A Halotti beszéd helyes olvasata és értelmezése (dedikált)

A csomafalvi születésű tízkötetes szerző, Rokaly József székelyek között élt és maradt székely, székelymagyar. Eddig napvilágot látott tabudöntögető kötetei a történelmi világképet próbálják új megvilágításba helyezni, a székelyek eredetének bizonyítékait felállítani. Amint a szerző jelezte, eredetileg csak a székelyföldi hegyekkel akart foglalkozni, de belső késztetést érzett arra, hogy „nyíltan szembeszálljon a külföldi és belföldi történelemhamisításokkal”, és megcáfolja azokat. Mint mondta, egy istenes népnek az őstörténetét politikai indíttatások mentén megközelíteni nem lehet, bár a lovas íjászok és nyelvük ellen 4300 éve fogott össze a világ. A finnugristák nyelvészeti szempontok alapján próbálták felállítani a magyar őstörténetet, de a magyarra átírt Halotti beszéd és Könyörgés szövegének olvasása és értelmezése is vitatható. A szerző szerint a kulcsszó az Ysa, mely szerinte nem a bizony szót jelenti, hanem az Isten mását, és a teremtett emberre utal. Kendőzetlenül rántja le a leplet a magyaridegen ideológiák terjesztéséért, a finnugrizmus és a pánszlávizmus fenntartásáért felelősséggel tartozó intézményről és vezetőjéről.

Mutass kevesebbet