A harmadik világból az elsőbe

Új államok egész sorának kialakulása a történelem folyamán először a huszadik század második felében tette igazán globálissá a világpolitikát és a világgazdaságot. Ugyanakkor a technika biztosította csaknem minden ország számára, hogy a világ bármely részén bekövetkező események részesévé váljék. Sajnálatos módon az információs robbanást nem kísérte az ismeretek hasonló mértékű növekedése. A földrészek hatnak egymásra, de nem feltétlenül értik meg egymást. A technológiai egyöntetűség azzal a hallgatólagos feltételezéssel jár, hogy a politika, sőt a kultúra is egységesülni fog. Különösen a Nyugat régóta fennálló nemzetei esnek áldozatul annak a kísértésnek, hogy - a történelmet figyelmen kívül hagyva - minden egyes új államot saját civilizációjuk ismérvei alapján ítéljenek meg. Sokszor azt sem veszik figyelembe, hogy a Nyugat intézményei nem teljesen kifejlett formájukban pattannak ki a kortársak agyából, hanem olyan évszázados fejlődés eredményeként jöttek létre, amely határok kialakulásához és a törvényesség, az alkotmányos rendelkezések és az alapvető értékek megfogalmazásához vezetett.

Mutass kevesebbet