A filozófiatörténet története

Name: A filozófiatörténet története
Price: 960.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Lucien Braun
ISBN: 9633464498

Lucien Braun - A filozófiatörténet története, Budapest 2001 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 080 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

„Formálisan tekintve a filozófiatörténet másodlagos diskurzus, amely sokrétű, ám specifikus módon bizonyos elsődleges diskurzusok visszhangja. E visszhang mint sajátos műfaj sem nem puszta összefoglalása, sem nem egyszerű ismétlése, sem nem parafrázisa bizonyos gondolatoknak, hanem új diskurzus, amelyben más természetű, korábbi diskurzusok megszüntetve megőrződnek." így foglalja össze nagyszabású és a maga nemében egyedülálló témáját, a filozófiatörténet történetét - s egyben magyarázatot ad szükségességére - a francia származású német szerző, akinek ez az első műve magyarul.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9633464498
Sorozatcím:	Filozófia Tankönyvsorozat
Kiadó:	Holnap Kiadó
Kiadás éve:	2001
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Piremon Kisvállalat Nyomdaüzeme
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	337
Fordítók:	Steiger Kornél
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Filozófia / Tudománytörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Bevezetés                                                     13
                   1. FEJEZET: ELJÁRÁSOK (1) 
                         A naiv történelem

Előzetes megjegyzés                                           20
    Az ókori szerzőkkel való foglalkozás nehézségei. Interferenciák és 
    félreértések.
1. § A görög tradíció                                         23 
    A naiv praxis. A spontán visszaemlékezés jellege. Összegyűjteni a 
    múltat. A gyűjtemény. Historiográfiai modellek.
2. § Platón és Arisztotelész                                  26 
    A múlt gondolkodóival folytatott platóni dialógus. Arisztotelész 
    mint történész. A Metafizika első könyvének példaszerű értéke. A 
    történeti gyümölcsözőség hiányosságai.
3. § Doxográfia, biográfia, diadokhográfia és haireszeográfia 31 
    Theophrasztosz, Arisztoxenosz, Szótión, Kleitomakhosz. A polé- 
    mikus és apologetikus iratok. Plutarkhosz, Sextus, Alexandriai Ke- 
    lemen. A történelem allegorikus képe. A latin szerzők. Cicero mint 
    történész és fordító.
4. § Diogenész Laertiosz                                      44 
    Ellentmondó ítéletek Diogenészről. Könyvének szokatlan sorsa. 
    Az első általános filozófiatörténet.
5. § Kompilátorok és biográfusok, apologéták és kommentátorok 48 
    Az egyházatyák. Euszébiosz, Lactantius, Theodorétosz. Az olvasa- 
    ti princípiumok átalakulása. Augustinus. Történelemteológia. A 
    kommentár jelentősége és variánsai. A kommentálás végtelensége. 
    Aphrodisziaszi Alexandrosz, Porphüriosz, Proklosz, Szimplilciosz
Összefoglalás                                                 57


              2. FEJEZI l': FJ JÁRÁSOK (II) 
                   Az eruditus történetírás

Előzetes megjegyzés                                 60 
   A nyomtatott szöveg. A filológia. Pozitív előítélet az antikvitással 
   kapcsolatban.
6. § Ujjászületés és továbbélés                     63
   A történetírás megújulása Itáliában. Visszatérés a görög nyelvhez. 
   Azamik historiográfiai modellek fölelevenítése. Kísérletek Platón 
   és Arisztotelész egyesítésérc vagy megkülönböztetésére. Burlaeus. 
   Buonosegnius, Arzignano, Luther, Lipsius, Casaubon, Scaliger. Az 
   új filológia. Kronológiai kísérletek Pisaurius és Frisius. Bacon és 
   Montesquieu nézetei.
7. § Az eruditus tudományosság válsága              70
   Descartes és a történelem ehitasítása. Ennek következménye: új 
   szigorúság, új analizálási lehetőségek, új felosztások. Sylvain Régis, 
   Jean de Launoy.
8. § A holland filológusok                          75 
   A pontosság, teljesség, folytonosság mint princípium. Ilornius, 
   Vossius, Gravius. Verses filozófiatörténetek.
9. § Az angol tudósok                               79
   Stanley és az eruditus történelem. A kronológia új meghatározása. 
   A filozófia eredete, a definíció nehézségei. A Cambridge-i Iskola. 
   Az ész új fogalma. Galen, Cudworth, /vlorus, Burnet A szöveghez 
   való új viszony meghatározása.
10. §A polihisztória                                88 
   A res literaria iránti figyelem. A, tudás corpusa. Morhof és a mód- 
   szer. Történelem és írásbeliség. Icás és a filozófia eredete. Betű sze- 
   rinti pontosság és gondolati hűség.
Összefoglalás                                       94

