A "gyermek Jézusról" nevezett Szent Terézia nővér karmelita apácának önéletrajza (1873-1897)

A "gyermek Jézusról" nevezett Szent Terézia nővér karmelita apácának önéletrajza (1873-1897). Budapest, 1926. Szent-István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. [A legújabb francia kiadás után készült javított és bővített IV. kiadás] 388 p. Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva. Félvászon. // A Gyermek Jézusról nevezett szent Terézia önéletrajzának ezen IV. magyar nyelvű kiadása a legújabb, 1925. év végén megjelent francia nyelvű eredeti kiadásnak hű utánzata, a bővített új «Bevezetéssel» és «Befejezéssel», ahol az Egyház ezen új szentjének jellegzetes szerepe az emberek megszentesülésének munkájában domborodik ki és ahol - a «Befejezésben» - a boldoggá- és szenttéavatás egész folyamatát rövid, de kimerítő leírásban ismerjük meg; XV. Benedek és XI. Pius pápák ünnepélyes beszédei teszik a zárókövet az egész műnek bájos és fölséges alkotásához. Ezen IV-ik kiadásban szent Teréz leveleit is fölvettük, - föl kellett vennünk, mert azokban talán még inkább, mint önéletrajzában, a Szent benső életének már a hősi fokot érintő életszentségének remek kifejezésére találunk. Ezen levelek nélkül a mű nagyon is csonka, hiányos lenne. Az eredeti francia kiadástól a magyar kiadás csak egyben - szent Teréz költeményeiben - mutat eltérést, miután egyelőre elégnek látszott, hogy azokból csak néhány szemelvényt mutassunk be az olvasónak. Mindenesetre kívánatos volna az összes költemények hü fordítása és külön kiadása Az önéletrajz és a levelek eredeti, most is változatlan szövegének átültetése magyar nyelvre megboldogult Nagyfejed Gabriella angolkisasszony munkája, aki ezen újabb kiadást már nem érhette meg, miután 1920 december 20-án elhunyt. Ezen fiatal apácának élete szorosan egybeforrott a Kis szent Teréz ((önéletrajzával)) és mintha csak az lett volna rövid életének hivatása, hogy ezt a bájos, kedves Szentet Magyarországban is meghonosítsa. A lelkirokonság a Szent és ezen magyar fordító apáca közt szinte szembeötlő volt azoknál, akik őt személyesen ismerték; ez tette lehetségessé, hogy Nagyfejeő megjelenítésében a Kis Teréz úgyszólván mintegy magyar szent szól hozzánk.

Mutass kevesebbet