A Hasonmás, avagy kisoroszországi estéim - A Szmolnij kolostor növendéke.

Antonyij Pogorelszkij neve ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, de az orosz olvasók is viszonylag keveset tudnak róla. A lexikoncikkek röviden csak azt közlik, hogy e sokoldalúan művelt, befolyásos férfi magas rangú tisztségviselő volt, s hogy baráti szálak fűzték Puskinhoz és köréhez. A legtöbb irodalomban a kimagaslóan tehetséges írók mellett olyan másodrangúnak számító alkotók is megjelennek, akik fontos szerepet játszanak az új irodalmi irányzatok, az új művészi elvek kialakításában. Közéjük sorolható Pogorelszkij is, aki az orosz próza kialakulásának korszakában, a romantika közvetlen elődjeként került be hazája irodalmának történetébe. Pogorelszkij sok mindenben az első volt. Például A Hasonmás, avagy kisoroszországi estéim című, hat elbeszélésből álló ciklusában elsőként használja az orosz irodalomban a ,,hasonmás" szót, és elsőként ábrázol reális eseményekkel összefonódó fantasztikus történeteket. A Szmolnij kolostor növendéke című regénye tulajdonképpen az első orosz családregény. Olyan idő-szakban jelent meg, amikor egyre nagyobb volt az érdeklődés a cári birodalomban élő más népek, elsősorban az ukránok iránt. Pogorelszkij az ukrán vidéki életet ábrázolja, ebből a szempontból Gogol előfutárának tekinthető. A regény hősnője, az angyali jóságú Anyuta alakja rendkívül népszerű volt a regény korabeli olvasói körében, különösen a fiatal lányok azonosultak vele. A könyvről megjelent recenziók szerzői nem alaptalanul állítják, hogy Pogorelszkij művére hatottak a nyugat-európai család- és kalandregények. A bírálók az író érdemeként tüntetik fel a szereplők egyszerű, természetes nyelvezetét, és nem utolsó-sorban az ukrán nyelvi elemek használatát. Pogorelszkij regényének több újszerű vonását kortársai felhasználták saját műveikben.

Mutass kevesebbet