A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága (dedikált)

A gyimesi csángó kultúrát a XX. században a magyar népi műveltség legrégiesebb helyi változatai között tartják számon. Gyimes a Székelyföld néprajzának múzeuma, vagyis, ami ott hamarabb eltűnt, elenyészett, itt változatlanul vagy átformálódva még tovább fennmaradt. A viseleti darabok, a mustrák, a házak és bútoraik, növényismeret, párválasztás, a lakodalom némelyik mozzanata, a középkori keretezettségű katolicizmus, a pogány emlékeket felvillantó néphit, a ráolvasások, a táncok, balladák, keservesek, a hiedelmek nemcsak esztétikailag szépek, vagy más szempontokból érdekesek, nemcsak megborzongatják az embert, hanem a tudomány számára lehetővé teszik a népi kultúra múltjának tanulmányozását, pontosabban megértését. A magyar-román kapcsolatok néprajzi anyagát tanulmányozni, annyit jelent, mint a más vidékeken már eltűnt jelenségek előzményeire következtetni, a néphagyomány életrajzát a múltba hatolva követni.

Mutass kevesebbet