E Rövid kézikönyvek megírására a szükség vezetett. Mint az elfoglalt katonai, harmadlagos kezelésben részt vevő, kórházi alapon működő konzultációs-kapcsolati pszichiátriai szolgálat és egymást követő programigazgatók, felszólítva éreztük magunkat arra, hogy értékeljük a gyógyszer-interakciókat, valamint tanítsuk meg ezeket hallgatóinknak, kollégáinknak. Amikor elkezdtük összeállítani a témát, csak azt akartuk elérni, hogy mi magunk jobban tisztában legyünk a gyógyszer-gyógyszer interakciókkal. Nagyon zavaró volt, hogy az olvasott cikkek, esetbemutatók nem tartalmazták a téma teljes magyarázatát. Némelyik cikk ellentmondásos volt, az enzimek elnevezései a szemünk láttára változtak meg. Ami először csak néhány táblázatnak indult, amit a zsebünkben tarthatunk, egy szabályos tankönyvi sorozattá vált. Az ágymelletti és nagyviziten zajló P450 beszélgetések gyógyszerterápiás bizottsági megbeszélésekké nőtték ki magukat.
Végül is, a téma akkor is követett minket, amikor otthagytuk a hadsereget. Az idő során rá kellett jönnünk, hogy a témával kapcsolatos ismeretanyagunk az átlagos gyakorló orvosi tudást meghaladó mértékűvé nőtt. Kéziratunk 1998-ra 8 oldalról 50 oldalra szaporodott. Az a tapasztalatunk, hogy a szoftver csomagok a gyógyszerészeknek készülnek elsősorban, és nincs bennük az a kellő mélység, ami a gyakorló orvosnak szükséges ahhoz, hogy gorsan, mégis kelő információ birtokában dönthessen. Rá kellett jönnünk, hogy egy könyvre van szükség. Ugyanakkor van egy erősen limitáló tényezője a könyvnek; amire kiadják, elavulttá válhat. Figyelmeztetjük az olvasót, hogy újabb gyógyszerek jelenhetnek meg, és a régebbi gyógyszereknek újabb interakciói lehetnek a könyv megjelenése után. A könyv előkészítése során a cisaprid, a mibefradil és a grepafloxin visszavonásra került az USA piacáról a P450-mediálta interakciók miatt. E könyv segítségével a pszichiáterek megalkothatják a saját gyakorlatuknak megfelelő saját táblázataikat és irodalmi hivatkozásaikat...
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről