A jó barátok

A jó barátok. Színmű négy felvonásban. Írta: Sardou Viktor. Fordította: Szerdahelyi Kálmán. !!Kézirat helyett!! Pest, 1863. Heckenast Gusztáv (Landerer és Heckenast ny.). [2] + 179 + [1] p. Victorien Sardou A jó barátok (eredeti címén Nos Intimes!) című, 1863-ban magyarul is megjelent kötete a 19. századi francia polgári színművészet egyik legmeghatározóbb, Magyarországon is irányadó darabja. Az 1861-ben írt, majd hazánkban Szerdahelyi Kálmán fordításában, 1863-ban nyomtatásban is kiadott 4 felvonásos színmű a korabeli színházi élet egyik legnagyobb sikere volt. A dráma egy szatirikus hangvételű, éles társadalomkritika, amely a polgári képmutatást és az önérdekből kötött barátságokat leplezi le. A kiindulópont: A jómódú, jóhiszemű vidéki földesúr (Caussade) és felesége kastélyukban látják vendégül a legközelebbi, „legjobb” barátaikat. A konfliktus: A vendégszeretetet élvező barátok valójában önző, képmutató alakok. Kihasználják a házigazda nagylelkűségét, miközben folyamatosan intrikálnak, pletykálnak, és megpróbálják elcsábítani a feleségét. A tetőpont: Egy félreértés és egy heves vihar miatt a barátok valódi jelleme és hálátlansága teljesen lelepleződik a házigazda előtt. A végkifejlet: Caussade ráébred, hogy kik az igazi barátai, és kiutasítja a parazita, képmutató társaságot a házából. Sardou ezen műve irodalom- és színháztörténeti szempontból is kiemelkedő mérföldkőnek számít. A „jól megcsinált darab” (pièce bien faite) mintapéldája. Sardou a 19. századi francia drámaírás mestere volt. A jó barátok tökéletesen mintázza azt a színpadi technikát, ahol a cselekmény rendkívül feszes, a fordulatok hajszálpontosan ki vannak számítva, a feszültség pedig logikusan és megállíthatatlanul épül fel a végkifejletig. Társadalmi tükör és polgári szatíra. A darab szakított a romantika idealizált alakjaival. Helyette a realizmus felé hajolva, maró gúnnyal mutatta be a felemelkedő burzsoázia és a polgári réteg erkölcsi válságát, a kapzsiságot és a hamis társadalmi konvenciókat. A Nemzeti Színház számára az 1860-as években a francia darabok jelentették a mintát és a fő bevételi forrást. Az 1863-as füzetes, nyomtatott kötet megjelenése azért is bírt óriási jelentőséggel, mert: Biztosította, hogy a darab a vidéki vándorszínész-társulatokhoz is eljusson. Formálta a magyar drámaírók (például a későbbi Csiky Gergely) stílusát, akik Sardou technikáját tanulmányozva kezdték el megírni a modern magyar társadalmi színműveket. (Nemzeti Színház. II. Kiadja: Toldy István.) Félvászon kötés.

Mutass kevesebbet