A gazdaság jogi szabályozása II.

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről. A 9. § (2) bekezdése szerint a vizsgabizottság a jelölt vizsgáját akkor fogadja el, ha meggyőződött a jelölt rendszerező- és ítélőképességéről, valamint arról, hogy a vizsga joganyagát a gyakorlatban megfelelően alkalmazni tudja. A jelöltek a „vizsga joganyaga" tekintetében a Jogi Szakvizsga Bizottság TITKÁRSÁGA által dr. Pohl Mariann és dr. Péntek László szerkesztésében kiadott, „ISMERTETŐ a jogi szakvizsga követelményeiről" c. kiadványból szerezhetnek információkat. Miként a kiadvány fogalmaz: „Hangsúlyozni kell hogy az elterjedt hiedelmekkel ellentétben nem tételsorról van szó, hanem a részekre bontott joganyag, a kérdések felsorolása, megfogalmazása csupán orientálja a vizsgáztatót és a vizsgázót, az előbbit a kérdések feltevésében az utóbbit a felkészülésben. Nyomatékkal kell rámutatni arra, hogy a cenzorok nem az 'ISMERTETŐ'-ben megfogalmazottak alapján teszik fel kérdéseiket." Természetesen minden számonkérés, vizsga igényli tárgyának pontos meghatározását; ebből a szempontból a Jogi Szakvizsga Bizottság részéről akár egy részletes tematika (kérdéssor) elkészítése is elvárható volna. Tekintettel az elmondottakra mi magunk is az Ismertető tematikájából kiindulva igyekeztünk összeállítani azt a joganyagot, mely elégséges segítséget nyújthat a szakvizsgára való felkészüléshez. A tematika A/2, része a sokatmondó „a gazdasággal kapcsolatos joganyag" címet viseli. Miközben a szakvizsga minden más főtárgya (mint pl. a polgári jog vagy a büntetőjog) élesen körülhatárolható, egységes kódexben összefoglalt joganyag, addig a gazdasággal kapcsolatos joganyag rendszerbefoglalása több problémát is felvet. Ezek mellett nem mehettünk el szó nélkül.

Mutass kevesebbet