              3. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (I) 
                 Pragmatikus filozórzatörténet

Előzetes megjegyzés                                 99
   A. modern filozófia és az alapvetés követelménye

                 A. A TRANszeoRmicióit
11. §Az egy és a sokféle. A bizonyos és a valószínű 100
   J. Thomasius. A metafizikának filozófiatörténettel való helyettesí- 
   tése. Leibniz. Történeti és kartéziánus módszer. A valószínű meg- 
   ismerése. Egy új eklekticizmus megalapozása.


12. §Tötténet, tapasztalat és eklekticizmus
  Történeti kutatás és a dogmatizmus kritikája. Az. igazság tapaszta- 
  latának képzete. Chr. Thomashis. A filozófia és az élet. A német 
  nyelv. 13udde: eklekticizmus; egy természetes rendszer elképzelése. 
  Walch. A filozófiatörténet új definíciója új igények alapján.

         B. Az t:8 FILOZÓFIATORTÉNET
13. C. A. Heumann
  A változás: a filozófiatörténet a definícióban (1715). E. Gerharcl. A 
  filozófiatörténet haszna. Heumann. Az Acta philosophontm. 
  Heumann és Bayle. Hasonlóságok és különbségek.
14. §A filozófiatörténet definíciója
  A filozófiatörténet hét előnye. Statikus meghatározások: a filozófia- 
  történet tárgya. Dinamikus meghatározások: a filozófiatörténet 
  mint magyarázó konstrukció.
15. § A diszpozíció
  A tranzitivitás elve (ok és okozat). A bizonyítás szülcsé?lete (szük- 
  ségszerűség). A sokrétű múlt (filozoféma). Az oktatás (igazolás). A 
  természetes rend (a tévedés mint eltérés). A történelem felosztása 
  (tabló). A történész (a múlt kitizet6e rekonstrukcióján keresztül).

     C. A MONUMENTÁLIS MŰ: A HISTORIA CRITICA
16. § Brucker
  A filozófia első történetírója. Művének jelentősége és hatása a 
  XVIII. században. A filozófiai helyzet Németországban. A Histork 
  Critica kritikai és episztemológiai értéke.
17. §Kritikai és pragmatikus történet
  A történelem újólagos összefoglalása az észből kiindulva. A kritikai 
  történet. Elméleti mozzanat: elemi tételek, kritika, a tévedések ma- 
  gyarázata. A pragmatikus történet. Gyakorlati mozzanat: a történe- 
  lem haszna. Az antikvitás iránti elfogultság elleni fegyver. A peda- 
  gógiai haszon. Egység és felosztás: a történelem mint tabló. 
  Heumann és Brucker. Az egység és a felosztás szisztematikus szem- 
  pontból. A teljesség akarása.
18. §Uj diskurzus
  A dokumentált anyag átformálása artikulált tudássá. Az új cliskurzus. 
  szabályszerűségei és posztulátumai. Feszültségek: a kijelentéS 
  objektivitása és eklektikus válogatás — Tanok története és tanárok 
  története — Filozófia és artikuláció — A múlt új képe. A múlt színjá- 
  téka.


               4. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (II) 
               A haladásként felfigott filozófiatörténet

       A. FRANCIAORSZÁG BRUCKER ELŐTT ÉS UTÁN
ri ga r(I-tól Burigny-ig                                                                                147
lireati-Deslandes                                                                                       149
i ikai történet. Kinyilatkoztatás és filozófiatörténet.
tierot és az Enciklopédia. Condillac                                                                    154

