A Föld és népei I-V.

György Aladár (szerk.) A Föld és népei. I–V. kötet. [Teljes.] Budapest, 1904–1906. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. XIV + [2] + 662 + [2] + XXXII p. + 28 t. (9 színes, 2 kihajtható, 15 dupla oldalas); [XI] + [1] + 552 p. + 42 t. (10 színes); 1 t. (színes címkép) + XIV + [2] + 455 + [1] p. + 25 t. (11 színes, 5 dupla oldalas) + 6 térkép (5 színes); 1 t. (színes címkép) + [XIV] + [2] + 612 p. + 23 t. (7 színes, 10 dupla oldalas); XIV + [2] + 716 p. + 32 t. (12 színes, egy dupla oldalas). A munka beosztása: I. Amerika földrajzi és népismei leírása. – II. Afrika földrajzi és népismei leírása. – III. Ázsia és Ausztrália földrajzi és népismei leírása. – IV. Európa földrajzi és népismei leírása. – V. Magyarország. Friedrich von Hellwald (1842–1892) osztrák kultúrtörténész és földrajzi író földrajzi ismeretterjesztő munkáját Toldy László és György Aladár dolgozta át, a munka először füzetekben, majd 1882-től kötetekben jelent meg Méhner Vilmosnál. A monumentális, később öt kötetre terebélyesedett ismeretterjesztő munkának második kiadása 1894–1900 között jelent meg, harmadik kiadása pedig 1904–1906 között látott napvilágot, a harmadik kiadás esetében már teljesen a Franklin-Társulat gondozásában. A magyarra átdolgozás, átszerkesztés a szerkesztő szerint olyan mérvűvé vált a harmadik kiadás idejére, hogy a sorozat már önálló magyar műnek tekinthető. „A Föld és népei”-sorozat a világ valamennyi vidékét, országát és civilizációját bemutatja, oldalszámozáson belül rendkívül gazdag szövegközti képanyaggal. A néprajzi és földrajzi ismeretterjesztő munka a civilizációk sokféleségét és a technika haladását ünnepli, jóllehet mindenekelőtt az európai felfedező szemszögéből, így helyenként akkor is sarkos vélemények hangzanak el az amerikai őslakók és más kifosztott népek civilizációs képességeiről, ha a kötet veszendőbe menő kultúrájuk színességét számos passzusban méltatja. Az Amerika-kötet az előző kidolgozáshoz képest jelentős frissítésen átesve mutatja be a sorozat koncepciója szerint legdinamikusabban fejlődő földrészt, az Afrika-kötet új kiadása immár gyarmattartók szerinti bontásban mutatja be a totálisan felosztott kontinens népeit, népszokásait és tájait. Az Ázsia-kötet kínai és indiai fejezetei az európaival egyenrangú, ám hanyatlásnak indult, illetve gyarmati sorba került civilizációként ismertetik a két nagy múltú kultúrát, feltörekvő, fiatalos államként ismerik el Japánt és Ausztráliát, az Európa-kötet pedig igen emlékezetes pillanatfelvételt nyújt az európai nemzetállamok (és soknemzetiségű birodalmak) századforduló környéki állapotáról, úgyszólván minden állam esetén rövidebb-hosszabb nemzetjellemtani kommentárokkal. A munka kimondott erénye, hogy egyensúlyt tart a kuriózumok és a jellegzetességek között, sőt van szeme a helyi nyomor észrevételére is; a nagyközönség számára készült ismeretterjesztő munkák jobbára kerülik a témát. A sorozat befejező Magyarország-kötete igen emlékezetes monográfia Magyarország 1900 körüli állapotáról, egyben hitvallás az egyetlen politikai nemzet, a magyarság civilizációs képessége mellett. A sorozat szerzője és szerkesztője, György Aladár (1844-1906) művelődéstörténész, író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja, a marxizmus egyik első hazai ismertetője. Tanulmányait Magyarországon és nyugat-európai egyetemeken végezte, széleskörű műveltségre tett szert. Hazatérése után a Hon c. lap munkatársa lett. Főként pedagógiai, művelődéstörténeti és etnográfiai cikkeivel vált ismertté, de az elsők között írt a marxizmusról és az I. Internacionáléról is. 1882-től az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselőjeként dolgozott, majd a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke volt. Az általa írt és szerkesztett A Föld és népei c. földrajzi díszmű egyike volt a múlt századvég egyik sikeres ismeretterjesztő könyvsorozatainak. Egységes, díszesen aranyozott, vaknyomásos kiadói piros egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet