A globális gazdaságon innen és túl

Name: A globális gazdaságon innen és túl
Price: 1375.00 HUF
Availability: InStock
Author: Práger László
ISBN: 9789639698406

Práger László - A globális gazdaságon innen és túl, Budapest 2008 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 375 Ft

2 500 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

100

hűségpont

Hogy működik az alku?

A gazdaság konvencionális folyamatai, a gazdaság „terjedése" hasonló a vérkeringéshez vagy az emberi nyirokrendszer működéséhez: minden utat és távolságot bejárva lehet megközelíteni a további pontokat. ... Az információs társadalom világában a mozgáshoz már nem kell utakat építeni. De ha nem épülnek utak, akkor nem alakulnak ki az út mellett városok, gazdasági vagy kulturális központok Azonban a globalitás lehetőséget is jelent. ...(Előszó, 1. fejezet) A legfontosabb kérdés a GDP „tulajdonlásának" témája, vagy másképpen fogalmazva: kié a GDP? A globálissá vált világban az országhatárok feloldódásával, a transznacionális vállalatok megjelenésével... érdekes és fontos: a megtermelt javak mekkora hányada van az országba telepedett külföldi vállalatok tulajdonában, milyen gazdasági és pénzügyi erőkkel rendelkeznek, vállalkozásuk nyereségének mekkora részét költik el Magyarországon, forgatják vissza saját vállalatuk fejlesztésébe vagy utalják át az országon kívülre. (2. fejezet) A munkahelyétől, a tőkétől egyre függőbbé váló munkavállaló nem csupán ... Európa vagy országa fellendüléséért és sikeréért dolgozik: egyre erősebben függ vállalata eredményének, nyereségének, vagy tőzsdei szerepének ... alakulásától. Mindez a globális világ realitása. (5. fejezet) Európa valójában abban a világban és mezőben kívánta utolérni az Egyesült Államokat, amelynek szabályait, játékterét, céljait maga az Egyesült Államok alakította ki történelmének évszázadai során. (8. fejezet). A nyugati erővonalak nem feltételezték, de nem is várták azt a mértékű „internacionalizálódó" folyamatot, a nemzeti erő olyan feloldódását, amely a rendszerváltást követő egy évtizedben Magyarországon bekövetkezett. (11. fejezet). Nemsokára újra teljes erővel dolgozhatok abban az irányban, amely a múltban életem iránya volt és a jövőben is az lesz, amíg Isten erőt ad, azaz, hogy magyar hazánk minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen " (Habsburg Ottó levele. 1999. július 3.11. fejezet) Magyarország számára a nemzetközi szervezetek keretei, a felvett hitelek, a beáramlott működőtöke, az európai uniós támogatások jelenthetnek csupán további külső térnyerést és jelenthetik az elgyengült belső gazdaság megerősödését. Ha kiürülnek az elmaradott régiók falvai,... ha a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó kis- és középvállalatok továbbra is a hazai gazdaság mellékszereplői maradnak, akkora hatalmas infrastrukturális beruházások ... élettelen, „virtuális" pontokat kötnek össze, vagy csupán a nagy transznacionális vállalatok számára teremtenek új lehetőségeket Ám hosszabb távon a transznacionális vállalatok ésszerű érdekei sem valósulhatnak meg egy leszakadó, elgyengülő országban. (Előszó, 12. fejezet).

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789639698406
Kiadó:	Aula Kiadó Kft.
Kiadás éve:	2008
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kaloprint Nyomdaipari Kft.
Borítótervezők:	Szerencsés János
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	334
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

