A jogi kultúrák fejlődéstörténete

Name: A jogi kultúrák fejlődéstörténete
Price: 1875.00 HUF
Availability: InStock
Author: Horváth Pál
ISBN: 9631912191

Horváth Pál - A jogi kultúrák fejlődéstörténete, Budapest 2000 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 875 Ft

2 500 Ft

25%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Gerince kifakult. Pár oldalon szövegkiemeléssel.

100

hűségpont

Hogy működik az alku?

Részlet a könyvből: "Az állam és a jog fejlődéstörténetét hordozó ismeretek tudományos igényű feltárása nem új keletű törekvés. így a történeti jogtudományok viszonylag tekintélyes időbeli jelenlétéről beszélünk hazánkban is, a jogrendszerek évezredekre visszanyúló tapasztalatainak a rendszerezésben pedig ma már szinte áttekinthetetlennek tűnő nemzetközi tudományos eredményekkel rendelkezünk. Ennek a ténynek a felismerése nyomán vesztene cl hitelét az egyetemességre, Hl. a teljességre való törekvés, enerválódott, ill. retrográddá merevedett a csak nemzeti sajátosságokat kereső szemlélet. Az állam és a jog fejlődéstörténetének mégis manapság egyfajta sajátos reneszánsza tűnik elénk, amit újabban a nemzeti jogtörténet iránt támadt érdeklődés is éleszt. A hazai jogtudomány iránti elvárások között a legkülönfélébb jogtudományi ágazatokban, illetve a hivatásszerűen jogtörténettel foglalkozók eredményeiben benne van korunk levegőjét folyamatosan szaturáló igény, amely az állam, illetve a jog történelmi szerepének jobb megértését célozza. Valójában a kontinens keleti felében azóta tudatos (ill. gyakran tudat alatti) ez az igény, mióta a feudális, ill. a különféle nemzeti elnyomás felszámolását célzó törekvés a modern állami struktúrák megteremtésétől és a modellként alkalmazón (bevett) jogtól várta a történelmi lépéshátrányok leküzdhetőségét. Ilyen értelemben a centralisták másfél évszázaddal ezelőtt vívott eszmei harcához vagy akár a hazai felvilágosult jogi gondolkodás korához tapadnak talán a felidézett törekvés eredői. Késleltetett polgári átalakulásunk megoldatlan problémáinak feltárásában még nagyobb várakozás éledt a jogfejlődés történelmi tapasztalatainak számbavétele iránt. Polgári haladásunk útvesztőiben azonban a felszínre hozott tudományos eredmények egy rész elsikkadt vagy éppen az elhatalmasodó politikai reakció eszközévé silányult. A kivezető urakat keresők (pl. a polgári haladást keresők, ill. a különféle politikai eszmeáramlatok alapozói) tehát ismét csak a társadalomformáló történelmi tapasztalatok megszakadt fonalának felvételére kényszerültek."

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9631912191
Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:	2000
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	Első kiadás
Nyomda:	Prospektkop Nyomda
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	335
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Kategória:	Jog, Törvény / Társadalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

