510
Direct cinema 511
Az Egyesült Államok: Drew és Társai 511
Keretben: Új technológia az új dokumentumfilmek készítéséhez 512
Direct cinema a kétnyelvű Kanadában 514
Franciaország: cinéma vérité 515
Experimentális és avantgárd filmek 517
Keretben: A háború utáni első évtized: Maya Deren 518
Absztrakció, kollázs és személyes megnyilvánulás 521
Keretben: A háború utáni második évtized: Stan Brakhage 526
Siker és új törekvések 528
Underground és az expanded cinema 529
Megjegyzések és útmutatók 535
A háború utáni avantgárd történetének megírása 535
Hivatkozások 536
Irodalom 536
ÖTÖDIK RÉSZ: KORTÁRS FILMMŰVÉSZET AZ 1960-AS ÉVEK UTÁN 537
22. fejezet HOLLYWOOD HANYATLÁSA ÉS FELEMELKEDÉSE; 1960-1980 539
A filmipar recessziója az 1960-as években 540
A stúdiók válsága 540
Stílusok és műfajok 541
A klasszikus stúdióstílus átalakítása 542
A közönség azonosítása 543
Keretben: A gyártás és a vetítés új technológiái 544
Az új Hollywood: az 1960-as évek végétől az 1970-es évek végéig 544
Az amerikai művészfilm 545
Keretben: Személyes film: Altman és Allen 548
Hollywood aranyra bukkan 549
Keretben: Az 1970-es évek nagy triója: Coppola, Spielberg és Lucas 551
Újra elsöprő kasszasikerek 552
Korszerű Hollywood 555
Scorsese, a szintézis 557
A függetlenek lehetőségei 558
Megjegyzések és útmutatók 560
Az amerikai rendező mint szupersztár 560
Filmtudatosság és filmmegóvás 561
Exploitation filmek, és a „bizarr filmek" műértői 561
Hivatkozások 562
Irodalom 562
23. fejezet AZ 1960-AS ÉS 1970-ES ÉVEK POLITIKÁT KRITIZÁLÓ FILMJEI 563
Politikai filmek a harmadik világban 564
Forradalmi törekvések 565
Politikai műfajok és stílus 566
Latin-Amerika 566
Keretben: Két forradalmi film: Havannában egyedül és Lucia 570
Fekete-Afrika filmművészete 576
Kína: a film és a nagy proletár kulturális forradalom 579
Politikai filmek az első és a második világban 581
Kelet-Európa és a Szovjetunió 581
Politikai filmek Nyugaton 585
Keretben: Filmezés a májusi események idején Párizsban 586
Keretben: Brecht és a politikai modernizmus 591
Megjegyzések és útmutatók 606
A harmadik világ forradalmifilm-készítésének meghatározása 606
Filmtudomány és az új filmelmélet 606
Hivatkozások 607
Irodalom 608
24. fejezet DOKUMENTUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK AZ 1960-AS ÉVEK UTÁN 609
Dokumentumfilmek 609
A direct cinema és öröksége 609
Keretben: Frederick Wiseman és a direct cinema hagyománya 610
A dokumentarista módszerek szintézise 613
A dokumentumfilmekben megjelenő valóság megkérdőjelezése 614
A társadalmi megrázkódtatások és az igazságtalanságok dokumentálása 617
Filmszínházi dokumentumfilmek a televízió korában 618
Avantgárd film: a strukturalizmustól a pluralizmusig 619
A strukturalista film 620
Válaszok a strukturalista filmre és az alternatívák 625
Keretben: Független animáció az 1970-es és 1980-as években 625
Új összeszövődések 632
Megjegyzések és útmutatók 633
A dokumentumfilm újraértékelése 633
A struktúra gondolata 634
Az avantgárd és a posztmodernizmus 634
Hivatkozások 635
Irodalom 635
25. fejezet ÚJ FILMMŰVÉSZETEK ÉS ÚJ FEJLEMÉNYEK: EURÓPA ÉS A SZOVJETUNIÓ AZ 1970-ES ÉVEK UTÁN 636
Nyugat-Európa 636
Válság az iparban 636
Keretben: A televízió és az Aardman-animáció 639
A művészfilm újjáéledése: a közérthetőség felé 640
Keretben: Duras, Von Trotta és az európai művészfilm 645
Megragadó látvány 650
Kelet-Európa és a Szovjetunió 654
Kelet-Európa: a reformtól a forradalomig 654
A Szovjetunió: az utolsó olvadás 659