A XXI. SZÁZAD VILÁGA: A FECSEGŐ FELSZÍN ÉS A HALLGATÓ MÉLY 15
1.1	A (globális) világ egy hete 2006 végén 15
Gyorsuló idő. kiterjedő tér 15
Egy napilap hírei 18
1.2	Összerendezhető-e a történések világa? 25
Az új (globális) világ 25
Az „egyidejű" világ 26
A tereken való átlépés veszélyei és lehetőségei 28
A konvencionális világ 30
Az együtt élő konvencionális és új világ 31
A mérhetőség megváltozott mércéje 33
A fenntartható fejlődés 33
A teljes globalitás: a Föld és az azon túli egysége 35
2. HELYEK A VILÁGBAN: ORSZÁGOK VERSENYE 37
2.1	AZ országerők állapotjelzői 40
2.2	A gazdaság nagysága: a bruttó hazai termék (GT)V)--42
Egyenlő-e a száz a százzal? 42
Az eredmény és az út 43
A Ül és a 1rossz( GDP: 100-10= 110? 44
A bruttó számokon túllépő mérési kísérletek 45
Összeadható-e a GDP? 47
Kié a GDPPi 47
2.3	A gazdasági ás katonai erő 50
2.4	Az új dimenzió: az információs társadalom sztrádája 51
2.5	A nemzetközi gazdaság: külkereskedelem és működőtőke 53
2.6	A gazdaság fejlettsége, az egy főre jutó GDP 56
2.7	A népesség 58
Elméletek a népesedésről 58
A világ egésze és a fejlettek, fejletlenek 59
Szakadékok 60
A korfa jelzései.. A 61
Az országsorrend 63
2.8	Az életminőség: a HDI mutató 64
2.9	A terület: a határos és a határtalan tér 66
A nagyhatalmúság térfeltétele 66
Az eltűnt tér? 67
2.10	Összegzés: országok erősorrendje és erőtere 68
A XXI. SZÁZAD ELEJE GLOBÁLIS VILÁGÁNAK KEZDETEI:
ÚJ ERŐTEREK KIALAKULÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 71
3.1	A korai előzmények 71
A követők és a követettek 72
Az ipari forradalom, a globalizmus előfutára 73
Az Amerikát meghódító Európa és a győztes Amerika 74
A második világháború előtt 76
3.2	A hatalmi terek átrendeződése a második világháború után 78
AZ EGÉSZ VILÁGOT ÁTFOGÓ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK RENDSZERE 82
4.1	A második világháború utáni kezdetek és a XXI. század elejének képe 83
A kettészakított világ 83
A bővülések kora 86
4.2	Az Egyesült Nemzetek Szervezete 87
A kezdetek 87
Az alapcélok 89
Az ENSZ szervezete, döntési mechanizmusa 90
Növekedés és mélyülés 92
A Millenniumi Nyilatkozat 93
4.3	A bretton-woodsi pénzügyi intézmények:a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 94
A beteg belső struktúrák külső orvoslása 95
A humán globalizmus: az IMF és a Világbank induló céljai 95
A deklarált döntési pontok és a valóságos erőviszonyok 97
A tevékenységi keretek: a várostervezőktől a portfóliómenedzserekig 99
Nyugattól Keletig 100
Visszaszámlálás 100
4.4	A GATT-tói a WTO-ig 101
WTO: a helyben járástól a kiútkeresésig 105
4.5	Az OEEC-től az OECD-ig, a kettészakított Európától az újraegyesülésig 106
4.6	A nyugati világ katonai szervezete: a NATO 111
4.7	A kiteljesedett nemzetközi szervezetrendszer 111
AZ INTEGRÁCIÓK: A BŐVÜLÉS, A MÉLYÜLÉS
ÉS A HELYKERESÉS A GLOBÁLIS VILÁGBAN , 114
5.1	Az európai eszme születése | 115
5.2	A második világháború utáni évek: az egységes Európa helyett
a KGST, az EGK és az EFTA kialakulása 116
A szocialista gazdasági közösség: a KGST 118
Nyugati integráció helyett: Európa Tanács 119
Iparági közösség: az ÉSZAK 120
A „hatok" gazdasági integrációja: az EGK 120
5.3	A Római Szerződéstől az EFTA létrehozásán át az első bővülésig 121
5.4	Az első bővülés: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozása
és az intézményi működés fejlődése (1973-1981) 123
5.5	A „déli bővülés": Görögország, Portugália, Spanyolország tagsága.
