Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

A görög eposz története

A görög eposz története - Régikönyvek
A görög eposz története - Régikönyvek A görög eposz története - Régikönyvek A görög eposz története - Régikönyvek A görög eposz története - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Kempf József
Kiadó:
Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás éve:
1897
Kiadás helye:
Budapest
Kötés típusa:
fűzött műbőr
Terjedelem:
352+429
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 18.00cm
Kategória:
ÖTÖDIK FEJEJET. Oldat
Az Odysseia. — A költemény elemzése. Biblia-
raphia
Foglalat: I. Az Odysseiára vonatkozó kérdések önálló
olta. Az első négy ének. — II. Az V—VIII. ének : Odys-
ens a phaeákoknál. — III. A IX—XIII. ének : Odysseus
lbeszélései ('Akv.ívou andkoyo:). — IV. A XIII —XVI. ének :
dysseus visszaérkezése Ithakába. — V. .\ XVII XX. ének :
dysseus próbáratevései palotájában. — VI. A X XI—XXIV.
nek : Odysseus bosszuállása 5

IIATODIK FEJEZET.
Az Odysseia megalakulása. — Foglalat: I. Az eredeti
gységesség rendszere : Nitzseh és Müller Otfried. — IL Az
nálló énekek rendszere : A Telentachia, Odysseus elbeszélései,a
második rész énekei. — III. Kisérletek az alapvető csopor-
ozatok visszaállitására: Kbehly és Kirehhoff. — IV. Az
dysseia megszületése : az alapvető elem. — V. Az Odys-
eia kibövítése az elbeszélés folytatása útján. — VI. A köl-
emény bevégzése 69

HETEDIK FEJEZET.
Szellem és művészet az Odysseiában. Foglalat:
. A költemény terjedelme és arányai. A tárgy egységessége
cselekvény menete. Az Odysseia kevésbbé változatos, mint


rVJu
az I lias. — II. Az elbeszélés. Cj jellemvonások : kevesebb
mozgalmasság és több érdeklődés, A nagy jelenetek :
Vihar, a Kérök halála. A költemény általános hangja : a ha-
sonlatok ritkasága, az elbeszélés valószinfisége és finomsága.
Az ember és a természet ; Eumaeos lakása. Képzelem. A ter-
mészetes a csodálatosban : a Kyklops. — 111. A személyi-
ségek : Odysseus ; jellemének költői és erkölcsi értéke ; ki-
magasló szerepe a költeményben. — IV. Másodrendű szemé-
lyiségek : Odysseus hozzátartozói, Telemachos, Eutnaeos és
Philoitios ; ellenségei: a kérük. Legendaszerű személyiségek:
Alkinoos, a vendéglátó király ; Nestor és Menelaos. — V. A
nők: Penelope, Arete és Helena ; Nausikaa. — VI. Az iste-
nek az Odysseiában Egyetértőbbek és erkölcsösebbek, mint
az Másban. A részletekben 'való eltérések: Atheneszerepe. --
VII. Az Odysseia nyelvezete

NYOLCZADIK FEJEZET.
Homeros és a Homeridák. Foglalat : 1. Homeros
életrajzai. — II. Valószinü története : az aeol- és az ión-elem.
A chiosi Homeridák. — III. A homerosi költészet elterjedése.
A dalosok. A Homeridák utazásai. A samosi Kreophylidák. —
IV. A rhapsodosok. A homerosi költemények gyűjtése a
különböző városokban. Lykurgos, Solon, Pisistratos. — V. A
homerosi chronologia 15,4

K1LENCZEDIK FEJEZET.
A oyclikus költészet. Bibliographia 20::
Foglalat: I. A cyclus átalános fogalma. — II. A cyclus
trójai része. Riletosi Arktinos dethiopis és. Itios. bevétele ezbutí
művei. Lesehes Kis Mása, cyprusi Stasinos Kypriája. Hagias
Visszatérései, Eugamon Telegonidja. — III. A thebaei cyclikus-
költők. A Thébais, az Epigonok, az Oedipodia. — IV. A többi
cyclikus költemény : a Titanomaehia, a Danais, az Amazo-
nok harcza, Minyas, Oeehalia elfoglalása. — V. Rhodusi
Pisaodros .Herakleid-ja. A herosi Theogamiák 2u l


TIZEDIK FEJEZET. Oldal
A hesiodosi költészet előzményei. Foglalat : I. A
hesiodosi költészet lényegileg tanító költészet, mely a száraz- földi Görögország tulajdona. — II. A tanitó-költészet elemei
földi Görögország tulajdona. — II. A tanitó-költészet elemei
Hesiodos előtt : 1-ör genealogikus elemek, 2-or erkölcstani
mythosok. — III. Apológok. Velös mondások. Technikus sza-
bályok. IV. Hesiodos. A mondák és a történelem. — V. Mely
időkben élt Hesiodos 9 246

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A Munkák és Napok és a gyakorlati költészet
Bibliographia 276
Foglalat: I. A Jlankdk és Napok ezinrd költemény
elemzése. — H. A költemény alapvető egységessége. —
Ill. Az érzelmekről; melyek a hesiodosi költészetet inspirál-
ják. — IV. A leíró elem értéke. — V. Hogyan látta Ilesio-
dos a természetet? — VI. Hesiodos nyelvezete. — VII. A
gyakorlati költészet egyéb művei 281

TIZENKETTEDIK FEJEZET.
A Theogonia-és a genealogikus költészet. Fog-
lalat : I. A genealogikus költészet fogalma.. -- I I. A Theo-
gonia elemzése. A költemény alapvető egységessége. A szerző
átalános ezélja. A mű keltére vonatkozó conjecturák. Való-
szinű bővülései. — III. A Theogonia költészeti értéke.
A költemény versezete és nyelvezete. — IV. Hesiodosnak
tulajdonitott egyéb genealogikus költemények: a Katalo-
gusok, a Nagy Eoiai ezíniti költemények stb. Hesiodos-féle
kis epopoeák 343

TIZENHARMADIK FEJEZET.
Az epikai korszak vége. Bibliographia . . . . 401
Foglalat: I. Az epikai korszak vége. Az úgynevezett
homerosi hyinnusok. Az epigraninulk. — A •Batrachomyo-
machia a 171ccrgites. — III. A görög szellem az epikai kor-
szak végén 403


Mások ezt is megvették mellé

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...