A gyimesi csángók táncélete és táncai

A Keleti Kárpátok vízválasztóján túl, de még a régi Csík megyében hatalmas területen él a gyimesi csángók régies kultúrájú népcsoportja (ma részben Harghita, részben Bacau megye). A csíki vízválasztótól Moldva felé haladva a Tatros (Trotus) és a belé futó kis patakok szűk völgyeiben számtalan kisebb-nagyobb településük Gyimespalánkáig (Palanca) húzódik. A legismertebb és legnépesebb három falu: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Jos), és Gyimesbükk (Ghimes Faget). A kevésbé ismert kisebb települések a Tatros völgyén lefelé haladva a következők: Bükkioka, Komjátipataka (Comiat), Bothavas-pataka, Sántatelek, Farkasok pataka, Ugra-pataka (Valea Ugra), Görbe-patak (Valea Girbea), Gáborok-pataka, Tímárok pataka, Setét-patak (Valea Intunecoasa), Boros-patak (Valea Boros), Tarkó (Tarcau), Antalok pataka (Valea lui Antaloc), Kápolna-patak (Valea papelei), Csíkik pataka, Sie-alja, Bodorszer, Hidegség-pataka (Valea Rece), Kovás-pataka, Szalamás-pataka, Jávárdi-pataka, Bükkhavas-pataka (Poiana Fagului), Barackos (Baratcos), Farkaspalló (Puntea Lupului), Háromkút, Rakottyás-patak (Rachitis), Bálványos-pataka (Bolovánis), Bilibókszer, Buhapataka, Budáka, Aldornasalja, Tar-havas-pataka (Tárháusi), Kóstelek, Gyepece, Gyürke, Csügés (Ciughes) és még sok apró település. A többezer lelkes római-katolikus gyimesi csángóságot a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként tartjuk számon. Valószínűleg a csíki falvakból költöztek a 18-19. században a Tatros völgyébe s onnan terjeszkedtek tovább a havasokba. Népi kultúrájuk - a (csíki székelyhez hasonló) nyelvjárás, a viselet, a szokások, a zene és tánckincse stb. - a települések szétszórtsága ellenére is igen egységes. A táncok sokfélesége és a táncalkalmak bősége tekintetében kiemelkednek a magyar népcsoportok közül. Eddig a gyimesi csángóknál 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tarthatunk számon.

Mutass kevesebbet