A francia forradalomról - 200 év múltán

Ez a kötet azoknak az előadásoknak a szövegét tartalmazza, amelyek 1989 május 16-án hangzottak el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karénak tanácstermében a francia forradalom bicentenáriuma alkalmából. Az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék által szervezett tudományos ülést Pölöskei Ferenc dékán nyitotta meg. Célkitűzésünk az volt, hogy az érintett tanszékek közreműködésével minél szélesebb spektrumban ragadjuk meg a világtörténet egyik legnagyobb szabású, 10 esztendeig tartó eseménysorozatát. Bár pusztán a tartalomjegyzék alapján az olvasó maga is levonhatja a legkézenfekvőbb következtetéseket, megemlítendőnek tartom, hogy az előadások - a maiság döntő szempontját hangsúlyozó nyitó előadást nem tekintve - lényegében három témakört ölelnek fel: a felvilágosodást, magát a forradalmat és ez utóbbinak a hatását más országokra, elsősorban természetesen Magyarországra. Ha név szerint is megemlítem Zsoffay Andreát és Vörös Boldizsárt, csupán azért teszem, mert alig-alig fordul elő egyetemünk gyakorlatában, hogy hallgatókat is meghívnak előadónak egy tudományos konferenciára. Az előbbi a bicentenárium egyik nagy felfedezettjének, Grégoire abbénak a nyelvi politikájáról, az utóbbi pedig a forradalom szimbólumairól közölt érdekes információkat. Végezetül a szerkesztő kifejezi azt a reményét, hogy az olvasó - előadások rövidsége ellenére - új adatokkal és nézőpontokkal gazdagodik.

Mutass kevesebbet