A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

Name: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere
Price: 2080.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Jánossy Ferenc

Jánossy Ferenc - A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere, Budapest 1963 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 2 080 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás éve:	1963
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin Nyomda
Borítótervezők:	Urai Erika
Kötés típusa:	fűzött egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	323
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 23.00 cm
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Kiadói előszó                                                          17
Előszó                                                                 19
BEVEZETÉS                                                              23

                                  I. RÉSZ
             AZ ÖSSZEHASONLITHATÓSÁGRÓL ÁLTALÁBAN
I. A kvantitatív összehaeonlithatóság korlátozottsága                  27
   1. Lehetséges-e kvalitatíve eltérő objektumokat kvantitatíve összehason- 
      lítani                                                           28
   2. Az összehasonlíthatóság kritikus határa mint az „összehasonlíthatóság
      kritériuma"                                                      30
   3. A kvantitatív összehasonlíthatóság sohasem korlátlan             31
II. A kritikus határ és a célkitűzés szerepe a kvantitatív elemzésben  33
   1. A kritikus határ szerepe a természettudományban és a közgazdaságtudo- 
      mányban                                                          33
   2. A kritikus határ objektíve adott, vagy csak a „nagyságdefiníció" laza- 
      ságából ered ?                                                   34
   3. A céltudatos összehasonlítás megkülönböztetése az öncélú összehasonlí-
      tástól, az ún. rendezési játéktól                                37
   4. A közvetlen összehasonlítástól a tulajdonképpeni mérésig         39
   5. A kritikus határ számszerűsíthetősége                            43
   6. A kvantitatív összehasonlításnál érvényesülő egyéb tényezők      44
   7. A rendezési játék eredete, jelentősége és káros behatolása a tudomá-
      nyos elemzésbe                                                   47
   8. Fejtegetésünk eddigi lépéseinek összefoglalása                   49

                                  II. RÉSZ
   A GAZDASÁGI FEJLETTSÉGI SZINTEK ÖSSZEHASONLITÁSÁNAK 
                  ELVI ÉS MÓDSZERTANI PROBLÉMÁI
I. Gazdasági modell fejlettségi szintek kvantitatív összehasonlítására 53
   1. Különböző országok fejlettségi szintjeinek összehasonlítása csak a fejlő-
      dési folyamat jellemzői alapján lehetséges                       53


    2. A kvalitatív és kvantitatív változások összefonódása                   55
    3. Kiküszöbölhetők-e a kvalitatív változások a fejlődés elemzéséből, ha ér-
       tékben, illetve pénzben mérjük a társadalmi terméket?                  59
    4. A gazdasági modell alapját képező absztrakciók rögzítése               61
    5. A parciális termelékenységváltozások súlyozott átlagát kifejező két 
       mutató                                                                 64
    6. A termelékenységnövekedés láncindexszel képzett egységes mutatója 73
    7. A fejlődési folyamat elemzésére kialakított modell alkalmazása több 
       ország fejlettségének összehasonlítására                               78
II. Két ország fejlettségi szintjének gyakorlati összehaeonlítása társadalmi termék- 
       halmazuk tételenkénti átárazásával                                     83
    1. Mennyiben oldhatók fel a modellképzésnél elfogadott absztrakciók; pél-
       dául az értékarányos árrendszer feltételezése                          83
    2. A termékek kvalitatív azonosságára vonatkozó feltételezés              85
    3. Zárt gazdasági egység feltételezése                                    88
    4. Azonos össztársadalmi munkaráfordítás feltételezése                    88
    5. Azonos értékű pénzegység feltételezése                                 90
    6. Példa kés 1% mutatók számszerű értékeinek alakulására tényleges or- 
       szágok összehasonlításánál                                             90
III. Két ország fejlettségi szintjének beszehaeonlítáea valutakulcs aegítségével 94
    1. Hogyan tevődik át az összehasonlíthatóság problematikája a felhasz-
       nált adatokra                                                          94
    2. A társadalmi termék fogalmának körülhatárolása                         95
    3. A valutakulcs kialakulását befolyásoló tényezők és a külkereskedelmi 
       kapcsolatok modellje                                                   99
    4. Közbevetve, a kölcsönösen előnyös külkereskedelem alapja: k„,,>k„„,9 102
    5. A valutakulcs alapértéke                                               106
    6. A valutakulcosal nyert kv mutató értékeinek eltérése a tételenkénti át- 
       árazással meghatározott k, mutató értékeitől                           111