Az egységes piac felé vezető út: az Egységes Európai Okmány 124
5.6	A maastrichti szerződés: az Európai Unió létrejötte 126
Transznacionális és európai határnyitás 128
Az európai és a „vállalati" polgár 128
5.7	Az Európai Unió nyugati bővülésének utolsó szakasza:
Ausztria, Finnország, Svédország 1995-ös csatlakozása 130
Az Európai Gazdasági Térség 130
5.8	Kísérlet a döntési rendszer fejlesztésére: a „félbehagyott"
amszterdami szerződés (1997) 131
5.9	Az EU történetének új szakasza: a keleti bővítés 132
A négy „szocialista évtized" hagyatéka 133
Elvesztett kohézió? A bővülés és a növekvő fejlettségbeli különbségek 135
A keleti bővítés történeti folyamata 137
Verseny az uniós tagságért, (globális és európai) verseny a rendszerváltó országokért 138
A követendő kritériumok: politika, gazdaság, jogharmonizáció 140
A felvételiző országok „érettségvizsgálata". Differenciálás helyett Big Bang 141
Koppenhágától Koppenhágáig 144
5.10	Az Európai Unió intézményrendszere: technika és tartalom 145
5.11	Az Európai Unió közös és közösségi politikái 150
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS A PÉNZTŐKE VILÁGA
(A KÜLKERESKEDELMI NYITÁSTÓL A MŰKÖDŐTŐKE HATALMÁIG) 152
6.1	Elméleti gondolatok a globalizációról 152
Globalizáció és regionalitás 152
Az idő és a tér új viszonya 153
6.2	A folyamatosság és a tereken való átlépés: a szövetrendszer és a szigetvilág 155
6.3	A globális világhoz vezető kezdetek: a külkereskedelem virágkora 155
A termelés és a világkereskedelem gyorsulásának eltérő trendjei	155
6.4	Az országok fölé nyúló vállalati és tőketér 161
6.5	Az 1973-as olajárrobbanásba TNC-k hatalomátvétele, az
„országvilágok" és a vállalati erőtér új hatalmi szerkezete	163
6.6	A (földrajzi) tértől való függetlenedés kora: a leányvállalatok
hálózati rendszerének kialakulása 166
A termelési központoktól a fogyasztóközpontok felé	167
6.7	Az „e-világgazdaság": a tömeg(termelés)től a magányos
fogyasztói tömegig 168
6.8	A hatékony tőkekoncentráció: az egyesülések és felvásárlások (M&A) kora 168
6.9	A mérhetetlen mérése: a TNI 170
A KÜLÖNBSÉGEK VILÁGA - ORSZÁGOK, INTEGRÁCIÓK, RÉGIÓK ÉS AZ EGYES EMBER 172
7.1	Az országok: felzárkózások és lemaradások 173
7.2	A középső szint: régiók, tartományok 175
Európa régiói és a régiók Európája 175
A kínai fejlődési modell: növekvő regionális különbségek 177
Az Egyesült Államok: konvergencia szélsőségekkel 179
A területi különbségek feloldódása 179
7.3	Az emberek világa 182
A gazdagság és a szegénység terhei 182
Tízmilliárd dollárral az ötvenen kívül 183
A gazdagság mutatói 184
A fennmaradó kétmilliárd 185
Egyenetlen felzárkózás, végletes lemaradás 186
Egyformaságok a különbségekben: az Egyesült Államok, az EU és Magyarország példája 187
A VERSENYVILÁG 190
8.1	A verseny világa, a világ versenye 190
8.2	A versenyképességi mutatók végtelen sora: a választás lehetőségei... 192
Korai nemzetközi versenyképességi mutatók 192
A nyitottság rangsora 193
Az információs társadalom ítéletei 194
Még komplexebb mutatók: több száz szempont, egy közös követési célpont... . 195
A kormányzati hatékonyság 196
8.3	Kultúrák harca 197
8.4	Amerikai és európai értékrendek: kölcsönös közelítések 200
8.5	Felzárkózási folyamatok: sikerek és kudarcok 202
Egyesült Államok és Anglia: versenyből lett közösség 202
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió: találkozás a transznacionális térben ...202
