A Föld felfedezői és meghódítói III. - India, Ausztrália és Óceánia

A Föld felfedezői és meghódítói. III. kötet. India, Ausztrália és Oceánia. Budapest, 1938. Révai Irodalmi Intézet (Révai Nyomda). [2] + 371 + [7] p. + 16 t. III. kötet: India, Ausztrália és Oceánia. / India és Indonézia felfedezése és meghódítása. Írta: Baktay Ervin. - Ausztrália és Óceánia felfedezése és meghódítása. Írta: Bulla Béla. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér térképvázlattal és 16 feliratos, fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint a képmellékletek jegyzékével, a szövegközti térképvázlatok jegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Előszó: "Ma már az ember óriási távcsöveivel behatol a világmindenség olyan elképzelhetetlen nagy mélységeibe, hogy szinte kedveszegetten hagyjuk abba a gondolkozást, mert ezt a mi emberi elménk föl nem éri. Látunk csillagokat, amelyekről a fénysugár csak évmilliókig utazva ért el hozzánk, tehát olyannak látjuk az ilyen csillagot, mint amilyen az évmilliókkal ezelőtt volt. Akkor, amikor még ember sem élt a Földön. A mikroszkópium és az éles emberi elme behatolt az anyag szerkezetébe s még nagyobb csodákat tárt föl! Elnézem a kezemet, amint ezeket a sorokat írom s azon áll meg az eszem, hogy ebben a kézben sokkal több, mérhetetlenül több az atom, mint a világmindenségben eddig számon tartott, soktrilliónyi nap. Mi ez? Megfoghatatlan előttünk. Az elektronok mozgásának sebessége, a Napok belsejének hőmérséklete mind olyan felfoghatatlan nagy számokkal jellemezhetők csak, hogy elfáradtan, lemondással gondolunk rájuk: ezt az ember sohasem fogja megérteni! Éppen ilyen gondolatok kedvetleníthették el az ősembert, amikor barlangja körül fölfedező útra indult s mindenfelé csak erdőt, erdőt, rengeteg erdőt látott s hegyeket egymás után, a nélkül, hogy; megérthette volna, mi van az erdőn túl, mi van a hegyeken túl. Lassankint ébredhetett föl benne annyi értelmesség, hogy érdeklődött a környezet iránt." Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. 1930–1944 között "A Földgömb" című lap egyik szerkesztője. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktori diplomát kap, 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója és az ELTE megbízott előadója volt. "...Lelkes és lelkesítő munka. Sokat nyert vele a földrajz, néprajz, történelem és művelődéstörténet népszerű irodalma." - írta Halász Gyula földrajzi író a műről (A földgömb./1939./10. évfolyam/12. szám)." (A Föld felfedezői és meghódítói. III. kötet.) Kiadói félbőr sorozatkötésben.

Mutass kevesebbet