A Habsburg Monarchia 1809-1918

ő személyiségeiről, politikájáról szól. Friss szemmel, indulatoktól mentesen nézi a Habsburg Birodalom történelmét. Az idegen mond véleményt, akinek nézeteivel egyetérthetünk, vagy élesen elvethetjük azokat. Mindenképpen érdekes, hogy mások miként látnak olyan eseményeket, amelyek kimenetele még napjaink Európájára, közelebbről Magyarországra is hatással van. Taylor fölényes tárgyismerete kitűnő elemzésekben, rendkívül olvasmányos, új megállapításokban ölt testet. ,,A Habsburg területeket sem földrajzi, sem nemzetiségi kötelék nem fűzte egymáshoz. Néha Duna-völgyi tartományoknak hívták... őket, de hogyan jön ide akkor Németalföld, Breisgau és Észak-Itália? Vagy a 19. században Galícia, Bosznia, Bukovina és Csehország? A Habsburg-család eredetileg német származású. Aztán spanyol és olasz vér is került az ereikbe, de igazából nem tartoztak egyetlen nemzethez vagy vidékhez sem... Bécsnek, a fővárosnak német lakosai voltak, nemzeti mivoltuk azonban ebben ki is merült. Más országokban az uralkodócsaládok csak epizódok a nemzet történetében, a Habsburg Birodalomban viszont a nemzetek csak komplikációt jelentenek a dinasztia életében. A Habsburg területek az idők során valamiféle közös kultúrára tettek szert, és bizonyos mértékben gazdasági egységet alkottak. A Habsburgok voltak előbb, nem pedig fordítva. Egyetlen más dinasztia sem volt ilyen hosszan tartó és ilyen mély hatással Európa történetére. A Habsburgok az újkori történelem legjelentősebb uralkodócsaládja. Közép-Európa története az ő történetük." - A kiváló brit történész éleslátásról tanúskodó mondatai máig elevenen hatnak. Noha megállapításait több mint hatvan évvel ezelőtt fogalmazta meg a távoli Angliában, a magyar olvasó pontosan érti, mire gondol, amikor Metternich, Bismarck, Andrássy vagy Ferenc József politikai manővereiről ír. inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság - Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia - sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt. Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat ,,gyilkos alkalmazásában" keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. A Civilizáció című mű különleges világkörüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet. A modern világtörténelem meghatározó narratívája.

Mutass kevesebbet