A hellenisztikus görög művészet

Nagy Sándor halála után birodalma több részre bomlott, amelyeken volt hadvezérei és azoknak utódai uralkodtak. Ezek az új birodalmak az idejét múlt városállam-szervezet és a hanyatló keleti monarchiák válságának ideiglenes megoldását jelentették, de a hódítások eredményeként bekövetkezett rövid virágzás után hamarosan maguk is válságba jutottak, s egymásközti folytonos háborúiknak a győztes római légiók megjelenése vetett véget. I. e. 30-ban az utolsó hellénisztikus állam, Egyiptom is elvesztette önállóságát, és a római birodalom részévé lett. Az új birodalmak görög-makedón származású uralkodói számtalan várost alapítottak vagy építettek újjá; ezek voltak a hellénisztikus világ új gazdasági, politikai és kulturális központjai, mint a Ptolemaiosok dinasztiája által kormányzott Egyiptomban Alexandria; a Seleukidák Szíriától Indiáig terjedő birodalmában Antiocheia; a kisázsiai partvidéken elterülő pergamoni birodalom székhelye Pergamon, és a hellénisztikus világ kereskedelmi központjai, Délos, Rhodos szigete, a kisázsiai parton pedig újjáéledt nagymúltú görög városok, mint Milétos vagy Ephesos. Ezek lettek a központjai a hellénizmus első századában fellendülő természettudományoknak, a bennük alapított könyvtárakban dolgoztak az irodalomtudomány műveli és a költők, akik mindenfelől az új uralkodói udvarok közelébe sereglettek, s elsősorban bennük találtak megrendelőket és méltánylókat a művészek is.

Mutass kevesebbet