1. A HAZAI JOGTÖRTÉNET HISTORIOGRÁFIÁJÁHOZ 9
1.1. A magyar jogi gondolkodás az állam és a jog fejlődéstörténetéről 10
1.1.1. A jogi historizmus világképének változásai 16
1.1.2. Iskolák és irányzatok a módszeres jogtörténetírásban 23
1.1.3. Új irányok, trendek a hazai jogi gondolkodásban 29
1.2. Irodalom 33
2. AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS EREDŐI (AZ ŐSFORRÁSOK) 35
2.1. A jogfejlődés főbb összetevői, jogforrások 41
2.2. Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult
közhatalmi tevékenysége 50
2.2.1. Az igazságszolgáltatás a görög-római korban 55
2.3. Irodalom 58
3. A GÖRÖG-RÓMAI JOGI KULTÚRA HAGYATÉKAI 59
3.1. A római jog gyökerei. A ius civile és a ius gentium fejlődése 40
3.1.1. Írott és íratlan jog 61
3.2. Iusnnianus joga 61
3.3. A római jog kategóriái 64
33.1. A személyek joga 64
33-2- A tulajdon- és birtokjog 66
333. A földtulajdonon kívül egyéb földbirtoklási formák 67
3.4. Kötelmek 68
3-5. Öröklési jog 69
3.6. Eljárásjog 70
4. A KÖZÉPKORI FEUDÁLIS ÁLLAMHATALOM ÉS JOG TÖRTÉNETE 71
4.1. A középkorkutató jogtörténet kútfői 74
4.2. A feudális állam és jog jellegzetességei 77
4.3. Az új társadalmi viszonyok jellemzői 79
4.4. A feudális állam és jog korszakai 82
4.5. A feudális jog típusjegyei 87
4.6. Jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe 92
4.7. Irodalom 101
5. A BIZÁNCI JOG 102
5.1. A bizánci törvénykönyvek 102
5.2. A bizánci feudális jog a hanyatlás időszakában 104
6. A LATIN-ROMÁN JOGCSOPORTRÉCIÓK 101
6.1. Az államszervezet! sajátosságok 109
62. Az állami központosítás eredményei 110
6.3. Az abszolutizmus állama 111
6.4. A latin-román jogterület jellemzői 114
6.5. A birtoklási-vagyonjogi viszonyok jellegzetességei 115
.6. A francia büntető- (anyagi) jog és az eljárásjog 117
6.7. A törvényi jog uralma a francia feudális abszolutizmus korában. A
kodifikáció szerepe 118
6.8. Irodalom 122
7. A KÖZÉP-EURÓPAI FEUDÁLIS JOG FORRÁSAI (NÉMET-RÓMAI
JOGTERÜLET) 123
7.1. A germán államok keletkezése. A frank birodalom történelmi szerepe 126
7.2. A germán társadalom a feudalizálódás korszakában 127
7.3. A jus teutonicum különleges történeti szerepe a közép európai
(irodáin) jog fejlődésében 129
7.4. Államszervezeti sajátosságok 135
7.5. A „német-római" jog szerepe 140
7.6. Irodalom 148
8. A MODERN JOGRENDSZEREK KORA 149
8.1. A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok 149
8.2. A modern állam és jog kialakulása 151
8.3. A klasszikus állami és jogi alapelvek 153
8.4. Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe 160
8.5. Irodalom 163
9. AZ ANGOLSZÁSZ JOG 165
9.1. A normann és a korai Plantagenet korszak 165
9.2. A feudális földjog 166
9.3. A Kancellári Törvényszék (Chancery) és az equity fejlődése 169
9.4. Inns of Court és a Year Books 170
9.5. Római jogi hatások 171
9.6. A statute law fejlődése 173
9.7. A common law modernizációja 174
9.8. Reormok a XIX. és XX. században 175
9.9. A bírói testület újjászervezése 176
10. AZ ANGOL JOG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 178
10.1. Szövetségi és állami bírósági rendszer 179
10.2. Személyi és tulajdonjogok 110
10.3. Az angol, az amerikai és a Commonwealth jog összehasonlítása 181
10.4. Büntetőjog és eljárás 183
10.5. A common law jövője 114
10.6. Irodalom 114
11. A MODERN POLGÁRI JOG 186
11.1. A polgári jog történeti fejlődése 187
11.2. A francia rendszer 189
11.3. A kodifikáció gondolata 190
11.4. A francia magánjog fő részei 191
11.5. A német rendszer 195
11.6. A német Polgári Törvénykönyv 195
11.7. Egyéb jelentős kodifikációk 198
11.8. Irodalom 200
12. A KÉSLELTETETT BURZSOÁ JOG MODELLRENDSZERE 201
12.1. A polgári nemzetállam kialakulásának útjai 202
12.2. Újabb korszakváltás felé 207
12.3. Államszerkezet és az alkotmányos fejlődés 210
12.4. A megkésett polgári forradalom szerepe 212
12.5. A jogfejlődés főbb vonásai 217
12.6. A BGB és az új Kereskedelmi Törvény 223
12.7. Irodalom 225
13. AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS ÚTJA AZ OLASZ ÁLLAMOKBAN.
ITÁLIA EGYESÍTÉSE 224
13.1. Az államszervezet fejlődése a Bécsi kongresszusig. A francia megszállás hatása az államszervezet fejlődésére 226
13.2. Az olasz egység megteremtése. Az államszervezet egységesítése 230
13.3. Az olasz jogrendszer a francia forradalom és az állami egység
megteremtése között 233
13.4. Az olasz jogfejlődés 1848 és a nemzeti egység megteremtése idején 238
13.5. Az olasz jogfejlődés sajátosságai 1861 után. A kodifikáció szerepe 239
13.6. Az Olasz Királyság Polgári Törvénykönyvének jellemzése 240
13.7. Az olasz büntetőeljárás-jog fejlődése 242
13.8. Az Olasz Királyság büntetőjoginak jellemzése 245
13.9. Irodalom 246
14. A MODERN JOG KIÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI A DÉLKELETEURÓPAI TERÜLETEKEN 248
14.1. A tanzimat és a Porta megreformálását célzó törekvés 252
15. A KELET-EURÓPAI JOGRENDSZEREK KORAI VÁLSÁGA,
OROSZORSZÁG 260
15.1. A „leggyengébb láncszem" történelmi szerepe 262
15.2. Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után 266
15.3. Az első demokratikus forradalom és a sztolipini reakció 268
15.4. Útban a második forradalom 273
15.5. Az orosz birodalmi jogfejlődés a polgári reformok után 274
15.6. A modern jog térhódítása 278
15.7. A polgári demokratikus átalakulás úrvesztései 280
15.8. Irodalom
16. A KÜLSŐ TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÓ SZEREPE AZ ÚJABB KORI
JOGTÖRTÉNETBEN 284
16.1. A jogállamiság úrvesztései 285
16.2. Kényszerpályák, terelőutak az újabb kori jogtörténetben 287
16.3. A joghistória halárain 290
16.4. A nürnbergi felelősségre vonás történelmi előzményei 293
16.5. A kútfők és a szakirodalom anyagából 296
17. ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ ALKOTMÁNYOS SZABADSÁG
KITERJESZTÉSÉBEN 297
17.1. Az átfogó jogi szabályozottsághoz vezető utak 298
17.2. A jogállamisághoz való visszatérés adta lehetőségek 301
17.3. Az emberi jogok egyetemes üggyé válása 305
17.4. A „droits de l'homme" mint a klasszikus polgári átalakulás velejárója 307
17.5. A késleltetett polgári átalakulás hatása az emberi jogok alaptörvényi legizálására 310
17.6. Az emberi jogok egyetemes törvénye 317
17.7. Irodalom 321
18. A TUDOMÁNY SZABADSÁGÁNAK TÖRTÉNELMI SZEREPVÁLTÁSAI 322
18.1. A tudományszabadság fejlődéstörténete 324
18.2. A történeti tényezők szerepe 325
18.3. Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében 327