                B. NÉMETORSZÁG BRUCKER UTÁN
szellem                                                                                                 159 
ember, mint a gondolatok szerzője iránti érdeklődés. Populár- 
wAlla. Az egészséges emberi értelem. A nemzeti nyelv győzedel- 
•sketlése. Az irodalmi alkotás módosulása. Folyóiratok. A történe-
ii mint kultúrtörténet, mint az emberiség haladásának története. 
  ■11■11geni egyetem.
.11 .1,   eszméje                                                                                       166 
          és új formája. Ennek szerepe a történetírásban általában, 
I ,,, )11;íhan, a pszichológiában. A haladás fogalmának elemei: cél, 
1, ,/ , w.,11)jektum. A felvilágosodás magatartása: a történelmi du- 
,1,111•.. A populárfilozófusok szempontja. A romantikus gondol-
     I,,)zíciója: a fejlődésről alkotott fogalmuk. A filozófiatörténet 
111 ;1 1)1.()1)1émák története. A filozófiák kánonja.
             lissmann, Garve                                                                            172
1,, ,,,,,1.111(!tszetek Meinersnél. A mentalitások és intézmények tör- 
i, Vet ler, Mciners és a nyelv problémája. Hissmann és a gene- 
u.. .,zen 11 )( )11i.. Új historiográfiai praxis. A gondolattársításról. 
  nve mint fordító és teoretikus. Minden filozófia sajátos jellegé- 
1 való elképzelés. A hasznosság. A szubjektum (ember) és az ob- 
,t 1 (a haladás meghatározása) transzformációi a filozófiatörté- 
tIu n. Add ung, Eberhard, Gurlitt.

       C. A mű: A SPEKULATÍV FILOZÓFIA SZELLEME
edemann                                                                                                 181 
i:Ipa%71alat- iránti figyelem. Tapasztalat és rendszer. Geist der 
I,. Idd t 1.   l'hdosophie.
                nj feladata                                                                             183
)?,,‘,31) 1., Iellet ne összegyűjteni a múlt dolgait a filozófia definíci-
                     (11-;7. •l(";).(11:11adó tökéletesülésének princípiuma. A 
II,11e111,,111111,i,,11111,,,,,,i1:inak a filozófiához való sajátos hozzájá- 
1,•.,11 1111,;11)1) ,,,,Indulatokhoz, semmint kijelentésekhez
ti,' 111.11,,.11.


27. § Egy új filozófiatörténet                          192 
    A populárfilozófia evidenciája és ennek implikációi. A modifikált 
    pragmatizmus. Történelem mint elbeszélés. Múltbeli filozófia, je- 
    lenbeli érdeklődés. Következmények: nincsenek „üres" korszakok; 
    a történelemnek egyetlen értelme van. A történelem mint a jelen 
    keletkezésének elbeszélése. Brucker módszetének hagyományozá- 
    sa. Formey, Büsching, Ploucquet, olasz és angol történetírók. Meg- 
    újult eklekticizmus.
Összefoglalás                                           194

             5. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA 
                  Kritikai filozófiatörténet

                A. KANTIÁNUS ÁLLÁSPONTOK
28. § A filozófiatörténet központi szerepe              198 
    Kant pozíciójának szokásos félreértése. Heydenreich. A filozófiák 
    lehetőségének feltétele. Kant 1790 előtti előadásai. Empirikus és fi- 
    lozofikus történet. A filozófiatörténet különössége. A filozófia le- 
    hetséges formáinak dedukciója. A „jobban-értés".
29. § Ész és történelem                                 204
    „A filozófiai archeológia". A rendszer és a történelem kibékítése. A 
    filozófiák szükségszerű kapcsolata. „Matematikai történelem". A 
    fogalomtörténet fejlődése. „A filozofáló filozófiatörténet". A filo- 
    zófiatörténet mint a filozófia bemutatása. Következmények: az ek- 
    lekticizmus elutasítása, túllépés a haladás gondolatán. A fejlődésnek 
    belső diszpozíciókból adott definíciója. A filozófiatörténet mint 
    rendszer.

                    B. ELMÉLETI VITA
30. § Vita a definícióról. Reinhold, Goess, Fülleborn   208 
    A filozófia definíciója: Reinhold. A tudományosság mint probléma. 
    Goess. A filozófia ideálja. Az akadémia pályázati kérdése. Schwab, 
    Reinhold. A haladás gondolatának kritikája. Hermeneutikai köve- 
    telmények. Fülleborn és a filozófiai „szellem" definíciója. A tárgy. 
    A rendszerek rendszere. Francia történetírás.
31. § A priori történelem és a filozófiatörténet vége   217
    A történelem mint tudomány. A filozófia elemi típusai. A történel- 
    mi valóság kérdése. Minden rendszer nézőpontja. A történelem vé- 
    ge. A filozófia önmagával szembeni külsődlegessége. Grohmann 
    mint teoretikus és történész.

                                                          9

A filozófiatörténet története

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A filozófiatörténet története

A filozófiatörténet története

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.