Megjegyzések és útmutatók 663
Az új német film 663
Hivatkozások 664
Irodalom 664
26. fejezet FILMMŰVÉSZET AZ IPAROSODOTT NYUGAT HATÁRAIN TÚL: LATIN-AMERIKA, ÁZSIA ÉS A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG, A KÖZEL-KELET ÉS AFRIKA AZ 1970-ES ÉVEK UTÁN 666
A harmadik világtól a fejlődő országokig 666
Latin-Amerika: közérthetőség és hanyatlás 668
Keretben: A latin-amerikai irodalom és a film 668
Brazília 669
Argentína és más országok 670
Mexikó 671
Kuba és más baloldali filmművészetek 672
India: tömegtermelés és művészfilm 673
Párhuzamos filmművészet 674
A párhuzamos filmművészeten kívül 676
Koprodukciók, „nemzetközi rendezők" és az új politikai film 677
Japán 678
Független filmkészítés: tiszteletlen nemzedék 678
Az 1990-es évek: a szétpukkant buborék és az új tehetségek áradata 680
Kína: az ötödik generáció és ami utána következett 682
Az ötödik generáció 682
A hatodik generáció és az illegális filmek 684
Új filmek Kelet-Ázsiában 687
A Fülöp-szigetek 687
Hongkong 688
Tajvan 693
Keretben: Edward Yang és Hou Hsiao-hsien 694
Dél-Korea 696
Ausztrália és Új-Zéland 698
Ausztrália 698
Új-Zéland 700
A Közel-Kelet filmművészete 701
Izrael 702
Egyiptom 703
Törökország 703
Irak és Irán 704
Az afrikai film 706
Észak-Afrika 707
Fekete-Afrika 708
Az 1990-es évek 710
Megjegyzések és útmutatók 711
Szamárfül Pinochetnek 711
Történetmesélés a harmadik világ filmjeiben 711
Hivatkozások 711
Irodalom 711
HATODIK RÉSZ: A FILM AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA KORÁBAN
27. fejezet AZ AMERIKAI FILM ÉS A SZÓRAKOZTATÓIPAR AZ 1980-AS ÉVEKBEN ÉS AZT KÖVETŐEN 715
Hollywood, kábeltelevízió és videokazetta 715
Koncentráció és konszolidáció a filmiparban 717
A megafilm-mentalitás 719
A végösszeg 720
Elsőrangú csomagok 721
Új bevételi források 722
Megaplexek: a vetítés új arculata 723
Keretben: A folyamatosság fokozása: a videokorszak stílusa 724
Művészi trendek 725
Forma és stílus 725
Rendezők: megbékélés a megafilmekkel 726
Műfajok 729
A független filmezés új kora 732
Támogatási rendszerek 732
Művészi független filmek 733
Hollywoodhoz lazán kapcsolódó függetlenek 734
A hollywoodi hagyományokat felelevenítő függetlenek 738
Digitális filmművészet 739
Keretben: A 3D komputeranimáció története 740
Megjegyzések és útmutatók 741
Videováltozatok 741
George Lucas: a film végnapjai? 741
Hivatkozások 742
Irodalom 742
28. fejezet A GLOBÁLIS FILMKULTÚRA KÖRVONALAI 743
Hollyverzum? 744
A médiakonglomerátumok 744
Kooperálás és kooptálás 745
Keretben: Jurassic Park, a globális film 746
Harcok a GATT körül 746
Világméretű multiplex hálózat 747
Regionális társulások és az új nemzetközi film 748
Európa és Ázsia beszáll a versenybe 748
Médiabirodalmak 749
PolyGram: európai nagyvállalat? 749
Globális filmek Európából 750
Keretben: Vissza az alapokhoz: Dogma 95 750
Kelet-Ázsia: regionális társulások és globális kísérletek 752
Diaszpórák és a globális lélek 753
Filmfesztiválok 754
Keretben: A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál 755
Globális szubkultúrák 756
Videokalózkodás: hatékony terjesztőrendszer? 757
A rajongók szubkultúrái: a filmek birtokbavétele 757
Digitális konvergencia 759
Az internet mint a filmek hirdetőtáblája 759
Digitális filmkészítés a forgatókönyvtől a vászonig 759
Megjegyzések és útmutatók 761
Akira, Gundam, Sailor Moon és barátaik 761
Filmszerzők a világhálón 761
Hivatkozások 762
Irodalom 762
Bibliográfia 753
A könyvben használt fontosabb szakkifejezések 771
Név- és tárgymutató 779