A franczia irodalom története III.

Name: A franczia irodalom története III.
Price: 2000.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Nisard D.

Nisard D. - A franczia irodalom története III., Budapest 1880 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 2 250 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

Kiadó:	A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala
Kiadás éve:	1880
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Weiszmann testvérek könyvnyomdája
Kötés típusa:	egészvászon
Terjedelem:	419
Fordítók:	Szász Károly
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 19.00 cm
Kategória:	Irodalom / Irodalomtörténet / Antik Könyvek / Xix. Század

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

        HARMADIK KÖNYV.
            (Folytatás.) 

      NYOLCZADIK FEJEZET.
  Mini; tökélyesbülésre völt- Még képes a tragédia.Cor:
    neille után? A Quinault tragédiái 
II. Az érzékenység a szellem maveiben 
111. A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre . 
IV. Andromache. — Miben állott e darab ujdonsága? Áta- 
    lános különbségei a Corneille és. Racine színmű-
    veinek 
 V. Az 'Andromache szerepe. — Hermione 
VI. A női szerepek fontossága •a, Racine szinmüveiben
VII. A Racine asszonyainak három fő szenvedélye . . 
 Ml. A férfi-jellemek 
IX. Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitiinő tra-
    gédiáról? A cselekvény egyszeriísége 
 X. Mit tartsunk a három egységröl? 
XI. Athalie 
XIT A Racine nyelvéről s némely tévedésekröl, melyekbe 
    mííveinek tökélye ejt 

        K 1 li K FEJEZET.
 1. A vígjáték a Corneille korában. — Mit csinált ó ab- 
    ból ? A Hazug. — Mi teendő maradt még utána ?


II. A vígjáték három faja             — A csel-vígjáték 
       A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek,                           V. A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett 
       Póruljárt Negédesek                              79                               javitások és kihagyások szelleme 
    A jellem- és erkölcs-vígjáték. — A férjek iskolája. —                        VI. A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben ; s mily
       A nők iskolája                                   86                               föntartással lehet azt elfogadni 9 
1 V. A felsőbb vígjáték.]—• A Mizantróp. — Ta•tuffe,. — A                        VII. A Maximák irálya 

       Tudós nők                                        97
 V. A Moliére forrásai.                                 111                                     TIZENKETTEDIK FEJEZET.
VI. Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy 
       drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a                          I. La Bruyére, összehasonlítva, mint moralista, Pas- 
       színpadon ?                                        119                            callal, La Rochefoucaúld-val, Nicole-lal . . . .

                                                                                  II. Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére 
                   TIZEDIK FEJEZET.                                                      életének csekély- s munkájának nagy feltünősége 
                                                                                         között ? 
 I. Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből ? 123                      III. összehasonlitása annak a korszaknak, melyből La 
II. A mese s annak különös vonzó ereje. — A tizenhar-                                    Bruyére veszi arczképeit. azzal, mely La Rochefou, 
       madik s tizennegyedik századbeli franczia mese-                                   cauld-t sugalmazta 
       irók. — Az ezópi és fédrusi mese                 127                      IV. La, Bruyére mint erkölcsi iró ; s miben különbözik, e 
    Minő alakot adott a mesének La Fontaine'            132                              tekintetben, elődeitől ? 
IV. A La Fontaine meséinek a morálja                    137                       V. Változtatások- és hozzáadások a Jellemek különböző 

 V. Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább 141                              kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művésze- 
VI. Valamennyi költőnk köztő vett legtöbbihletést a ré•                                  tének 
       giektől                                            145                    VI. A Jellemek irálya ; s mikép itélt arról Suard ? .

VII La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek,                           VII. A La Bruyére fogyatkozásai ; s miért van helyén azo- 
       Racine-nak és Boileau-nak                        151                              kat megjelölni ?
VIII. A La Fontaine Beszélyei s egyéb költeményei         154

                TIZENEGYEDIK FEJEZET.                                                          TIZENHARMADIK PEJEZET.

  I. Mily korban. virágoznak a moralisták? — A franezia                           I. A két régiség egyesülése Bossuetben
       társadalom a tizenhetedik században . • . . . . 158                        II. A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása .    .    .
 U. La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe                           III. Hogyan menekül Bossuet a kételyből és aseetismusból ?
       sodort szemlélődő                                160                      IV. Bossuet hittudós, dogmák nélkül ; mystiens, ábrándok 
III. A Maximák ; s mi tette azokat maradandó miivé ?    166                              nélkül 
IV. Mily rendűek a Maxirnákban kifejezett igazságok, mi                           V. Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s leg- 
       .foglal el hennök legtöbb helyet? — A könyv v.e•                                  változatosabb prózairója
       zéreszméje 168                                                            VI. Bossuet első munkái 
                                                                                 -VII. Bossuet beszédeinek jelleme


TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
L Levelek és Emlékiratok. — Guy-Patin, Mottevillené,  
Retz. — A Sévignéné Levelei. — A Saint-Simon  
Emlékiratai
II. Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével	
. .

III. A Sévignéné jelleme. — A negédes és szellemes elem,  
leveleiben. — I. Napoleon itélete Sévignénéről és
Maintenonnéröl 	
Saint-Simon Emlékiratai. — Saint-Simon és Bossuet 	
A XIV. Lajos uralkodásának a vége. — Saint-Simon  
és Tacitus
VI. A Saint-Simon politikai szerepe 	
VII. A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történet-
irókéival 	
VIII. A Saint-Simon arczképci 	
IX. A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban 	
X. Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolczadik  
századhoz 	
IV.
v.
A trónörökös nevelésére ivott munkák.	
. 312

IX. Halotti Beszédek 	
' 246
L
X. A gallikán egyház szervezete. — BeSzéd az egyház .
egységérŐl. — Az újítások története 	
' '249
XI. Az eltérések története, mint szépmű . 	
‘A7
XII. Az eltérések történetének védelme. — Intelmek a pro-•  
testánsokhoz 	
 260
XIII. Bossuet politikai tanai. — Egyszerre miként van is,  
nincs is igaza e nagy férfiúnak 9 	
 .261
XIV. A quietismus fölötti vita. — A vallásos viták befo- 
lyása a tizenhetedik században, a nyelvre és iroda- 
lomra
.. 226774
XV. Fénelon és Guyouné 	
 ' -; XVI. A Bossuet és Fénelon közötti küzdelem s párthiveik 279
XVII. Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni •  
felfogás védője ? — Bossuet diadalimai: befolyása  
a franczia szellemre és nyelvre 	
 299
.
XVIII. LeVelezés Leibnitz és Bossuet között .	
.• 306
XIX. Bossuet lelkipásztori s ájtatossági munkái .	
. 308

XX. -Zárszó   310
TIZENNEGYEDIK FI JEZKT
Fénelon müveinek általános jellege 	
 317
I. Fénelon. képzelgő a Vallásban 	
 319
II. Fénelon képzelgő az elméleti államtanban   324 
	
Fénelon tévedései a gyakorlati politikában   331
IV. Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban.	
Lelkiis- 
meretes bírálata. a •kirá,lySág kötelességeinek,  
,Fénelon befolyásáról Bourgogne herezeg ,jolleméze  
és magatartására 	
 i 335
V. Egyesek gyóntatása. — Vallásos levelek	
'349
VI..	
	
képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben 	
 353 
Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelou
 :t tizcuhe-
tedik századhoz 9	
  363
Télémach	
i '371

A franczia irodalom története III.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Nisard D.

Nisard D. további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A franczia irodalom története III.

A franczia irodalom története III.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Nisard D.

Nisard D. további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.