A filozófia alapjai

Előszó részlet: E kötet elsősorban középiskolai filozófia tankönyvnek szántam, de úgy vélem, nemcsak a diákok forgathatják haszonnal, hanem mindazon "laikus" olvasók, akik érdeklődnek a bölcselet iránt. A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni, úgy azonban, hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat. A könyv használatára vonatkozólag itt csupán egyetlen tanácsot szeretnék adni az olvasónak: az apróbetűs bekezdéseket ne tekintse átugorható szövegrészeknek! a kétféle szedés csupán arra szolgál, hogy a gondolatmenet fővonalát elválassza azon "kitérőktől", amelyek az előbbit fontos többletismeretekkel egészítik ki, értelmezik, egy-egy sajátos részterületét alaposabban szemügyre veszik stb., tehát korántsem feleslegesek. Az első olvasásnál kár lenne kihagyni e részeket. (Ismétléskor, a főbb összefüggések újbóli áttekintésekor persze már más a helyzet.) ugyanez vonatkozik a lábjegyzetekre is. Az efféle könyveket általában tárgyuk pontos meghatározásával szokás kezdeni. Ezt az utat azonban nem tartottam járhatónak. Ha a filozófia valamely köznyelvi meghatározásával kezdeném (például így: "A filozófia a világ legáltalánosabb törvényeinek tudománya."), ez a semminél is kevesebbet mondana. Ha úgy kerülném meg e nehézséget, hogy már magát a meghatározást is filozófiai problémának nyilvánítanám (kijelentve: "Ahány filozófus, annyi filozófiai-definíció."), ezzel könnyen ama relativizmus vádját vonhatnám magamra, amelynek "fedőnevéül" napjainkban gyakran az ún. "világnézeti semlegesség" szolgál, márpedig könyvem szellemétől ennél mi sem áll távolabb.

Mutass kevesebbet