A géniusz kötelez. Tanulmányok Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára.

Sem a tömegmédiumok színvonalas ismeretterjesztése, sem tudományos műhelyeink rangos konferenciái nem pótolhatták a magyar könyvkiadás súlyos mulasztását: nem feledtethették, hogy maga az ünnepelt alig jutott szóhoz. Pedig lett volna mondanivalója. Hiszen Liszt Ferenc nemcsak a zenetörténet egyik óriása volt, hanem kora kulturális életének egyik legérzékenyebb és legnagyobb hatású szereplője is, aki írói munkásságával is kitörölhetetlen nyomot hagyott százada ’szellemi körképén’. Éppoly mélyen foglalkoztatták a 19. század ’uralkodó’ politikai eszméi, miként a szépirodalom, a társművészetek, az erkölcsfilozófia, az esztétika és a teológia problémái s mindezeken túl maguk a sorsfordító történelmi események. Számunkra akkor is fontos életrajzi és egyben kultúratörténeti tény lenne ez, ha pusztán magyarságának büszke vállalása indokolná, hogy nemzeti kultúránk részének tekintsük szellemi hagyatékát. Ám ennél lényegesen többről van szó: Liszt Ferenc nemcsak érzelmi közösséget vállalt szülőhazájával, hanem gondolkodóként és cselekvő honpolgárként is a nemzeti sorsközösség tagjának tekintette magát. Ez a tanulmánykötet meggyőzheti az olvasót, hogy mindaz, amit a 19. század egyik legnagyobb géniusza az életről és a művészetről gondolt, éppoly aktuális és inspiráló, miként zenei életműve. Az itt közölt tanulmányok - Liszt írói hagyatékának mostohasorsát némileg feledtetve - bepillantást engednek a zeneszerző páratlanul gazdag gondolatvilágába, s egyúttal közvetíteni törekszenek a mester legfőbb mondandóját. Mert tőle is tanulhatjuk: hogyan válhat a zenei élmény a világról alkotott képünk részévé, s hogyan avathat bea gondolkodás a művészet titkaiba. A két ’szakmai mélyinterjú’ - az egyiket Vásáry Tamás adta Bónis Ferencnek, a másikat Kocsis Zoltán Szegedy-Maszák Mihálynak - csak műfajában különbözik a kötet nagyobb részét kitevő értekezésektől. Világhírű művészeink ugyanazona nyelven beszélnek, mint a teológus Békési Sándor, a zenetudós Bónis Ferenc, a művészettörténész Eisler János, a pszichiáter-filozófus Pethő Bertalan, a jogtudós-művelődéstörténész Szmodis Jenő, a szociológus-politológus Vass Csaba s az irodalomtörténészek: Balogh Csaba, Gróh Gáspár, Hermann Zoltán és Kulin Ferenc. Az egyetemes kultúra nyelvén.

Mutass kevesebbet