A genti oltártól Wittenbergig

Éles Csaba A genti oltártól Wittenbergig című kötete széles kitekintésű és rendszerező jellegű tudományos munka. Elsősorban egyetemi és főiskolai tankönyvnek készült, de a középiskolai tanulók és az igényes ismeretterjesztés hívei is haszonnal forgathatják. A politika-, a had-, a társadalom- és gazdaságtörténeti alapozás után tárgyalja az irodalom és a színház, a nyomdászat és a vallás, a zene és a képzőművészetek alkotóit és műveit. A Németalfölddel, azaz a mai Belgiummal és Hollandiával foglalkozó első rész (A városok hazája) főszereplői Rotterdami Erasmus és Christophe Plantin, Justus Lipsius, Mercator és Vesalius. Míg a frankó-flamand zenekultúrából Guillaume Dufay és Johannes Ockeghem, Josquin Desprez és Heinrich Isaac, addig a képzőművészetek képviselői közül Jan van Eyck és Rogier van der Weyden, Hugó van der Goes és Hans Memling, Hieronymus Bosch és idősebb Pieter Bruegel neve kívánkozik elsősorban kiemelésre. A Németországot bemutató második rész (A reformáció igézetében) legfontosabb alkotóegyéniségei Nicolaus Cusanus és Regiomontanus, Agrippa von Nettesheim és Paracelsus, Georgius Agricola és Johannes Kepler, Konrad Celtis és Johannes Reuchlin, Philipp Melanchton és Willibald Pirckheimer, Ulrich von Hutten és Johannes Gutenberg. Mivel az egyébként flamand származású Orlandus Lassus művészete Münchenben bontakozott ki, így ő is ebben a részben kapott önálló fejezetet. A legnagyobb terjedelmet azonban vitathatatlanul Luther élete és hite, a reformációban játszott meghatározó szerepe és a kultúrához való termékeny viszonya illeti meg. A németországi festészet reprezentatív művészei Albrecht Dürer, idősebb Lucas Cranach és Matthias Grünewald. A szerző a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszékének docense, a filozófiatudomány kandidátusa. Újkori európai művelődéstörténetet, kultúrafilozófiát és esztétikát tanít. A Nemzeti Tankönyvkiadónál eddig két kötete jelent meg. Az egyik jelen könyv előzménye: A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között. A másik: A rejtőzködő én. Az önismeret felfedezőútjai (Monográfia az emberről).

Mutass kevesebbet