A földrajztudomány az ókortól napjainkig

Name: A földrajztudomány az ókortól napjainkig
Availability: InStock
Author: Mendöl Tibor
ISBN: 9634632467

Mendöl Tibor - A földrajztudomány az ókortól napjainkig, Budapest 1999 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

3 192 Ft

3 990 Ft

20%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

160

hűségpont

Hogy működik az alku?

6 390 Ft

Bővebb leírás

ISBN:	9634632467
Kiadó:	ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás éve:	1999
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Széchenyi Nyomda Kft.
Kötés típusa:	kemény papírkötés
Terjedelem:	274
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.50 kg
Kategória:	Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Természettudomány / Földrajz / Tudománytörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó

I. FÖLDRAJZ TÁRGYA, TAGOLÓDÁSA, MUNKAMÓDSZERE! 

1. A földrajz kétirányú fejlődése: táguló környezet, gyarapodó 
 ismeretek 

2. A földrajz vizsgálatának tárgya 
   2.1. A földfelszín és a földrajzi burok 
   2.2. A Föld szférái 
   2.3• A földrajzi burok kiterjedése, a földrajzi vizsgálatok térbeli 
     határai 

3. A földrajz tagolódása 
   3.1. Matematikai és csillagászati földrajz, térképtan 
   3.2. A természeti földrajz és részei 
   3.3. A földrajz társadalomtudományi ágazatai 
     3.3.1. A szorosabb értelemben vett gazdasági földrajz 
     3.3.2. A településföldrajz 
     3.3.3. Egyéb ágazatok 
   3.4. A természeti földrajz is, a gazdasági (társadalmi) földrajz is 
     lehet általános és regionális 
   3.5. Paleogeográfia és történeti földrajz 

4. A földrajz viszonya más tudományokhoz 

5. A földrajz munkamódszere 

II. A FÖLDRAJZI ISMERETEK FEJLŐDÉSE 

1. Felfedezéstörténet és tudománytörténet 

2. A természeti népek földrajzi ismeretei 

3• A legrégibb öntöző gazdálkodású társadalmak földrajzi ismeretei 
   3.1. Általános jellemzés


   3.2. 1.:gyq)1()In
   3.3, Mezopot,imia 
   3.1. Perzsia 
   3.5. India 
   3.6. Kína 

4. A földrajz a Földközi-tenger vidékén az ókorban 
   4.1. Társadalmi fejlődés és tudomány 
   4.2. A föníciaiak 
   4.3. A görögök 
   4.4. Az antik világ a római impérium alatt 

5. A feudális középkor földrajza Európában 
   5.1. Általános jellemzés 
   5.2. A felfedezések 
   5.3• A földrajztudomány helyzete 

6. Az arab geográfia 
   6.1. Viszonylagos fejlettség, ennek okai 
   6.2. Arab utazók, földleírók, az általuk ismert világ 
   6.3. Az arab földrajztudomány jellege 

7. A földrajz reneszánsza Európában 
   7.1. A fejlődés tényezői 
   7.2. Keleti expedíciók. Marco Polo és utódai 
   7.3. Biztató jelek a tudományban 

8. A nagy felfedezések kora 
   8.1. A nagy felfedezések motívumai 
   8.2. A tudományos fejlődés általános jellemzése 
   8.3. A nagy felfedezések története 
     8.3.1. Afrika körülhajózása. Vasco da Gama és utódai ..
     8.3.2. Amerika felfedezése. Kolumbusz és utódai 
     8.3.3. A Föld első körülhajózása 
     8.3.4. Konkvisztádorok az ó-amerikai kultúrák területén . 
     8.3.5. Oroszország szorosabb kapcsolatai Európa más
        részeivel, Szibéria feltárása 
     8.3.6. Az élretörő óceáni Európa. Az északkeleti és észak-
        nyugati átjáró keresése 
     8.3.7. A „Terra australis" problémája. Ausztrália felfedezése   8.4. A földrajz a kor tudományos fejlődésének keretében .
   8.4. A földrajz a kor tudományos fejlődésének keretében .


       ‘, 1 1 \   I    I   •'. 3 matematika fejlődése 
       ;     1, I;   t,       vetületek, atlaszok 
       :;  ;      i,1•'. 1,1 ■/1114 >gi 3113k. VarenitiS 

9. A földrajz a kapitalizmus kibontakozásának küszöbén 
    9.1. A tudományos fejlődés és annak társadalmi alapjai 
    9.2. Egységes államterületek, statisztika, „államismék" 
    9.3• A topográfiai térképek szüksége, a térképezés fejlődése 
       9.3.1. A helymeghatározás 
       9.3.2• A háromszögelés és a fokmérés 
       9.3.3. A topográfiai felvétel, a magasságmérés együttes
           fejlődése a légkörtannal 
       9.3.4. A domborzatábrázolás, vetületek, topográfiai
           térképművek 
    9.4. A biológiai tudományok, az ásvány-kőzettan, a földtan 
       kifejlődése 
    9.5. Az expedíciós kutatómunka egyetemes földtudomány felé
       vezető gyakorlata 
    9.6. A társadalomtudományok fejlődése 
       9.6.1. A közgazdaságtudomány fejlődése 
       9.6.2. A történelem és a néprajz viszonya a földrajzhoz 
       9.6.3• A francia felvilágosodás korának miliőelméletei 
    9.7. A felfedezések és a kutatóexpedíciók 
       9.7.1. James Cook és a felfedezések befejezése a tengereken 
       9.7.2. Humboldt, mint a korszak lezárója 

10. A földrajz fejlődése a kapitalizmus korában 
    10.1. A kapitalizmus szerepe a felfedezésekben,
        a földrajz fejlődésének általános jellege 
    10.2. A felfedező és kutató utazások 
       10.2.1. Felfedező és kutatóexpedíciók Ázsiában 
       10.2.2. Afrika belsejének feltárása 
       10.2.3• Felfedező és kutatótevékenység Amerikában 
       10.2.4. A felfedezés és a kutatás Ausztrália és Óceánia
           területén 
       10.2.5. Az Északi-sarkvidék felfedezéstörténete 
       10.2.6. Az Antarktisz felfedezéstörténete 
    10.3• A földrajztudomány fejlődése 
       10.3.1. Ágakra szakadó földtudomány, a kibontakozó
           új természeti földrajz 
       10.3.2. A földrajz tárgyára és vizsgálati szempontjaira
           vonatkozó nézetek fejlődése