A fogyasztói társadalom közgazdaságtana

Name: A fogyasztói társadalom közgazdaságtana
Price: 825.00 HUF
Availability: InStock
Author: Kopátsy Sándor
ISBN: 9638215011

Kopátsy Sándor - A fogyasztói társadalom közgazdaságtana, Budapest 1993 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

825 Ft

1 500 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Ajándékozási / tulajdonosi bejegyzéssel

hűségpont

Hogy működik az alku?

Ez a kötet elsősorban azoknak szól, akiket érdekelnek korunk közgazdasági összefüggései A könyvben megfogalmazott elvek szerint a hosszú távú gazdasági fejlődés szempontjából nem az infláció és a kamat nagysága a legfontosabb, hanem a lakosság optimizmusa, a vállalkozó kedve, igényessége és képzettsége; nem az országos tervek és kormányprogramok, hanem a családok terveinek összessége.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9638215011
Kiadó:	Privatizációs Kutatóintézet
Kiadás éve:	1993
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Sylvester Print Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	150
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS

1. A KÖZGAZDASÁGTAN VÁLSÁGÁNAK ÁTTEKINTÉSE 

1.1. A 20. SZÁZADI FEJLŐDÉS ELÁGAZÁSAI 
1.2. TÚLNÉPESEDÉS A LEMARADÓ TÁRSADALMAKBAN 
1.3. AZ EMBERISÉG NÉGY ÖTÖDÉNEK VÉSZES LEMARADÁSA 
1.4. A KÖZGAZDASÁGTANI VÁLSÁG KIALAKULÁSA ÉS OKAI 
  1.4.1. Az elmélet válsága 
  1.4.2. A minőségileg új fogyasztói társadalom 
  1.4.3. Általános társadalomtudományi válság 
  1.4.4. A klasszikus közgazdaságtanban mellőzött kérdések 
  1.4.5. A klasszikus kapitalizmus spontán kialakulása 
  1.4.6. Marx és Max Weber megközelítése 
  1.4.7. A polgári közgazdaságtan hibás általánosításai 
  1.4.8. A politika által negligált közgazdaságtan 
1.5. A KÖZGAZDASÁGTANI VÁLSÁG PÉLDÁI 
  1.5.1. A mikro- és makrogazdaságtan kapcsolata 
  1.5.2. A fogyasztói társadalom pénze 
  1.5.3. A társadalom tőkeigénye 
  1.5.4. A munka összegzése 
  1.5.5. A munkaerő és a tőke mint termelési tényező 
  1.5.6. A Romer-féle négy termelési tényező kritikája 
  1.5.7. A tőke értékvesztése 
  1.5.8. A munkanélküliségi ráta mérése 
  1.5.9. Az államadósság megítélése 

2. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS MAI SZEMMEL 

2.1. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS KIALAKULÁSA 
  2.1.1. A politikai és földrajzi tagoltság előnye 
  2.1.2. Nagy elmaradott piac és kis gyáripari társadalom  
  2.1.3. A puritanizmus iránti igény 
  2.1.4. A puritán civilizáció egyedülálló előnyei 
  2.1.5. A puritán tőkés magatartás szerepe 
  2.1.6. A népi puritanizmus 
  2.1.7. A puritanizmus gyökerei 


A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS .11.1.1.1.:MZŐI 
2.2.1. Termelés, ►gyasztás és eredeti felhalmozás 
2.2.2. Tőkés felhalmozás és a kisárutermelői vagyonvesztés 
2.2.3. Az elmaradott térségek gazdaságának átértéklődése 
2.2.4. A mennyiségre és olcsóságra irányuló orientáció 
2.2.5. Az alacsony igényszintű adminisztráció és vezetés 
2.2.6. A vállalati növekedés fő forrása a profit 
2.2.7. Az alacsony igény az infrastruktúrával szemben 
2.2.8. A termelés megelőzte az értékesítést 
2.2.9. A nagyvállalatok virulenciája 
 A KÜLFÖLD MINT A MUNKAERO-FELESLEG ÉS
AZ ÁRUK FELVEVŐJE 
k KLASSZIKUS KAPITALIZMUS EGYSZERŰ MODELLJE 
2.4.1. Két homogén alaposztály 
2.4.2. Lassú változások 
2.4.3. A tömegek szükségszerű nyomora 
2.4.4. Tőkehiány és munkaerő-felesleg 
AZ ETIKAI ÉS VALLÁSOS NÉZŐPONT JELLEMZŐI ÉS HIBÁI
2.5.1. Az egyéni sors determináltsága 
2.5.2. Marx etikai tévútja 
2.5.3. A nyomor és a keresztény erkölcs ütközése 
2.5.4. A messianizmusok jelentkezése 
2.5.5. A kereszténység civilizációs elágazásai 
 A WEBERI MEGKÖZELÍTÉS IGAZA 

FOGYASZTÓI TÁRSADALOM KIBONTAKOZÁSA 

A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS ÉRÉSI FOLYAMATA 
A TŐKE ÁTALAKULÁSI FOLYAMATA 
3.2.1. A szellemi tőke térhódítása 
3.2.2. A szellemi tőke vonzóereje 
3.2.3. A fizikai munka leértékelődése 
3.2.4. A szellemi tőke a vállalatok piaci értékében 
3.2.5. Az elmélet késése a szellemi tőke értékelésében 
 MUNKAERŐ SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA 
3.3.1. A munkahelyi magatartás 
3.3.2. A szorgalmas gazdagok 
3.3.3. A munkaidő átlagos hossza 
3.3.4. A szabadidő eltöltési módja 
3.3.5. A munkapocsékoló nagy építkezések szerepe 
3.3.6. A minőségi munkaerő hiánya 
1.3.7. A munkaerőpiac differenciálódása és egyensúlya 
1.3.8. A munkaerő motivációjának változása 