                                     III. RÉSZ 
           ÚJ MÓDSZER A GAZDASÁGI FEJLETTSÉGI SZINTEK 
                            OSSZEHASONLITÁSÁRA
I. Az új módszer lényege és körvonalazása                                     119
    1. Mi tette szükségessé új összehasonlítási módszer keresését             119
    2. Az új módszer alapját képező két hipotézis                             120
    3. Az új módszer rövid összefoglaló ismertetése                           123
II. A módszer kiinduló adatainak megválasztása, kialakítása és ábrázolása     128
    1. A vizsgálat alapjául veendő országok megválasztása                     128
    2. A kiválasztott országok egy főre eső nemzeti jövedelmének előzetes 
       rögzítése                                                              129
    3. Az NO-mutatók megválasztásánál érvényesülő alapvető szempontok 130
    4. Az NO-mutatók középvonalának meredeksége                               132
    5. Az NO-mutatók értékeinek szórását előidéző tényezők                    133


   6. Szorosabban korreláló mutatók kialakításának szempontjai                125
   7. A korreláció fokozása egyes NO-mutatók konkrét kialakításánál           137
   8. Az NO-mutatók függetlenségére vonatkozó követelmény                     140
   9. Az NO-mutatók yu értékeinek ábrázolása az x,,                   nemzeti
      jövedelem/fő függvényében                                               142

III. Az NG-mutatók értékei és a fejlettségi szint közötti összefüggés meghatározása 144
   1. A módszer lépéseinek ismertetési sorrendje és a műveletek tényleges ősz-
      szefonódottsága                                                         144
   2. A középvonal meghatározása nem csupán matematikai feladat               147
   3. Rövid bepillantás műhelytitkainkba                                      150
   4. A középvonal kialakítása a mozgó átlag módszerével                      152
   5. A középvonal függvény alakban való rögzítése nem változtat annak em- 
      pirikus jellegén                                                        154

IV. A fejlettségi szintek, vagyis az xi "„ értékek meghatározása              156
   1. A fejlettségi szintek meghatározhatóságának alapja: a kiinduló adatok
      „megőrződése" a középvonalakban                                         156
   2. A fejlettségi szintek meghatározási módjának rövid ismertetése .. .     157
   3. A fejlettségi szint meghatározása az „Eltérési grafikonok" egyedi mérle-
      gelése alapján                                                          160
   4. A fejlettségi szint meghatározása az x5 értékekből képzett átlaggal . . 166
   5. Az x" értékek korrigálása egyedi mérlegeléssel és az xi, kor, fejlett-
      ségi mérőszámok végleges rögzítése                                      170
   6. Összefoglaló megjegyzések                                               173

V. Milyen fejlettségi szint-intervallumban és milyen pontossággal alkalmazható 
      módszerünk                                                              176
   1. A gazdasági fejlettségi szint mint átlagérték és a fejlettségi gradiens . . . 176
   2. A fejlettségi gradiens hatása a mutatók értékére és a fejlettségi szint meg- 
      határozására                                                            179
   3. A fejlettségi gradiens szerepe gazdaságilag fejlett országok vizsgálatánál 182
   4. A jövedelemelosztás egyenetlenségének hatása az NO-mutatók értékére 185
   5. A fejlettségi és a jövedelemeloszlási gradiens döntő jelentősége elmara-
      dott országok fejlettségi szintjének meghatározásánál                   189
   6. A módszer alkalmazhatóságának felső fejlettségi szinthatára             195
   7. Ellenőrző számítások                                                    198
      a) A valutakulcson alapuló skála megőrzése                              198
      b) Az x" hibavalószínűségének ellenőrzése                               200
      c) Összehasonlítás M. Gilbert adataival                                 202
      d) Ellenőrzés a szórási intervallum módszerével                         203
   8. A pótmutatók figyelembevétele                                           206

VI. Magyarország gazdasági fejlettségi szintjének meghatározása               207
VII. A fejlettségi szirti meghatározására kidolgozott módszer „melléktermékei"  212
JKUYZETEK                                                                     215

A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Jánossy Ferenc

Jánossy Ferenc további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Jánossy Ferenc

Jánossy Ferenc további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.