Az Egyesült Államok és Európa: a lisszaboni célok újragondolása 203
Európa kohéziója és a német újraegyesülés intelmei 205
Globális versenyképesség, vagy a külső célok térnyerése? 207
Az ír pálya: partvonalon innen és túl 208
8.6	Az Egyesült Államok, Kína vagy a transznacionális vállalati tér évszázada? 209
A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG A SZOCIALISTA VILÁGBAN 214
9.1 Az első visszatérési kísérlet a fejlett nyugati világhoz: az 1956-os magyar forradalom 215
A forradalom előzményei 215
Az önálló gazdaság 216
A nemzeti szabadság 217
Szovjetellenesség, nemzettudat 220
Magára hagyott ország vagy nemzetközi realitások? 221
9.2	Az 1968-as új gazdasági mechanizmus 224
9.3	A visszarendeződésektől a Nemzetközi Valutaalapig 226
Nyitott elméletek bezárt keretekben 226
Központosító komplex program 228
A kritikus pontig vezető út: a hetvenes évek 228
9.4	A fordulat éve: 1982 232
9.5	Kilábalás vagy elmélyülés? 234
Gazdaságszerkezet, gazdaságpolitika: út a változásokhoz 234
Reálfolyamatok: feszültségek fogságában 235
A VÁLTOZÓ MAGYARORSZÁG A VÁLTOZÓ VILÁGBAN 238
10.1	A külső erőtérváltozások belső lenyomata 238
10.2	Szovjet-amerikai „útkereszteződés" és a keleti országok 241
10.3	Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezései:
út a kelet-európai rendszerváltáshoz 245
10.4	A rendszerváltás szövetrendszere: szétválások és kapcsolódások .247
10.5	A rend mélyrétegeit érintő elméletek: nyitottság és tulajdonviták ...249
A nyitottságelmélet 249
A tulajdonviták 250
10.6	A kormánydiplomácia és a transznacionális vállalati tér találkozása 253
10.7	A magyar vállalati erők: a szocialista piacgazdaságtól a tőkés tulajdonig 256
Zártkörű reformpárbeszéd 256
Az átléphető és az át nem léphető határok 257
Átváltozás előtt a változásról 259
10.8	A politikai ellenzék meghatározó szerepe. Politika és gazdaságtan 259
Az ideológiáktól a szervezetekig 259
Párt- és gazdaságpolitika: nincs harmadik út 261
Többpártrendszer; tulajdonreform 262
10.9	A rendszerváltó Magyarország kapujában 264
10.10	A gazdasági programjavaslat 265
10.11	Ki kicsoda Magyarországon? 267
A GLOBÁLIS MAGYARORSZÁG A GLOBÁLIS VILÁGBAN 268
11.1 A reálszféra változásai 269
Visszaeső bruttó összteljesítmény 270
A külkereskedelem földrajzi reorientációja: a Kelet-Nyugat váltás 272
A külföldi működőtőke térnyerése, a privatizáció 276
A gazdaság szereplőinek megsokszorozódása: a decentralizációs folyamat 281
Csökkenő foglalkoztatás, tömegessé váló munkanélküliség 283
Nemzeti gaz4asági stratégia vagy a külföldi tőkevonzás primátusa? 285
A magyarországi vállalati szerkezet: a duális gazdaság és társadalom kialakulása 288
A reálszféra és a spekulatív tér: elkülönülések és találkozások 290
Gazdaság és társadalom: növekvő különbségek 295
11.2	Magyarország a nemzetközi szervezetek erőterében 297
A második világháború után: körön kívül 297
A négy évtizedes szétválás kezdete: az OEEC és a KGST (298)
A Varsói Szerződés: a szocialista katonai tömörülés 302
Az ENSZ: az első, az egész világot átfogó nemzetközi szervezeti tagságunk Q303)g
A GATT: kapcsolódás a nemzetközi kereskedelem intézményéhez 304
Az erősödő új kötődés: az IMF- és az IBRD-tagság 305
Az OECD és a NATO: a sor vége 306
11.3	Európából a bővülő Európába 307
Az EGK-megállapodástól az EU-tagságig 309
GAZDASÁGON INNEN ÉS TÚL (EGYENSÚLYRÓL ÉS LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOKRÓL) 318