  3.3.9. A minőségi munkaerő szűk keresztinetszet 
  3.3.10. A jövedelmek differenciálódásának civilizációs háttere 
3.4. A FOGYASZTÓI TÁRSADALMAK KIFEJLŐDÉSÉNEK
  SPONTANEITÁSA 
3.5. A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM NÉPI JELLEGE 

4. A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM VILÁGGAZDASÁGA 

4. 1. A JELENKORI VILÁGGAZDASÁG FŐ JELLEMZŐI 
4. 2. A VILÁGGAZDASÁGI MUNKAMEGOSZTÁS SAJÁTOSSÁGAI
4. 3. A CIVILIZÁCIÓS KARAKTER JELENTŐSÉGE 
4. 4. A KULTÚRA DEZINTEGRÁLÓ SZEREPE 
4. 5. A VILÁGFOLYAMATOK PROGNOSZTIZÁLHATÓSÁGA 
4. 6. A NYERSANYAGOK CSÖKKENŐ JELENTŐSÉGE 
4. 7. A 20. SZÁZADI FELZÁRKÓZÁSI ÉS LEMARADÁSI UTAK 
4. 8. A MEGSZÁLLÁSOK ÉS A KATONAI KIADÁSOK SZEREPE 
4. 9. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A NÉPSZAPORULAT 
4.10. A GYARMATTARTÁS HÁTRÁNNYÁ VÁLIK 
4.11. A NYUGAT-EURÓPAI SZOCIALISTA ESZMÉK ÉS
  MOZGALMAK 
4.12. A SZOCIALISTA ORSZÁGOKAT SÚJTÓ HÁTRÁNYOK 
4.13. AZ EDDIG SIKERES HÁROM CIVILIZÁCIÓS TÍPUS 
4.14. A FOGYASZTÓI TÁRSADALMAK DÉLRE TERJEDNEK 
4.15. A TÁVOL-KELETI PURITÁN CIVILIZÁCIÓ FEJLŐDÉSE 
4.16. EURÓPA KELETI FELÉNEK FEL- ÉS LEÉRTÉKELŐDÉSE 
4.17. A VALLÁSI ÉS A SZOCIALISTA MESSIANIZMUSOK
  ISMÉRVEI 
4.18. A KARIZMATIKUS VEZETÉS KOCKÁZATA 
4.19. A TÚLSZAPORODÓ TÖBBSÉG ELNYOMORODÁSA 

5. A FOGYASZTÓI GAZDASÁG ALAPKÉRDÉSEI 

5.1. A LAKOSSÁG MEGTAKARÍTÁSI HAJLANDÓSÁGA 
  5.1.1. A lakosság bankbetétei 
  5.1.2. Befektetés családi ingatlanba 
  5.1.3. Befektetés kisvállalkozásba 
  5.1.4. Lakossági befektetések értékpapírokba 
  5.1.5. Befektetések a nyugdíjalapokba 
  5.1.6. Befektetések a szellemi vagyonba 
5.2. A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM TULAJDONOSI SZERKEZETE
  5.2.1. A fogyasztók közvetlen tulajdonai 
  5.2.2. A fogyasztók közvetett, intézményi tulajdona 


 5.2.3. A kisvállalkozói tulajdon 
 5.2.4. Az igazi és a formális részvénytársaság 
 5.2.5. A leányvállalati tulajdon 
5.3. AZ ÁLLAM SZEREPE A FOGYASZTÓI TÁRSADALOMBAN
 5.3.1. A szükségletek kielégítése 
 5.3.2. Az állami költségvetés 
 5.3.3. A vállalkozói profit és az adózó jövedelem viszonya 
 5.3.4. Az infláció 
5.4. A SZÁMVITEL ÉS MÉRÉS 
 5.4.1. A vállalatnagyság mérése 
 5.4.2. A gazdasági növekedés mérése 
 5.4.3. A pénzzel való mérés 
 5.4.4. A szellemi tőke mérése 
 5.4.5. A telekérték 
 5.4.6. A felhalmozás és a pótlás szétválasztása 
 5.4.7. A szektorok erkölcsi leértékelődése 
5.5. A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM VÁLLALATA 
 5.5. 1. A minőség iránti igény megnövekedése 
 5.5. 2. Az eszközök gyors avulása 
 5.5. 5. A nagyvállalatok nagy rezsije 
 5.5. 4. A vezetési színvonal megnövekedett jelentősége 
 5.5. 5. A munkajövedelem mint felhalmozási forrás 
 5.5. 6. A megnövekedett kooperációs igény 
 5.5. 7. A munkaerő motivációjának a jelentősége 
 5.5. 8. Az adó mint jelentős költségtényező 
 5.5. 9. Az infrastruktúra szerepe az otthoni munkában 
 5.5.10. Telepítéspolitikai szempontok 
 5.5.11. Az egy-, két-, három- és négypiacos vállalat 
5.6. A PIACI REALIZÁLÁS MEGELOZI A TERMELÉST 
5.7. A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM NEM PIACI SZEKTORA 
 5.7.1. Nem mindenütt a piac az úr 
 5.7.2. Az oktatás példája 
 5.7.3. Az egészségügy példája 

UTÓSZÓ